A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 8. szám - Hogyan értelmezendő a B.T.K. 53. §-nak a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó része?

A JOG. közbenjárt ügyvédnek képviseleti diját pedig saját fele irányában 10 forintban állapítja meg; s ezekkel a változtatásokkal a kir. törvényszéknek fentebbi keletű és számú Ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva és azért is helybenhagyja .... (1888. évi június 4-én, 19,953. sz.) A m. kir. Guria: A másodbiróság Ítélete azzal a meghatározással, hogy vádlott büntetése a mai napon veszi kezdetét, melyből vizsgálati fogság által kilenc hó kitöltöttnek vétetik, indokainál fogva helybenhagyatik. (1888. november 6-án, 7,927. szám alatt.) Sajtó-ügyekben. Sajtóügyi perújítás kérdésében hivatalból a bíróság elutasító határozatot nem hozhat; szükséges, hogy a polgári perrendtartás aualogiája szerint az ellenfélt meghallgassa. — A kettős szerzőség kérdése. A budapesti kir. törvényszék, mint sajtóbirőság : F. János magánvádlónak M. Mátyás és KI. István ellen indított sajtóügyében végzett: F. János perújítás iránti kérelmének hely nemadatik, stb. Indokok: Folyamodó perújitási kérelmét egyrészről a szerzőtársként elitélt KI. István azon kijelentésére alapítja, hogy ő (KI. István) nem állithatja egész bizonyossággal, hanem csakis hallomás utján nyert értesülésből állitá azt, hogy a kérdéses hírlapi cikknek a folyamodó M. Mátyás a szerzője; de másrészről pedig a perújitási kérelem alapjául azon tényt fekteti a folyamodó, hogy azon irat, a melyet most felmutat és a mely KI. István lapszerkesztőnek a perújitási kérelemhez becsatolt nyilatkozata szerint a vádbeli közleménynek kéziratát képezte, tényleg nem a folyamodó M. Mátyás, hanem azon Z. Károly kézírása, a ki a perújitási kérvényhez becsatolt nyilatkozat szerint az épen mos1: jelzett kéziratban a saját keze írását maga is felismeri ; sőt magát a kézirat szerzőjének mondja és ezen kéziratnak KI. István szerkesztőhez közététel végett leendő beküldését is általa teljesítettnek elismervén, annak sajtói közétételeért a törvény előtti felelősséget szerzői minőségben elvállalni is késznek jelentkezik. Minthogy azonban Z. Károly azon kijelentése, hogy a vádbeli közleményt ö foglalta írásba s a közétevő lap szerkesztőségéhez is közvetlenül ő juttatta el — még ha ezen előadása minden részében valónak bizonyulna is — az esküdtszéki sajtóbirósági ítélettel megállapított azon ténynyel szemben, hogy a kérdéses közleménynek sajtói közététel céljából való szerkesztése a közös szerzőkül felismert KI. István elitélt és a folyamodó által eszközöltetett, az elitélt vádlottaknak és igy folyamodónak vétkességét ki nem zárná; minthogy továbbá Z. Károlynak, a vádlottaknak jogerős elítéltetése után tett azon nyilatkozata, hogy az Ítélet tárgyát képezett közleményért a törvény előtti felelősséget elvállalja, épen az elörebocsátottakhoz képest már merőben közömbös, de az alapvizsgálat és az esküdtszéki végtárgyalás folyamában felmerült azon adatok és tanubizonyitékokkal szemben, a melyekben a lapszerkesztő KI. István és a folyamodó részéről a törvény szerinti felelősségnek magukról leendő elhárítása céljából kifejtett törekvésre világot vetnek, Z. Károly ezen utólagosan tett nyilatkozata, melyet az elitélt vádlott KI. István lapszerkesztő által viszontszolgálatok fejében, az elitélt M. Mátyás folyamodó kezéhez kiszolgáltatott, de az esküdtszéki tárgyaláson M. Mátyás által fel nem mutatott kéziratra alapított, bírói figyelembe nem is vehető; folyamodó M. Mátyás elitélt vádlott által, az itéletileg megállapított tényállást lényegében nem érintő bizonyítékok alapján emelt perújitási kérelemnek helyt adni nem lehetett s azzal kapcsolatosan az Ítélet már elrendelt végrehajtásának felfüggesztése iránt emelt s csupán a perújítás megengedése esetében helyt fogható kérelmet is megtagadni kellett. (1888. febr. 7. 850. sz. a.) A m. kir. Curia: A sajtóbirőság végzésének azon része* mely szerint az ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránt elő" terjesztett kérelemnek hely nem adatott, minthogy nem felebbeztetett, érintetlenül hagyatik; a végzés egyéb része azonban, tekintve, hogy mindenütt, hol a sajtóeljárási rendeletekben külön szabály felállítva nincs, a közönséges perrendtartás elvei követendők, ezek szerint pedig a kellő időben benyújtott perújítás iránti beadványt hivatalból elutasítani nem lehet: megsemmisíttetik és az eljáró sajtóbirőság utasittatik, hogy az ellenfél meghallgatása mellett új határozatot hozzon. (1888. márc. 22. 88. sz. a.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. A magyar földhitelintézet nevében k'ólcs'ónére vonatkozólag kiállított nyugták — a telekkönyvben létező zálogteher kitörlésére szolgálók egyedüli kivételével — bélyegmentesek. (1888. évi 2,963. sz. Kisebb polgári peres ügyben a birói illetőséget megállapító határozat: bélyegmentes. {1888. é?>i 3,577. s?-) Oly kérelmek utolsó fokon elbírálására hogy a több ingatlanra egyetemlegesen bekebelezett illetéktartozás valamelyik ingatlanról törültessék, a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. {1888. évi 4,782. sz.) A váltóbirósági ítéletek után járó állandó bélyegilleték felerészben felperes, felerészben pedig alperes által fizetendő. (1888. évi 4,249. sz.) Az ellenőrzési szemlén való megjelenésre kötelezettek betegségének igazolása végett kiállított orvosi bizonyítványok : bélyegmentesek. (1888. évi 2,972. sz.) A szövetkezet választmányi tagjainak bejegyzése iránti kérvényekre is jár az itt. díjj. 13. tétel IV. 16. d) pontjában meghatározott bélyegilleték abban az esetben, ha a választmányi tagok igazgatósági tagsági jogosultsággal bir/iak. {1888. évi 2,039. sz-) A II. oszt. ker. adó kivetésénél, az adóalaphoz az adózóra a megelőző évben kivetett II. oszt. ker. adó és fegyveradó, valamint a cselédségért fizetett I. oszt. ker. adó hozzá nnii üthető. (1888. évi 11,442. sz.) Az 1869. évi XVI. t.c. 5. §-ában emiitettt önsegélyzőegyleteknek megadott bélyegmentcsség : a cég és a jogosított címvezetők bejegyzése végett benyújtott kérvényekre ki nem terjed. (1888. évi 2,257. sz) Ideiglenes földadó-mentesség megadása végett benyújtott kérvények tárgyában határozni, a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. (1888. évi 10,914. sz.) Tettleges állományú katonatiszteknek a szabadságolt állományba való áthelyezés végett benyújtott kérvényei: bélyegmentesek. (1888. évi 5,057, sz.) Kivonat a „Budapesti Közlön>«-l)öl. Csődök : Friedmann Jakab c., eperjesi tszék, bej. márc 26, félsz. ápr. 2, csb. L'hlarik Mátyás, tmg. dr. Glück Lipót. — Samek Gyula e.. n.-kanizsai tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 15, csb Erdödy Lajos, tmg. Benézik Ferenc. - Kiss Bertalan e., szatmárnémeti tszék, bej. márc. 11, félsz. I ápr. 13, csb. Viski Károly, tmg. Markovits Benö. — ManOTÍH Sománé e., győri tszék, bej. márc. 18, félsz. márc. 27, csb. Eremils György, tmg. Bene ' Noé. — E. GuttOS e., fehértemplomi tszék, bej. márc. 14, félsz. ápr. 13, j csb. dr. Lallossevits János, tmg. Szentmiklósi János. — Silberer Adolf e , b -gyarmati tszék, bej. márc. 24, félsz. ápr. 25, csb. dr. Imrik Péter, tmg. Farkas Ferenc. — Steinfeld Ignác e„ b.-gyulai tszék, bej. ápr. 15, félsz. ápr. 30, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. Jancsovits Emil. — Schmiedeg Ferenc e., kaposvári tszék, bej. ápr. 10, félsz. máj. 10, csb. Selcz József, tmg. ' Zánkay Gusztáv. — Lederer Mór e., újvidéki tszék. bej. ápr. 13, félsz' máj. 7. csb. dr. Sárfy Guidó, tmg. Flatt Viktor. — Sebó J. V. e., kaposvári tszék, bej. ápril 24, félsz. máj. 24, csb. Sele József, tmg. dr. Rózsa Ernő. Pályázatok : A karánsebesi ügyészségnél ügyészi áll. febr. 28-ig. I — A félegyházi jbságnál a 1 b i r ó i áll. március 2-ig. — A medgyesi járási biróságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 3-ig. Nyomatott a „Pest könyvn>omrta-ró.-zvp'nv-társaBsg"-nál. (Hold-utrza 7. szam.1