A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 9. szám - A magyar bűnvádi eljárás tervezete. 6. [r.]

Nyolcadik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1889. március 3. Szerkesztőség: V. Rmlolf-rakparl 3. s/. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. Kéziratok visszanem ailalnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAI". ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) 1DEKEII Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER WÓR. Megjelen minden vasárnap. ssi árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 frt — kr. fél • 3 » — » negyed » 1 > 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A magyar bűnvádi eljárás tervezete. Irta: dr. Mayer Salamon, jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. — A csődtömeggondnokok kinevezése körüli visszásságok. Irta: Szendrey Gerzson, székesfehérvári ügyvéd és országgy. képviselő. — Az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás egy kérdése. Irta: di. Szőke Károly, kir. járásbiró Módoson. — Sérelem. (Irta : K. L.) — Irodalom. (A francia pairkamara vitái az elsőszülöttségi jogról és helyesitésről 1826-ban. Fordította: dr. Neumann Károly. Curiai döntvények stb ) —Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések — Hirdetések. TÁRCA \ Fegyházaink és börtöneink túltömöttségének okairól. Irta: Résö Ensel Sándor, budapesti ügyvéd. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny'-bői. (Csődök. — Pályázatok.) A magyar bűnvádi eljárás tervezete. * Irta : dr. MAYER SALAMON jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. y( (Hatodik közlemény.) A nyomozásnak sokfelé ingadozó és bizonytalan ösvényéről csak egyszer jut a bűnügy az elővizsgálat biztos és egységes útjára, ha és a mennyiben az a per céljának elérésére szükséges, vagy azt nagy mérvben biztosítani igéri. A nyomozás feladata adatokat egybegyűjteni, oly adatokat, melyek bizonyítékokkal támogatandók, oly adatokat, melyek alapján a főtárgyalás elrendelhető. Célja és határai tehát világosan körül vannak írva. És itt a javaslatnak állást kellett foglalnia azon": nagy és fontos kérdéssel szemben: mikor lehet és mikor kell az elővizsgálatnak előzetesen megtörténnie ? Tudvalévő, hogy e kérdésben a tudósok véleménye és a törvényhozások felfogása élénk ellentétben állanak. Egyfelől azon elv érvényesül, mely az inquisitorius pert és az azok alapján felépített reformált törvényhozások legnagyobb részét uralja, hogy a bírói elővizsgálat, néhány csekély eset kivételével, melyekre nézve a közvetlen idézés intézménye többékevésbé módosított alakban fönnáll, — minden biztosalapra fektetett bűnvádi eljárás nélkülözhetetlen elemét képezi. Más törvényhozások részéről a facultativ elővizsgálat elve kedveltetik; ennek értelmében pedig vagy teljes tetszésére lesz bizva a közvádat képviselő ügyésznek, vájjon a concret esetre nézve egyáltalában van-e szükség az elővizsgálatra vagy sem, ugy, hogy a büntetendő cselekmény nemére való tekintet nélkül közvetlenül a nyomozás stádiumából a főtárgyalás stádiumába át lehessen menni, vagy pedig — szabály szerint — az elővizsgálat facultativnak jelenkezik ugyan, azaz megindítása a közvádló indítványától függővé van téve, azonban bizonyos bűntettekre nézve és bizonyos perfeltevések alatt az elővizsgálat kivételesen kötelezőnek kimondatik. Mindkét felfogással szemben áll azon, inkább elméleti elv, mely a bírói elővizsgálatot egyáltalában kizárja * Előbbi közlemények a »Jog« 3., 5., 6., 7. és 8. számaiban. j és a nyomozás alkalmával gyűjtött adatokkal a főtárgyalás | alapjául beérve, ekkép a bűnvádi per megszorító alakulását létrehozni törekszik, mely azt az angol nyomozó eljáráshoz közelebb hozza. Ezen különböző utak közt kellett a javaslatnak választania. Szűk itt a tér arra, hogy elméletileg fejtegessük azon nézeteket, melyek az egyik vagy a másik elv mellett szólallak. A kérdés eldöntése lényegében attól függ, vájjon lehet-e a bírói elővizsgálatban nélkülözhetlen vagy legalább jótékony garantiát találni a tényállás és a terhelt személyes j jogainak biztosítására ? A döntés a javaslatra nézve az által j nehezíttetett, hogy látszólag a terhelt többi, eddig nélí külözhetlennek tekintett garantiáinak egyike, a kötelező í vád alá helyezés elesik és helyébe a facultativ vád alá helyezés lép. A jogérzetbe ütközik — ugy mondják, — hogy a I közvádló módjában álljon, bárkit a nyomozás ingatag alapján és a gyanúokok mérvének bírói mérlegelése nélkül, minden egyes esetben a bűnvádi főtárgyalás esélyeinek kitenni. Másfelől minden, a jogszolgáltatás szükségleteinek megfelelő bűnvádi eljárás törekvése az egyszerűsítésre és rövidítésre irányul. Valamint a gyakorlati életben egyáltalában, ugy a jogéletre is kell hogy irányadó legyen azon elv, hogy annak, a mi egy cselekménynyel elintézhető, kétszer ne kelljen történnie. Nyomozás és elővizsgálat sokszor egy és ugyanazon körfutást tesznek. Másfelől meggondolandó, hogy az elővizsgálatnak nélkülözhető volta a nyomozások jogi minőségétől függ. Minden, a terhelt jogkörébe beható cselekmény a javaslat szerint bírói garantia alá van helyezve, és a mi a vád alá helyezés garantiáját illeti, ugy az nem csökken az által, mert facultativ-vá válik. Perjogok gyakorlására senki sem kötelezhető, sem kötelezendő ; de tapasztalatszerüleg a vádhatározat által nyújtott i obligatorius védelem sok esetben csak formális. A javaslat által elfogadott contradictorius eljárás a vád alá helyezés ellenében, a terhelt kifogása alapján minden esetre több garantiát nyújt, mint a contradictio elve nélküli eljárás. Végre nem hagyható figyelmen kívül, hogy azon esetekben, melyekben bírói elővizsgálat fölöslegesnek bizonyul, az a terhelt érdekeit (a vizsgálati fogság meghosszabbítása folytán stb.) egyenesen károsítja. A javaslat a facultativ elővizsgálat elve mellett döntött; ez képezi t. i. a szabályt, a kivételt képezi az obligatorius elővizsgálat. Ha a javaslat ezen kivételek mennyiségében és minőségében talán tovább ment, mint ezt tisztán elméleti szempontból ő maga is szükségesnek találta volna •— és a mint I- magunk is ezen szempontból helyeselni tudnók — ugy ez azon okból történtnek látszik, hogy az eddigi hagyományokhoz és szokásokhoz lehetőleg kíméletesen csatlakozhassék. Nem tagadható, hogy az elővizsgálatnak nagyobb mérvben való elejtése tágabb körökben is nyugtalanságot szült volna. Ha azonban az új törvény garanciái egyszer majd testté és hússá váltak, akkor az elővizsgálatnak csekélyebb