A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 47. szám - Kérdések a házasságon kívüli nemzésből származó igények körül

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a -Jog« 47. számához. Budapest. 1888. november 18-án. Köztörvényi ügyekben Gtépek, mint olyan mellékdolgok, melyek u gyárnak, mini ilyeuuek és fodoloffiiak állandó használatára rendelvék és mini olyanok, melyek nélkül a fődolog, a gyár mint ilyen nem használható, üzembe nem tehető, kétségtelenül a aryár tartozékainak s igy szintén ingatlanoknak veendők, az általános csődtömeghez nem tartoznak s az általános csődtömeghez tartozó vagyonról felveti leltárhan össze nem Írhatók. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék: B. |. cég csődügyében a csődtömeghez tartozó ingatlanoknak és tartozékainak leltározásával a 65,371/87- sz. a. keU végzéssel megbízott dr. W. F. kir. közjegyző által felvett és beterjesztett két leltárpéldány közül az egyik példány a telekkönyvi kivonatokkal és vázrajzzal együtt a csödnapló-iratok között leendő megőrzés végett a esödbiztosnak kiadatik, a másik példány pedig a budapesti kir. törvényszéknek, mint büntető bíróságnak ezen végzés kapcsán megküldetik. Egyszersmind tekintve, hogy a bemutatott leltár 1 11. tétele alatt leltározott ingatlanokon levő, a 16—19. tétel alatt össze irt épületek, bár azok a telekkönyvben kitüntetve nincsenek, az ingatlanok alkatrészei s mint ilyenek, ingatlanok; tekintve, hogy az ingatlanok (a telek és azokon levő épületek) a csődnyitás idején, sőt egy ideig a csőd folyama alatt üzemben is volt gépgyárt képeztek : tekintve továbbá, hogy a 21. tétel alatt felvett kémény és 23. tétel alatt felvett kútban elhelyezett kettős szivattyú, mint az építmény- k alkatrésze, az ingatlanoknak a 19/a, 20., 22., 24. és 25. tétel alatt összeirt gőzkazán, gőzgép, előmelegítő, gözszivattyu. transmissió és ennek kiegészítő részét képező szíjak pedig a leltár vonatkozó tételei alatt körülirt kapcsolatnál fogva a gyárnak alkatrészeit képezik; tekintve, hogy a leltár 26 — 87. tétele alatt összeirt gépek, mint olyan mellékdolgok, melyek a gyárnak, mint ilyennek és fődolognak állandó használatára rendelvék és mint olyanok, melyek nélkül a fődolog, a gyár, mint ilyen, nem használható, üzembe nem tehető, kétségtelenül a gyár tartozékainak s igy szintén ingatlanoknak veendők ; tekintve végül, hogy az ingatlanok a csődtörvény értelmében külön tömeget képeznek, i.le mert a bemutatott leltár 19/a— 87. tétele alatt összeirt, az ingatlanokhoz tartozó tárgyak az általános csődtömeghez tartozó vagyonról felvett 1887. évi 47,075. sz. a. beterjesztett csődleltár 1.201—1,273 tételei alatt szintén fel vannak véve, de a kifejtettek szerint az általános csődtömeghez nem tartoznak : az általános csődtömeghez tartozó vagyonról felvett, 1887. évi 47,075. sz. a. beterjesztett leltárból az 1,201 — 1,273. tétel alatt összeirt, de az általános csődtömeghez nem tartozó tárgyak kitöröltetni rendeltetnek és ennek eszközlésére a jelen végzés jogerőre emelkedés után a csődbiztos fog utasíttatni. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az első bíróság végzését az abban felhozott indokok alapján helyenhagyja. (1888. októbei ll-én, -3,043.) Az uti szoliralom használásába való visszahelyezés iránti keresetek nem tartoznak a kisebb polgári peresügyi hatáskörbe. A baáni kir. járásbíróság azon ügyben, melyet Xessel Béla ügyvéd által képviselt R. József s neje, N. József ellen bizonyos átjáró út birtokába való visszahelyezése iránt tettek folyamatba, f. évi május 14-én kelt végzésével a bírói illetőséget leszállította azon indokból, mivel azon út, melynek használata képezi a kereset tárgyát, felperesek házához vezet s igy ennek tartozékát képezi; ily keresetek pedig az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §. 9. pontja szerint a kisebb polg. peresügyi bíróságok körébe tartoznak. A budapesti kir. itélö tábla illetékesnek nyilvánította a járásbíróságot; »mert a per tárgyát alperes ingatlanán át gyakorolt átjárás használatába való visszahelyezés s igy tényleg gyakoroltnak állított szolgdom képezi; a kereset elbírálása tehát, miután az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §. 9. pontjának esete fen nem forog: a kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik«. (1888. július 17-én, 28,498. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A könyvvezetés körül mutatkozó szabálytalanságok önmagukban, a könyvvezetésre való alkalmatlanságot méff nem bizonyítanak akkor, midőn a könyvvivö a könyvvezetést főnöke felügyeleteméilett végezte. A szegedi kir. járásbíróság 11887. október 12-én 19,008 p. 1887.): Dr. Pollák Lajos ügyvéd által képviselt G. Salamon felperesnek, dr. Gyulai Mór ügyvéd által védett K. Lipót, mint kk. 1\. Mihály gyámja alperes elleni 62 frt 26 kr. s jár. iránti perében itélt: Felperes keresetének hely adatik, s ennek folytán alperes részére a 8,601/1887. sz. iparhatósági ítélettel megítélt 62 frt 26 kr. tőke s jár. megfizetése alól felmentetik. Indokok: Az 1875. évi XXXVII. t.-c. 59. §-a 5-ik pontja szerint a segéd felmondás nélkül is elbocsátható, ha szerződésileg elvállalt kötelezettségei teljesítésére alkalmatlan. Minthogy alperes kifejezetten beismerte, hogy ő felperesnél könyvvivönek volt alkalmazva, minthogy peres felek közös megállapodása folytán kinevezett Cz. János szakértő az alperes által vezetett könyvek vezetési módját nem tartja megfelelőnek a kt. követelményeivel és alperest megbizhatlan könyvvezetőnek állította, s minthogy végre a felmutatott s ugyanazonosság tekintetében nem kifogásolt könyvek vezetéséről a bíróság személyesen is meggyőződést szerzett, ennélfogva felperes keresetének helyt adni s őt a keresk. törv. 57. §-ára alapított iparhatósági Ítélettel reá rótt fizetési kötelezettség terhe alól felmenteni kellett. Az alperes által csatolt bizonyítványok a fentjelzett tényekkel szemben figyelembe vehetők nem voltak. A budapesti kir. itélö tábla (1888. március 7-én 50,310 p. 1887.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keres?té\ el elutasítja. Indokok: Felperes beismerte, hogy alperes fiát hat heti próba idő leforgása után előbb 20 frt, később 30 frt havi fizetés mellett üzletében, mint könyvvezetőt alkalmazta ; beismerte továbbá, hogy nevezettet 1887. évi szeptember 3-án minden felmondás nélkül szolgálatából elbocsátotta, tekintve azonban, hogy az 1875. évi XXXVII. t.-c. 57. §. rendelkezéséhez képest a könyvvezető három havi felmondást igényelhet, illetőleg azon időre járó fizetését követelni jogosítva van, felperes pedig azt, hogy alperesnek fiát a fentebb hivatkozott törvény 59. §-a 5-ik pontja értelmében elbocsáthatta, alperes tagadásával szemben mivel sem bizonyította: mert a kihallgatott szakértő a könyvek megvizsgálása után adott véleményében tesz említést, hogy a könyvvezetés körül szabálytalanságok mutatkoznak, a mi önmagában a könyvvezetésre alkalmatlanságot még nem bizonyit akkor, midőn felperes nem vonta kétségbe, hogy alperes fia a könyvvezetést az ő felügyelete mellett végezte, ha tehát felperes mindezek tudatában alperes fiát hónapokon keresztül szolgálatában tartotta, a törvényen alapuló felmondás nélkül őt elbocsátani jogosítva nem volt. A ni. kir. Guria (1888. szeptember 14-én 4,518/p. 1888.): A másodbiróság Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. Értékpapírok hitelre való vétele bizományos állal azon kikötés alatt, hogy ha a megbizó kellő időben fedezetei nem küld, a bizományos a megbizó rovására eladhassa. A fedez ti vételi és eladási ár közötti kiilömbség a bizományosnak megtérítendő a megbizó által akkor is, ha a megvett értékpapírokat tényleg át sem vette, sem a fedezetileg iladott értékpapírokat át nem adta. Felperesnek elutasítása esetére való költségben marasztalása dacára annak, hogy alperes az alsóbirosásri ítéletek ellen, melyekkel felperes elutasittatván, a költségek kölcsönösen megszüntethettek, nem is felebbezett. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, minf kereskedelmi bíróság: Dr. Kármán Bertalan budapesti ügyvéd által képviselt K. Antal és társa cég felperesnek, dr. Moravecz Mihály budapesti ügyvéd által képviselt B. Bódog kereskedő alperes elleni ügyben következőleg itélt: Felperes keres Hével.