A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 48. szám - Néhány szó a hitelesítési tárgyalásról

m A J Azon ügynök, ki megbízás nélkül vasrj megbízásának elvesz- j fcése illán a leiektől péúzt vesz fel. nem gazdája, hanem a felek kárára kövei el csalási. ÍB. T. K. :>,79. §.) A szabadkai kir. törvényszék: B. I< n."> a K. Mátyásáé, B. Erzsébet és Pf. György kárára elkövetett s a B. T. K. 379. §-ába ütköző, s a B. T. K. 379. §-ába ütköző, s a B. T. K. 381. §-ának 2. pontja szerint minősülő csalás bűntettében bűnösnek kimondatik; ezért a B. T. K. 96. §-ának alkalmazása mellett kilencz havi börtönre s a B. T. K. 27. §-ában körülírt célra fordítandó s tizenöt nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő, s behajthatlanság esetén további két napi börtönre átváltoztatandó 20 frt pénzbüntetésre, továbbá büntetésének kiállásától számítandó három évi hivatalvesztés és politikai jogainak felfüggesztésére Ítéltetik. Ellenben vádlott a K. és R. cég kárára elkövetett csalás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok : A vizsgálat és végtárgyalás során beigazolva lett, : hogy B. Jenő vádlott, ki a K. és R. cégnél mint ügynök működött, dacára annak, hogy a raegbizó cég által a részletfizetések felvételére jegcsitva soha sem volt, mégis 18S3. és 1884. évben K. Mátyásné, B. Erzsébet és Pf. Györgytől részletfizetéseket vett : fel nemcsak, de ezen felvett összegekkel a cégvezetőnek be sem számolt, azt saját céljaira fordította; minek következtében K. Mátyásné 10 frt, B. Erzsébet 19 frt és Pf. György 10 forint kárt , szenvedtek. Vádlott maga is elismeri azon körülményt, hogy a nevezettektől a részletfizetéseket felvette, azonban hol azt állítja, hogy a főnökének ezen pénzekkel beszámolt és ez tudomásul is vette a beszámolást, hol pedig azt állítja, hogy ő beszámolt ugyan a kérdéses összeggel főnökének, de ez mitsem akar arról tudni. .Miután azonban vádlott állilását ugy a panaszos cég képviselői K. és R., valamint a kihallgatott tanuk is megcáfolják, másrészt pedig teljesen be van igazolva ugyancsak a fentiekkel, hogy ö részin': ügynöki minőségében, részint akkor is, midőn már ebbeli minősége megszűnt, részletfizetéseket vett fel s azokkal a megbízó cégnek nem számolt be, s igy panaszosoknak kárt okozott, az Ítélet rendelkező részében kimondott bűntettben bűnösnek volt kimondandó s tekintettel rovatlan előéletérc s azon körülményre, hogy az okozott kár csekélyebb, az Ítéletben kiszabott büntetéssel büntetendő volt. Vádlott tagadja, hogy a K. és R. cég kárára csalást köve- I tett volna el, azt adván elő, hogy azon pénzekkel, melyeket mint ezen cég megbízottja felvett, részint beszámolt főnökének, részint | pedig az ő díjazásába volnának betudandók; miután azonban a i nevezett cég, többszöri felszólítása dacára sem volt hajlandó vele számolni, nem tudja, hogy milyen pénzbeli differencia van közöt- ' tük, de ha van, ez nem az ő hibájából van. Miután a végtárgyalás során be lett igazolva, hogy azon részletösszegek, melyeket vádlott F. Péter és nejétől felvett, nevezettek javára a cégnél betudattak, miután továbbá be lett bizonyítva, hogy a szoba-sürgönyök készítésével vádlottat a kérdéses cég bízta meg s igy nyilvánvaló, hogy az ennek előállítása érdekében tett kiadásait vádlottnak a cég tartozik megtéríteni és 1 tekintve végre, hogy maga a káros cég sem bizonyos abban, hogy micsoda kárt okozott vádlott, miután azt hol 240, hol 180, hol pedig 100 frtra teszi, vádlott az ellene a K. és R. cég által emelt csalás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól annyival is inkább felmentendő volt, mert a panaszos cégen kivül más kárt nem szenvedett, ezen cég pedig pai ászát visszavonta s vád- I lott megbüntetését nem kívánja. (1886. január 30-án 575. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét részben megváltoztatja, vádlott B. Jenőt csalás bűntette helyett a B. Erzsébet és Pf. György kárára elkövetett, a B. T. K. 479. és 380. §-aiba ütköző két rendbeli csalás vétségében nyilvánítja vétkesnek s ezekért összbüntetésül, a li. T. K. 96., j 97., 102., 383. és 388. §-ai alapján négy havi fogházra és behajthatlanság esetében még egy-egy napi fogházra változtatandó 5 — 5 forint pénzbüntetésre, továbbá két évi hivatalvesztés és politikai joga gyakorlatának felfüggesztésére itéli; ellenben nevezett vádlottat a K Mátyásné kárára elkövetett csalás büntette, helyesebben vétségének vádja és következményeiként megállapított 10 frt kártérítési összeg fizetési kötelezettsége alól felmenti. Egyebekben a királyi törvényszék Ítéletét iindokainál fogva helybenhagyja. Indokok: Vádlott az elsőbirói ítélet indokai szerint is a ! terhére rótt csalásokat nem az őt ügynöki minőségben felfogadott 1 O G. Ki és R. cég, mint megbízójával szemben, hanem a vele semminemű jogviszonyban uem álló egyének kárára s igy megbízása körén kivül követvén cl, cselekménye az elsőbiróság által idézett B. T. K. 381. §-ának 2. pontja szerinti minősítése alá nem vonható, hanem — mivel az okozott kár 50 frtot tul nem halad — a B; T. K. 380. §-a értelmében csak mint vétség volt büntetőjogi beszámítás alá vehető s ehhez képest vádlott csakis a B. Erzsébet és Pf. György kárára elkövetett két rendbeli csalás vétségében volt elmarasztalható, mivel K. Mátyásné harmadik káros vádját a B. T. K. 116. és 390. §-ai szerint megillető jogánál fogva az 1885. évi november 11-én tartott végtárgyaláson visszavonván és vádlott megbüntetését nem kívánván, a harmadik csalás vétsége vádlott terhére róható nem volt. A büntetés vádlott rovatlan előéletére, az okozott kár csekélyebb voltára, mint enyhítő körülményekre, másfelől pétiig a fenforgó bűnhalmazatra való tekintettel méretett ki s a kétszeres pénzbüntetés a B. T. K. 102. §-a alapján alkalmaztatott. (1886. évi szeptember 7-én 11,351. sz.) A in. kir. (Juria: Tekintve, hogy a másodbirósági ítélet kihirdetésére első határnapul kitűzött 1886. évi október 8-án felvett jegyzőkönyv szerint a jelen volt kir. ügyész a kir. ítélő tábla ítéletét nem felebbezte, hanem ezt csak akkor jelentette be, mikor a vádlott előtt 1887. évi március 9-én a másodbirósági Ítélet kihirdettetett, ennélfogva a kir. ügyész felebbezése, mint elkésett, visszautasittatik és a jelen ügy csakis a vádlott felebbezése folytán vétetvén felülbirálat alá: a kir. itélő táblának Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva, de még azért is helybenhagyatik : mert ugy R. Imre, valamint K. Antal kereskedőcég-társak bizonyítják, hogy vádlott egyáltalán — az előleg kivételével — a vevőktől a pénz felvételére különös megbízás nélkül feljogosítva nem volt; vádlott pedig panaszosok által, a mint maga is beismerte, minden megbízás nélkül nemcsak az előlegeket, hanem a részletfizetéseket is felszedte, és pedig azután már, midőn a nevezett cégnél mint ügynök alkalmazásba sem volt; roi által panaszosokat tévedésbe ejtette és e módon megkárosította, magának pedig jogtalan vagyoni hasznot szerzett. (1888. január 18., 1887. évi 4,390. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A bírósági végrehajtó által arról felvett jegyzőkönyv, hogy az árverés azért nem volt megtartható, mert az elárvereletidó ingók elsikkasztanak, bélyegmentes. (1888. évi 7,878. szám.) A birói határozatok annyi példányban adandók ki illetékmentesen, a hány perben álló fél van. (1887. évi 1^,278. szám.) A szerzetesrendhez tartozó tanárok, ha sem az államtól. sem egyéb alaptól illetményeket nem élveznek, hanem kizárólag csak a rend jövedelmeiből láttatnak el, IV. oszt. ker. adóval meg nem róhatók. (1888. évi 7,04.6. szám.) A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kijogások tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv bélyegilletékét, a kifogásokat beadó fél, illetve képviselő ügyvéde tartozik leróni. {1887. évi ujjj. szám.) Ha valamely ingatlan a visszvégrehajtás folyományaként, az eredeti tkvi tulajdonosra visszakebeleztetik, e bekebelezés uhui — mint a mely nem szerzés végett történt — illeték nem jár. (1888. évi 13,834.. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : ÍVitz laruáe e., kecskeméti tszék, bej 1SS9. jan. 9, félsz, febr. 6, csb. Csilléry Kálmán, tmg. Magyar László. — Steilier Bernát és fia e., szegedi tszék, bej. dec. 20, félsz. 1889. jan 18, csb. Huszka Ödön. tmg. Reiniger Jakab. — Lederer ii. e., eszéki tszék, bej. dec. 31, perügyelö s ideiglenes tmg. di\ Neumann. — lí.-kulai takarékpénztár e., zombori tszék, bej jan. 28, félsz, febr 19, csb. Gyorgyovanszky György, tmg. Koczkár Zsigmond. — Scllick Frigyes e., zombori tszék, bej. dec. 14.' félsz. dec. 28, csb. Jusits Antal, tmg. Hen'neberg Sándor. Pályázatok: A n -kikindai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 1-éig. — A ceglédi jljságnál albirói áll. dec. 6-ig. — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. dec. 7-ig. Nyomatott a -l'esti bf;nyTnyoiiiiia-reszvény-társasáq"-nál. (Hold-utcza 7. szam.)