A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 4. szám - Az ügyvédi reformjavaslat
Hetedik évfolyam. 4. szám. Budapest 1888. január 22. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. s/ám. Kiadóhivatal: V. ^as - utca 14." szám. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézetniük A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÍÜKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. i árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 frt — kr. fél ,.»»-» negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalváiiynyal küldendők. TARTALOM : Az ügyvédi reformjavaslat.(Q.) — A magánvégiendeletek alkotása tárgyában kiadott igazságügvminiszteii > útbaigazítás.« I. Irta: dr. Ragályi Lajos, dunaföldvári ügyvéd. II. Irta : dr. Déri Ernő, budapesti ügyvéd. — Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Irta : dr. DeU'Adami Rezső, budapesti ügyvéd. -- Nyilt kérdések és feleletek. (A magyar váltótörvény 4:1. és 41. §§-ai.) I. Irta. dr. II ermánn -Sándor, székesfehérvári ügyvéd. — II. dr. O r o s d y Lajos, turóc-szentmártani kir. járásbirós.igi aljegyző. — III. dr. Fáy Ignác, temesvári ügy\cd. — IV. Szántó Gyula, nagykőrösi ügyvéd. — Sérelmek. (Törvénykezési kuri /umok a me&ctun kn járásbir-r.ag eliniezisubcl Felsiet; Irta: dr. Istvánfy Gyula, mezőtúri kir. aljárásbiró ) Irodalom. (A m. kir. igazságügyminiszterium működése 1875—1887. — Helységnévtár. — Az egyház és az állam. Irta: Laurán Ágoston.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKLLÉKLKT: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) ..' ..Jog Törvénytára" 188 J. évfolyamának t. elő' fizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 188J. évi törvé= nyek 24. és íj. ivét [ígj—228, lap.) A mult évi törvények befejező részét és azokhoz a tárgymutatót jövő számunkkal fogjuk megküldeni. ^ Az ügyvédi reformjavaslat. (Q.) Nemcsak a magyar ügyvédi kar, de jogéletünk minden tényezője is élénk kiváncsisággal forgatja és tanulmányozza ama 163 szakaszra terjedő művet, melyet az igazságügyminiszterium imént, egyelőre indokolás nélkül »az ügyvédségről« közrebocsátott. A javaslat tudvalevőleg dr. D c 1 l'A d a m i Rezső budapesti ügyvéd müve s legnagyobbrészt az ő eredeti conceptiója is. De nem egészen. Némely túlprogressivnek talált tervet a ministeriumban megnyírtak, némely új intézkedés pedig a minister utasítása szerint készült, mint az a hivatalos kiadvány boritékáról is kivehető. A javaslat tehát a csendes compromissumok müve, melyekről korunkban azt tartják, hogy azok felelnek meg leginkább az élet követeléseinek, mivel az elvek és irányok hajtóereje egyesül bennük a mindennapi tapasztalások mérséklő practikusságával. így vagy ugy, az ügyvédségről szóló javaslat az első jelentékeny reform, a melyet F a b i n y ministeriuma kezéből veszünk. S első azon nagyobb reformjavaslatok közül, a melyeket a ministerium csak imént igért nyilvánosan az országnak egy kimerítő programmba foglalva. Gondosan átnéztük a javaslatot s ha impressiónkról kell számot adnunk, megvallhatjuk, hogy túláradó lelkesedést nem ébresztett bennünk. Sem oly benyomást, a melyet általában meglepetésnek szokás nevezni. De ilyenre nem is számítottunk. Előre tudtuk, hogy a reform-művelet nem történt a radikalizmus szempontjából, mint a hogy ilyen szemI pontok az ügyvédség kérdéseiben nem a kart magát, sem a közvéleményt nem háborgatták volna. Az eddigi rendszer structuráját semmivé tenni, új intézményeket tömegesen gyártani, vagy a mostani középfajú szervezet helyett például a francia vagy az olasz ügyvédség mintáit importálni nem akarta nálunk senki. De igenis várta ! mindenki az 1874-ben félig kiépített intézmények befejezését, az ugyanakkor rosszul kiépítettek gyökeres kijavítását, a hézagok betöltését s általában az akkori kuszált, tökéletlen 1 és mondhatni fölötte hanyag alkotás általános reconstrucióját. A progressiv értelemben vett reform volt az, a mit mindenki sürgetett. És a reformot ily értelemben meg is kapta a javaslatban az ügyvédi kar. Ez azon általános és megnyugtató benyomás, melyet a szenvedély nélkül itélő ember érez, mikor a mérsékelt terjedelmű munkálatot átolvasta. Az ügyvédi karnak lesz ellene mindenesetre legkevesebb panasza. Nemcsak azért, mivel e kar évek hosszú során át különösen belegyakorolta magát a tőle túlságosan is megkövetelt szerénységbe; de azért is, mivel a javaslat nagyban és egészben kielégíti a karnak ismételve formulázott kívánságait. Sőt itt-ott még többet is nyújt, mint a mennyit vártak tőle. Az 1885. évi ügyvédgyülésen elfogadott 37 reformpont minden lényeges desideratuma meg van benne. Az autonómia kiszélesítése. A curiai vegyes tanács. A kamarai illetékekrendezése. Az önkielégitési és visszatartási jog. Az eljárási költségek (tanudíjak stb.) alul való mentesség. A fegyelmi ! ügyek helyesebb rendezése. A nagyobb autonóm intézkedési jog. A zugirászat megfékezése stb. megannyi más helyes intézkedés, mely egyenkint kicsiségnek látszik ugyan, de együttvéve nemcsak a kar lehanyatlott tekintélyét emelheti föl (ha jól bánnak vele), de az ügyvédségnek egész új fejlődést is biztosithat s visszahelyezheti azt oda, a honnan lassankint az eldurvult korszellem leszorította s ahova az igazságügyminister vissza akarja helyezni: jogszolgáltatásunk igazi tényezői közé. A szakszerű kritika (mely különben sokszor annyira hasonlít minálunk az akadékoskodáshoz) részletesen, intézményenkint sőt paragrafuskint is el fog bánni a javaslattal, libben nem lesz fogyatkozás. Itt csak röptében lehet egykettőt megérinteni a reform-pontok közül. A javaslat az ügyvédjelölti intézményt átalakítja s joggyakornoki intézménynek nevezi. A gyakorlat határidejét nem hosszabbítja, de a jogtudorságtól számítja a három évet. (23. §.) Ezzel azonban implicite egy évvel lesz hosszabb még a legjobbakra nézve is a gyakorlat s igy az egyetemi évekkel együtt legalább is 8 évi előképzés előzi meg az ügyvédi oklevelet. Ezen intézkedés aligha fogja kifogás tárgyát képezni s még ennél is örvendetesebbek azon rendelkezések, a melyek a joggyakornokok praktikus működése (12. §.) és a kamarai vitatkozások francia intézménye (15. §.) körül a javaslatba . föl vannak véve.
