A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 15. szám - A bűnjelek kérdéséhez

58 R. J OQ. vett, vagy bíróilag át nem adott hagyatéki vagyonra nézve képviselni is jogositva volna. Magától értetik, hogy az ország azon részeiben, a melyekben az austriai általános polgári törvénykönyv van érvényben, jelen hatáiozat által a nevezett törvénykönyv 811. szakaszának rendelkezése nem érintetik. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1889. évi március hó 1 én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1889. évi április hó 2-án tartott teljes ülésben Vétlen mulasztást képez, ha felperes maga mondotta alperesnek, hogy a kitűzött tárgyalásra nem kell megjelennie. A nagybányai jbiróság--. Sípos Géza ügyvédnek H. Vasily ellen 123 frt iránt indított sommás perében, alperest igazolási keresetével elutasította ; mert a még 1887. évi okt. 13-ára kitűzött tárgyalásról való elmaradására nézve a vétlen mulasztást nem bizonyította. A kir. itéio tábla: Az igazolásnak helyt adott s az elsőbirói Ítéletet hatályon kívül helyezte: mert H. István s M. Juon tanuk vallomása szerint felperes maga jelentette ki az alperes előtt azt, hogy a keresete folytán kitűzött tárgyalásra megjelennie nem kell (mert a pert meg fogja szüntetni). E tanuk vallomásával alperes hitelt érdemlőleg kimutatta azt, hogy a tárgyalási határnapot vétlenül mulasztotta el; ennélfogva a kért igazolásnak az 1881 : LIX. t.-c. 61. §. értelmében helyt adni kellett. (1889. febr. 21. 12,572. sz. a.) Az árverésen befolyt ingók vételárának klutalványozására. az árverést foganatositó bíróság hatásköréhez tartozik. A ni. kir. Curia (1889. február 21-én 1,248/p. 1889.): A m. kir. kincstárnak M. Antal elleni végrehajtási ügyében a n.-váradi kir. törvényszék és a tenkei kir. járásbíróság közt felmerült illetőségi összeütközés elintézése végett értesíttetnek nevezett bíróságok, hogy a m. kir. Curia a végrehajtást szenvedő elárverelt ingóságainak vételárakép letéteményezett pénzösszeg kiutalványozására a tenkei kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek. Mert nevezett M. Antal ingóságainak elárverelését a t *nkei kir. járásbíróság eszközölte, s a nála lefizetett vételárt ő helyezte bírói letétbe. Végrehajtó biróságkép tehát a nevezett járásbíróság járt el s mint a végrehajtást foganatositó bíróság, ő van hivatva a letéteményezett pénzösszeg kiutalványozására is; magában értetődvén, hogy a nagyváradi kir. törvényszék dolga lesz a letéti pénzösszegnek a tenkei kir. járásbírósághoz leendő visszaküldését — a mennyiben ez még meg nem történt — eszközölni. Az 1881 : LIX. t.-c. !)ő. §-a esetében a másodbiróság végzése csak akkor tekinthető Tégérvényesnek, ha az a külön bíróság illetékességét az elsöbirósággal egyezöleg megállapíthatónak nem találta; ellenkező esetben, vagyis az alsóbb bírósági végzéseknek e kérdésben eltérése esetében a másodbiróság végzése ellen a további felfolyamodás nincs kizárva. Vasút kiépítésének egészbeni elvállalása kereskedelmi ügyletet nem képez s az ily ügyletből felmerülendő peres kérdések eldöntésére a tőzsde választott birósáira érvényesen ki nem köthető. (M. kir. Curia 1889. febr. 8. 121. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Biztosítási visszkeresetnek a váltó lejárta előtt csak akkor lehet helye, ha a váltó birtokosa által igazoltatik, hogy az elfogadó ellen valamely más pénzbeli tartozás miatt intézett végrehajtás siker nélkül kisértetett meg, azaz, ha azt az összeget, melynek erejéig a végrehajtás elrendeltetett, teljesen fedező becsértékü bárminemű vagyon az elfogadónál nem találtatott. A fizetésmegszüntetés vagy a követelés veszélyeztetése valószinüségének kimutatása alapján biztosítási visszkeresetnek helye nincs. A b.-gyarmati kir. tszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok, stb. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy a váltótörvény 29. §-a értelmében biztonság hiánya miatt (az elfogadónál) biztosítási visszkeresetnek a váltó lejárta előtt csak akkor lehet helye, ha a váltó birtokosa által igazoltatik, hogy az elfogadó ellen valamely más pénzbeli tartozás miatt intézett végre; hajtás siker nélkül kisértetett meg, azaz, ha azt az összeget, mely; nek erejéig a végrehajtás elrendeltetett, teljesen fedező becsértékü j bárminemű vagyon az elfogadónál nem találtatott; tekintve, hogy biztosítási visszkeresetét a váltótörvénynek fent érintett intézkedésére alapító felperes azt a körülményt, hogy az elfogadó ellen más személyek részére már elrendelt végrehajtások sikertelenek maradtak, a B) alatti végreh. jkönyvvel kívánja bizonyítani; tekintve, hogy a most érintett jegyzőkönyv j szerint 8,871 frt 68 krra becsült ingók foglaltatván le s igy ezek által az összesen 7,743 frt 64 krra rugó végrehajtási összeg teljesen fedezve lévén, ezzel a jegyzőkönyvvel az elfogadó ellen foganatosított végrehajtások sikertelensége annál kevésbé van bizonyítva, mert a 8,871 frt 68 kr. becsértékü ingók a G. M. 42 frt 11 krnyi, továbbá B. J. M. cég 91 frt 53 krnyi és H. J. né sz. V. B. 3,000 frtnyi követelésének kivételével nem is végrehajtásilag, hanem csak biztositásilag foglaltattak le; tekintve,hogy a törvény a bizonytalanság esetét taxatíve felsorolja, ezek közt pedig a fizetésmegszüntetés és a követelés veszélyeztetésének valószínűsége nem foglaltatván, a taxatíve felsorolásból következik, hogy csak a törvényben felsorolt esetekben követelhető ugy az előzőktől, mint magától az elfogadótól biztosítás, ellenben a törvényben fel nem sorolt esetben egyáltalán nem: a kir. itélő tábla az e'sőbiróság végzését ezeknél az okoknál fogva helvbenhagyja. (1889. febr. 7. 631. sz.) Abban az esetben is, ha a leltározást a csődbiztos kiküldöttje foganatosítja, a leltározás körül felmerült sérelmek orvoslása iránt beadott előterjesztés elintézése nem a csödbiztos, hanem a csődbíróság illetősége alá tartozik. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy abban az esetben, ha a leltározást a csődbiztos maga teljesiti, az érdekelt felek a leltározás körül felmerült sérelmeik orvoslását a csődtörvény 81. §-a értelmében a csődbírósághoz intézett előterjesztés utján kérhetik ; tekintve, hogy az a körülmény, hogy a leltározást a csődbiztos nem maga teljesiti, hanem kiküldött által teljesítteti, mihez a csődtörvény 114. §. szerint joga van, a leltározás körül elkövetett sérelmek tekintetében az érdekelt felek jogorvoslatát illetőleg változást elő nem idézheti; tekintve, hogy ezek szerint abbau az esetben is, ha a leltározást a csődbiztos kiküldöttje foganatosítja, a leltározás körű1 felmerült sérelmek orvoslása iránt beadott előterjesztés elintézése nem a csődbiztos, hanem a csődbíróság illetősége alá tartozik; a kir. itélő tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, G. M.-nénak 14,310,88. sz. a. beadott panaszát, illetve előterjesztését abból az okból, mert ennek elintézése a csődbiztoshoz tartozik, vis.szautasithatónak nem tartja s az elsőbiróságot utasítja, hogy a panasz, illetve előterjesztés felett hozzon határozatot. (18b9. febr. 12. 410. sz.) A tömeggondnok részére csak a tényleges kiadások téritendök meg s csak a tényleg teljesített fáradozások díjazandók; ezeken kivül a tömeggondnok más, p. o. tiszteletdíj címén egyáltaláu mit sem igényelhet a tömegtől. A budapesti kir. itélő tábla: A kii. itélő tábla az elsöbiróság végzését, felfolyamodással meg nem támadott részében érintetlenül, felfolyamodással megtámadott abban a részében pedig, mely által az elsöbiróság az egyszer mindenkorra követelt s a tömeggondnok és a választmány által egyezségileg megállapított 450 frt tiszteletdíjt 2u0 frtra mérsékelte, helybenhagyja. Indokok: A csődtörvény 103. §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a tömeggondnok a tömeg érdekében tett kiadásainak megtérítését és fáradozásainak díjazását igényelheti, önként következik, hogy a tömeggondnok részére az általa e részben emelt igény folytán csak a tényleges kiadások téritendök meg s csak a tényleg teljesített fáradozások díjazandók s ezeken kivül a tömeggondnok más, mint p. o. a fenforgó esetben, tiszteletdíj címén egyáltalán mit sem igényelhet a tömegtől. Minthogy pedig folyamodó tömeggondnoknak a tömeg érdekében teljesített és kimutatott fáradozása az általa és a csődválasztmány által egyezségileg megállapított tömeggondnoki díjakkal díjaztatott: az egyezség ama .részének jóváhagyása, mely az egyszer mindenkorra követelt s a törvényen nem alapuló 450 frt tiszteletdíjra vonatkozik, dacára annak, hogy az egyezség ellen a hitelezők és a közadós kifogást nem tettek, a fent idézett törvényszakasz értelméhez képest egészben megtagadandó lett volna. Minthogy azonban az elsöbiróság végíésének tiszteletdíjra vonatkozó része ellen egyedül csak tömeggondnok élt felfolyamodással