A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 16. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Tizennyolcadik közlemény)

64 A JOG. 185. §-a értelmében a részvénytársaság igazgatóságának cégjegyzése csak akkor kötelező a részvénytársaságra, ha az igazgatóság a cégjegyzést az alapszabályok értelmében eszközli. Tekintve pedig, hogy alperes részvénytársaság alapszabályai szerint a társaság cégjegyzéséhez két igazgatónak aláírása kívántatik meg és tekintve, hogy a kérdéses forgatmány alatt látható egyik igazgatói aláírásnak valódisága határozottan kétségbe vonatott és felperes ezen aláírás valódiságának bizonyítását meg sem kísérletté ; a csupán egy igazgató által aláirt forgatmány a felhívott törvények szerint nem bir alperes részvénytársaságra nézve kötelező hatálylyal, az tehát reá nézve váltói kötelezettséget meg nem állapit. Továbbá azon tény, hogy a kereseti váltó az E. alatti okirat szerint alperes részvénytársaság által meghatalmazott T. Péter által lett felperes intézetnél leszámítolás végett benyújtva, a váltói kötelezettség megállapítására kizárólag és egyedül alkalmas valódi aláirás hiányát nem pótolhatja; a jelzett tény magánjogi hatályának és következményeinek elbírálása pedig nem tartozik ez útra. Ezekhez képest tekintve, hogy a J. a. közgyűlési jegyzőkönyv a tagadott aláirás valódiságának utólag történt állitólagas beismerésére alkalmas bizonyítékul az e részben felhozott elsőbirósági indokoknál fogva el nem fogadható és igy felperesnek erre alapított érvelése sem bir alappal: felpere? kereseti követelésével ezen alperes irányában feltétlenül lett volna elutasítandó. De miután az elsőbiróság a peruek e részben kimenetelét alperesnek forgatói aláírása valódisága tekintetében megítélt eskütől tette függővé s ennélfogva azon ítélet az egyedül felebbező felperes hátrányára meg nem változtatható: a másodbiróság Ítéletét megváltoztatni s az első birói Ítéletet helybenhagyni kellett. Bűn-ügyekben. Elrendelheti-e a bíróság a Tádlottnak a büntetés kiállása utáni eltoloneoltatását l A lopás büntetésében a magánlaksértés büntetése is benfoglaltatik. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a Btk. 1. §-a szerint bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra elkövetése előtt a törvény megállapított; tekintve, hogy a Btk.-ban megállapított büntetések között az »eltoloncoltatás« nem foglaltatik, s ennél fogva a mennyiben valamely belföldi elitéltre nézve főbüntetésének kitöltése után netalán valamely jogszerű rendőri intézkedés, a fennálló törvény vagy kötelező szabályok alapján a rendőrség által elrendelendőnek mutatkoznék: az nem a biróság által és az ítéletben, hanem az illetékes közigazgatási, illetőleg rendőri hatóság által más uton lévén elrendelendő : az elsőfokú biróság Ítéletének azon rendelkezése, melyben vádlottnak büntetése kiállása után erre leendő eltoloncoltatása végett a sátoralja-ujhelyi járási szolgabírósághoz átkisértetése elrendeltetik, ugy a másodbiróságnak ezt helybenhagyó része is megsemmisíttetik. Tekintve továbbá, hogy vádlott cselekményében, melyet a másodfokú biróság lopás büntette kísérletének helyesen minősített, a 330. §-ba ütköző magánlak megsértésének bevégzett bűntette is benfoglaltatik s hogy rovott előéletét is tekintve mi enyhítő körülmény sem hozható fel mellette: K. Zsigmond vádlott büntetése 2 évi fegyházban állapittatik meg. (1889. évi február 7. 10,471. sz.) Kutya tulajdonosának büntetőjogi felelőssége a kutya által okozott harapások miatt. (B. T. K. 310. §.) A miskolci kir. törvényszék: Cz. Lajos a B. T. K. 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében vétkesnek mondatik ki s ezért a hivatolt szakasz alapján tizennégy napi fogházra és 10 frt, az 1887. évi VIII. törvénycikkben kijelölt célokra fordítandó s behajthatlanság esetén egy napi fogházra átváltoztatandó pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok: A bizonyítási eljárás eredménye szerint Miskolcon, 1885. december 10 én reggel P. Józsefnét a saját udvarán a hozzá ugyanazon utcában a 8-ik házban lakó Cz. Lajos kutyája megtámadta s emlőjén és kezén megharapta, mi által P. Józsefué az orvosi vélemény és látlelet szerint tizenöt-tizenhat napi gyógyidőt io-énylő — sérült és tanuk vallomása szerint azonban egy hónap alatt' gyógyult — testi sértést szenvedett. Cz. Lajos vádlott P. Józsefnének a fentebbi módon történt j sérelmezését nem tagadja, csupán azzal menti magát, hogy a kutyát éjnek idején szabadon hagyni tiltva nincs s ebben őt gonI datlanság nem terhelheti, hogy a kutya kiszabadult s P. Józsefné udvarára menvén, ezt megharapta. Tekintve azonban, hogy sérült, továbbá P.József, K.Mihály és neje tanuk egyetértő vallomása szerint a kérdéses eset a reggeli órákban történt, midőn tehát vádlottnak már gondoskodnia kellett volna arról, hogy a kutyát veszélytelenné tegye, s ámbár igaz, hogy éjjel idején bárki jogosítva van kutyáját a saját udvarán szabadon bocsátani, de egyszersmind kötelessége gondoskodni arról is, hogy ez által a kutya az udvaron kivül veszélyessé ne váljék, azonban vádlott ezt is elmulasztotta, a mennyiben maga beismeri, hogy oly rosz karban álló kerítést tart, melyen át a kutyák könnyen ki- és bejárhatnak; tekintve továbbá, hogy a kutya hamis volt és már előzőleg többeket megharapott, sőt éppen egy ilyen esetből kellett azt később elpusztítani; tekintve végül, hogy vádlott beismeri, miszerint a kérdéses kutyát veszélyes természete miatt a rendőrség, ezen esetet megelőzőleg, befogatta és csak oly feltétellel adta vissza vádlottnak, hogy azt vagy lánczon tartsa, vagy szájkosárral lássa el, ö pedig ezen hatósági meghagyásnak eleget nem tett: mindezen mulasztásokból kifolyólag vádlottat gondatlanság terhelvén; őt a B. T. K. 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében vétkesnek kimondani, s tekintettel az okozott sértés hosszas gyógytartamára, mint súlyosító, ellenben hogy a kutyát később önmaga elpusztította, mint enyhítő körülményekre, őt az Ítélet rendelkező része szerint büntetni kellett. (1887. november 30-án 5,256. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. itélő tábla az első biróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1888. május 8-án 1,966. sz.) A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla ítélete az elsőfokú biróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. február 14-én, 1888. évi 6,926. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi rendtartás alapján panaszolt kötelességszegés iráuti eljárás azon kamara hatásköréhez tartozik, melynek területén panaszlott ügyvéd sérelmes ténykedésének elkövetésekor, nem pedig a panasz beadása idejében lakott. A m. kir. Curia (1889. február 21-én 1,107/p. 1889.) : H. K. Antal s nejének N. Ödön elleni panaszos ügyében a b.-gyarmati s a budapesti kir. törvényszékek közt felmerült illetőségi összeütközés elintézése végett értesíttetnek nevezett törvényszékek, hogy a m. kir. Curia 1874: XXXIV. t.-c. 66. §-a szerinti eljárásra a b.-gyarmati kir. törvényszéket mondta ki illetékesnek. Mert a panaszban N. Ödön oly kötelességszegéssel vádoltatik, a melyet ő ügyvédi minőségében akkor követett el, midőn még tagja volt a b.-gyarmati ügyédi kamarának és a b.-gyarmati kir. törvényszék területén lakott. Azon állítólagos kötelességszegésért a panaszlott az ügyvédi rendtartás feutidézett 66. §-a értelmében a b.-gyarmati kir. törvényszék előtt tartozik felelni, mert ama §. a 44., 46. és 48. §§-ban elősorolt kötelességszegéseket emiitvén fel, a panaszlott ügyvéd lakhelye alatt nem a panasz beuyujtásakori, hanem a kötelességszegés elkövetésekori lakhelyét érti. Kivonat a ,,Budapesti Közlön>"-t>öl. Csődök: Herjrert József e., pécsi tszék, bej. jun. 26, félsz. jul. 3, csb. Pilch Antal, tmg. Szuly János. — Sclnvartz Bernát e., veszprémi tszék, bej. jun. 6, félsz. jun. 21, csb. Berky Károly, tmg. Könczöl János. — Spitzer Henrik e., bpesti ker. és váltótszék, bej. máj. 18, félsz. jun. 8, csb. Ney Aladár, tmg. Andrássy Nándor. — „Friedmaiin Mónié" e., kassai tszék, bej. máj. 18, félsz. máj. 23, csb. Teleky László, tmg. dr. Klein Fülöp. — Siuger és Liebmanu e., bpesti ker. és váltótszék, bej. máj. 25, félsz. jun. 19, csb. Kovács Béla, tmg. dr. Czukor Samu. — Tatártzy Erzsébet e., karánsebesi tszék, bej. máj. 27, félsz. jun. 24, csb. Scherfif János, tmg. Szabó Károly. — Jullá^Z István e., szegedi tszék, bej. máj. 10, félsz. máj. 25, csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Dallos Sándor. — Sclmarcz FerenCZ e., szatmárnémeti tszék. bej. máj. 15, félsz. jun. 4, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Helmeczy József. — Schwartz Márton e., n.-váradi tszék, bej. jun. 15, félsz. jul. 6, csb Jelentsik István, tmg. dr. Milielfy Lajos. Nyomatott a „Pest könyvnyotucí.i-részvény-társasáq"-nál. (HoH-uloza -,. szam.'