A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 48. szám - Néhány szó a hitelesítési tárgyalásról

190 a JOG. Dohányternielési engedély, mint személyhez kötött jog, haszonbért szerződés tárgyát nem képezheti,' tehát a dohánytermelési engedély megvonása haszonbérbeadót kártalanításra csak akkor és aunyibau kötelezi, ha és a mennyiben ez esetre kártérítési kötelezettséget vállalhat. A debreceni kir. járásbíróság- (1887. március 30-án 4,3l7/p. 1888.): B. István s társai felpereseknek N. Sándor és neje elleni 500 frt s jár. iránti perében itélt: Felperesek keresetükkel elutasittatnak. Mert a kereset alapjául fektetett A. a. haszonbéri szerződésben alperesek az abban körülirt tanyabirtokaikat, az ezeken lévő gazdasági és egyéb épületekkel adták felpereseknek hat évre haszonbérbe. Az A. alattiban arról, hogy felpereseknek 12 hold dohány termelési engedély is adatik haszonbérbe, szó sincsen, de erről szó sem lehet, tekintve, hogy a dohánytermelési engedély nem képez oly magántulajdont, mely felett jövőre nézve bárki is szabadon rendelkezhetnék ; mert habár az A. a. 5-ik pontjában említve van, hogy a birtokkal hét hold dohánytermelési engedély adatik, ez inkább csak a haszonbérlőket terhelő, őket az engedély gondos megőrzésére kötelező feltételként foglal helyet a haszonbéri szerződésben, s igy nyilvánvaló, hogy ez nem a haszonbérlet egyik tárgyaként lett felpereseknek átengedve, mert felperesek e per során nem cáfolták meg, tehát hallgatag beismerték azon alperesi állítást, hogy az 1884. tavaszán a haszonbérlet elhagyására, tehát a dohénytermelési engedély elvesztése utáni időben alperesek részéről felszólítva lettek. A budapesti kir. itélö tábla (1887. nov. 29. 23,886/p. 1888): Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja s alpereseket 132 frt s jár. megfizetésére kötelezi. Indokolás: Az A. a. beperesitett szerződés 3-ik pontja világos értelme szerint felpereseknek a birtok bérbeadásánál egyszersmind hét holdon dohánytermelés is biztosíttatott ; sőt alperesek beismerése szerint ezen terület szóbeli megállapodás folytán 12 holdra emeltetett; minthogy pedig a kihallgatott szakértők egybehangzó véleménye szerint a dohánytermelés, minden egyéb mívelési ágaknál nagyobb jövedelmet ád: kétségtelen, hogy a haszonbéri összeg megállapításánál ezen magasabb jövedelem is alapul vétetett. Tekintve tehát, hogy felperesek ezen jövedelemtől önhibájuk nélkül estek el, s az azon körülmény folytán, hogy a dohánytermelési engedélyt a tulajdonosok meg nem nyerték, bekövetkezett kárt csakis a tulajdonosok szenvedhetik, s a haszonbérlökre át nem háríthatják; s miután a szakértők felpereseknek ezen a dohánytermelési engedély megvonása folytán elmaradt évi hasznát 132 írtban állapították meg, alperesek pedig be nem bizonyították, hogy felperesek ezen káruk iránti igényükről lemondottak volna : alperesek ezen elmaradt haszonnak megfizetésére kötelezendők voltak. A m. kir. Curia (1887. november 2. 2,405/p. 1888.) : A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság Ítélete hagyatik helyben indokolásánál fogva és még azért is, mert a peres felek közti jogviszonyt szabályozó 1882. május 30-án létrejött haszonbéri szerződés 3-ik pontja szerint, bérbeadó tulajdonosok a jelenlegi alperesek a nevükre kiállított hét holdra szóló dohánytermelési engedélyt kötelezték ugyan bérlőknek használat végett átadni, azonban arra nézve kötelezettséget nem vállaltak, hogy azon esetre, ha. a jelzett dohánytermelési engedély az illetékes pénzügyi hatóság által megvonatik, a mi tényleg alperesek mulasztásán kivül bekövetkezett, felpereseket mint haszonbérlőket kártalanítani fogják. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Versenytilalom a közkereseti társaság tagjaira nézve. — E tilalom nem jogosítja fel a társaságot a versenyüzlet beszüntetésének kérelmezésére, hanem jogosítva vau a társulat, a versenyző tag által kötött minden egyes üzlet átengedését és e mellett az ezen üzletből származó kár megtérítését követelni. - Evvel párhuzamban érintetlenül fennáll a versenyző tagnak a társaságból való klzáratása iránti külön jog is. Az erzsébetvárosi kir. törvényszék (1888. február G. 2,929/p. 1888.): Dr. Bruckner Vilmos által képviselt »Ch. H.. .. & Comp. vereinigte Dampfraühlen und Spriritusfabrik« cég mint közkereseti társaság felperesnek Gross Albert ügyvéd által védett H. Keresztély és H. Frigyes alperesek elleni gőzmalom üzletének beszüntetése és kártérítés iránti perében itélt: Alperesek köteleztetnek a gőzmalom üzletük beszüntetésére, továbbá az emiitett gőzmalom üzlet által felperesi cégnek okozott kárt megtéríteni, ha felperesi közkereseti társaság a főesküt leteszi arra, hogy arról, miszerint alperesek a magáréi gőzmalmot megvették, 1886. évi június hó 13-án még tudomása nem volt. Indokok : Alperesek beismerése által a prts. 158. §-a szerint beigazolva van felperesi cég azon állítása, hogy alperesek mint a felperesi közkereseti társaság tagjai a társaság gőzmalom-uzletkorebe eső Magáré község területén megvett gőzmalom-üzletet folytatták. Miután "alperesek nem bizonyitotiák, hogy a felperesi cég azon a ! magáréi határon folytatott gőzmalom-üzlet folytathatására nekik beleegyezését adta, vagyis hogy a felperesi társaság alakításakor í előbbi tudta volna, hogv alperesek Magare község határán is gőzmalom-üzletet folytatnak, a nélkül, hogy annak megszüntetését kikötötték volna, alperesek a fentebbi beismerésük alapján, a keresk. törv. 74. §-a szerint felperesi kérés folytán a gőzmalomüzlet beszüntetésére kötelezendők voltak. A felperesi cég továbbá azt is követeli, hogy kimondassék, hogy alperesek kötelesek a malom-üzlet jogtalan folytatásából eredő kárt neki megfizetni. Ezen 3 hó alatt érvényesítendő igény, a ker. törv. 75. §-a szerint, felperesi cégnek megadatik. Miután pedig alperesek az arra ; vonatkozó felperesi kérés ellen az elévülési kifogást, az Ítéletben foglalt főesküben tagadólag foglaltakat állítván s annak bizonyításául az egyik felperesi társasági tag Sch. Márton által leteendő és részére a felperesi cég által elfogadott visszakínálható főesküt ajánlták, felperesi cégnek a kártérítési joga tekintetbe vételével I odaítélendő vala. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (1888. április 23-án 2,115/p. 1888.): Az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Okok: A kereskedelmi tk. 74. §-ában irt ama tilalommal szemben, hogy a közkereseti társaság egyik tag! jának sem áll jogában azonos üzletkörrel biró más társaságban , beltagként részt venni, vagy a társaság üzletkörébe eső ügyletet | saját vagy más részére kötni, a többiek beleegyezése nélkül — a I 75. §. szerint a társaság azon joggal lett felruházva, hogy e felőli tudomás vételétől számítva három hó alatt azon ügyletet, mely a j tiltó rendelet ellenére köttetett, a társaság részére kötöttnek tekintse és e mellett kártérítést igényeljen, a nélkül, hogy ez által az egyes tagok jogukról, a társasági viszony felbontását követelhetni, lemondanának s habár a törvény eme rendelkezése elvileg nem áll útjában annak, hogy a versenytilalmat megszegő társasági I tag a társaság üzletkörébe eső ügyleteknek jövőre való folytatásáI tói itéletileg eltiltassék, — felperes ama kereseti kérelmének, hogy i alperes m—i külön gőzmalom-üzletének azonnali beszüntetésére : köteleztessék, még sem lehett helyt adni, mert ily irányú rendel! kezés végrehajtása az utóbbi üzlettel ügyleteket kötött harmadik ; személy jogkörét is érintené; a folyó ügyletek lebonyolítása nélí kül tehát ily intézkedés nem volna foganatosítható, s jelen esetj ben el is tekintve ama kérdéstől, hogy bizonyitotta-e felperes, alI peresek tagadásával szemben, megfelelően azt, hogy külön üzletök j a közkereseti társasággal azonos üzletkörben mozog, vagyis, hogy ! a társasággal szemben üzleti versenyt idézett elő ? A kereset ez í iránti kérelme tárgytalanná is vált, mert alperesek kijelentették, hogy külön üzletüket a társaságon kivül álló egyénre a per folyama alatt már átruházták s magok abban többé nem vesznek részt, a mit felperes nem is tagadott, annak állítását pedig, hogy ennek átruházása csak színleges lenne, mivel sem bizonvitván be. Ily körülmények közt tehát a kérdéses malom-üzlet végrehajtás utjáui beszüntetése a jelen per rendjén nem is lenne lehetséges. De nem adathatott hely felperes ama kereseti kérelmének sem, hogy alperesek a kár összegének külön per utjáni megállapítására feuhagyása mellett köteleztessenek elvileg arra, hogy felperesek kárát eme külön üzlet folytatásából kifolyólag megtérítsék; mert ily értelmű előzetes elvi kijelentés a kt. 75. §-a 2-ik bekezdése szerint érvényesíthető kártérítési kereset folyamatba tételére nem szükséges, a törvényileg megszabott elévülési idő pedig ily elvi kijelentésre irányult keresettel különben sem volna meghosszabbitható. A m. kir. Curia (1888. november 2-án 8l7/o. 1888.): A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperes a kereset kérelmében a versenytilalom megszegésének következményéül arra kívánta alpereseket köteleztetni, hogy a M. községben fekvő gőzmalmuk üzletét szüntessék meg s hogy felperes I cégnek az okozott és a megszüntetésig okozandó kárt térítsék I meg, melynek összege 3 hó alatt külön keresettel legyen meg[ állapitható. A kir. tábla helyesen utasította el felperest eme kérel| mének mindkét részével és pedig az elsőre nézve azért, mert a kt. 74. §-ában foglalt versenytilalom megszegése esetében felperes cégnek nem áll jogában azt követelni, hogy alperesek gőzmalmuk üzletének megszüntetésére köteleztessenek, hanem a kt. 75. §-a világos rendelkezése szerint felperes azt kérhette hogy a társasági viszony felbontásának eszközlésére vonatkozó külön