A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 3. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

12 a JOG. mása szerint I. r. vádlottat kezén megsebezte. Ugyancsak 1. és 6-od r. tanú bemondása szerint, ezen viaskodás közben sértett is megsebeztetett kezén 1. r. vádlott által. Erre midőn a kaszának nyele ketté töretett I. r. vádlott egy más kaszával támadta meg sértettet, s azt nyakába akasztotta ugy, hogy ha B. és Sz. tanuk közbe nem lépnek, s a kaszát azonnal meg nem fogják, a legkiseeb rántásra súlyosan megsebeztetett volna sértett. — Továbbá 2., 4., 5. és 6. r. tanú által beigazoltatott, miszerint ezután, körülbelül egy órával később I. r. vádlott és sértett összekerülvén, egymással perlekedtek, s vádlott kaszával, sértett pedig bottal kezében egymás felé csapkodtak, anélkül azonban, hogy egymást megütötték volna, mit meglátván a II. r. vádlott, odament, s szó nélkül sógora 1. vádlott védelmére kelve, a kezében lévő kasza sarkával oly nagy ütést mért sértett homlokára, hogy ez utóbbi azonal elesett. Ezek ellenében I. r. vádlott mentségére azt adja elő, hogy a kezdeményező sértett volt, a mennyiben sértett ütötte őt megelőzőleg botjával kézen, de ezt sértett bemondásával egyezőleg 1. és 6. r. tanú megcáfolja azon bemondása által, hogy e sérülési azon ütéssel kapta, melylyel a kasza nyele ketté töretett, — s megcáfolja I. r. vádlottnak eme állítását még 2-od és 3-ad r. tanú is azon vallomása által, miszerint jelenvoltak az esetnél, de nem látták, hogy sértett vádlottat előzőleg megütötte volna. — Továbbá 1. r. vádlott még azzal mentegetődzik, miszerint neki nem állott szándékában sértettet meg- vagy nyakát levágni, s hogy a kasza csupán véletlenül akadt sértett nyakába, de eme állítását is megcáfolja 1., 2., 3. és 6. r. tanu. Végre 11. r. vádlott mentségére azt adja elő, miszerint ő sértettet, habár ez őt sem szóval, sem pedig tettleg nem is bántalmazta, azért ütötte meg, mivel látta, hogy I. r. vádlott és sértett egymásfelé csapkodnak, s mert az 1. r. vádlotthozi rokonsági viszonyánál fogva, sógorának védelmére kelni erkölcsileg kénys/.eritve volt. A fentiek szerint tehát kétségtelenné tétetett, hogy az orvosi látlelet 1. pontjában körülirt, 21 napi fekvő betegséggel és ezenfelül még két heti részbeni munkaképtelenséggel egybekötött, s a kár tartalmánál fogva a súlyos testi sértés bűntettét megállapító testi sértést, sértett homlokán 11. r. vádlott ejtette — de kétségtelenné tétetett másrészt az is, hogy ezen sérelmezésnek inditó oka I. r. vádlott volt, ki sértettet már előzőleg egy oly eszközzel (kaszával) támadta meg, melylyel ha talál, minden kétséget kizárólag súlyos testi sértést ejt rajta. Ezeknél fogva tehát I. r. vádlott a súlyos testi sértés bűntettének kísérletében és II. r. vádlott mint közvetlen tettes a súlyos testi sértés bűntettében volt bűnösnek kimondandó, s bűnösségük mérve szerint az Ítéleti módon megfenyítendő. Az Ítélet hozatalánál I. r. vádlottra nézve súlyosító körülményként lett figyelembe véve, az általa használt veszélyes eszköz (kasza) s továbbá, hogy a kezdeményező és a vádbeli cselekmény inditó oka ö volt, s ezzel szemben enyhítő körülményként pedig jó előélete, II. r. vádlottra nézve pedig súlyosító körülményként a cselekmény elkövetésénél használt veszélyes eszköz s ezzel szemben enyhítő körülményként jó előélete, felhevült kedélyállapota s azon körülmény, hogy a terhére rótt cselekményt sógorának (I. r. vádlottnak) védelmére követte el. A btkv. 91. §-ának alkalmazásba vételét II. r. vádlottnál a nagy számmal fennforgó enyhítő körülmények indokolják. A budapesti kir. itélö tábla: (1887. jan. 18-án 34,157. B./86. sz. a.) Tekintve azon eszköz veszélyességét, melylyel elsőrendű vádlott K. M. János K. Bálintot ismételve megtámadta, és azon veszélyes helyzetet, melybe őt cselekményével hozta a kir. itélő tábla ezen vádlottat a btk. 65. §-a alapján hat havi fogház helyett ugyanily tartamú börtönbüntetésre ítéli — egyebekben a kir. törvényszék Ítéletét indokainál helybenhagyja. A m. kir. Curia: (1887. évi dec. 9-én. 3,016. sz. a. B./87.) Tekintve, hogy a bűnvádi ügy adatai szerint K. Bálinton az 188:?. évi június 19-én kelt orvosi látlelet 1. pontjában körülirt testi sértést II. r. vádlott K. Mihály — a 2. és 3. pont alatt említetteket pedig I. r. vádlott K. M. János ejtette ; tekintve, hogy ugyanazon orvosi látleletben, a sérelmeknek remélhető volt gyógyulási ideje 15—20 napra, — de sőt az utóbb 1883. évi március 2-án kiállított orvosi nyilatkozat szerint bizonyított fekvő betegség 21 napra és a további két hétig dologtehetetlenség és csak általánosságban a leirt testi sértések mindegyikére kellett gyógyulási időnek külön meghatározása nélkül van kifejezve ; tekintve, hogy a különböző tettesek által ejtett külön testi sértésekre vonatkozólag feltétlenül szükséges: vagy annak meghatározása, hogy a bekövetkezett egészségháboritás egész tartama valamennyi testi sértés összhatásának volt-e az eredménye ; mely esetben — természetesen a felelősség az összeredményért mindenik tettesre vonatkozólag egy és ugyanaz leend, vagy pedig annak meghatározása : hogy mindegyik tettes által okozott sértés külön-külön mennyi ideig tartó egészségháboritást vont maga után ? mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének feloldása mellett utasittatik az elsőfokú bíróság, hogy orvos szakértő által határoztassa meg, vájjon az 1883. évi márczius 2-án kelt orvosi nyilatkozatban bizonyított 21 napi fekvő betegséget az 1882. évi június 19-én kelt orvosi látlelet 1., 2., 3. pontjaiban körülirt testi sértések összhatása, avagy maga csak az 1. pontban emiitett okozta-e? vájjon mennyi idő kívántatott az 1. pontbeli testi sértésnek és mennyi külön a 2. és 3 pontbelieknek gyógyulására? s a fentebb kijelöltekuek kellő felderítése és szabályszerű eljárás után újabban hozzon Ítéletet. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. A peres eljárás folyamában, hivatalból felvett jegyzökönyvek arról, liogy az eskü letételére kitűzött határnapon a peres felek közül senki sem jelent meg,bélyegmentesek. {1887. okt. 20 10,413. sz. a.) Ha uradalmi gazdatiszteknek állandó illetményeikéit felül, I még a gazdaságnál elért eredmény bizonyos százalékának megfelelő jntalék is szerződésileg biztosítva van, ez után, az állandó illetmények kiegészitö részét képező jutalék után: 111. oszt. ker. adót kivetni nem lehet. (1887. október 20. 8,748. sz. a.) Az 1881: LX. t.-c. 230. $-a alapján hozott és az előlegesen elrendelt zárlat fentartását vagy feloldását elrendelő bírói végzések: bélyegmentesek. (1887. október 25. 10,4.4.0. sz. a.) ~, Az érdekelt felek részéről a tkvi hatósághoz az előjegyzés törlésének bejegyzése végett benyújtott beadványok, akkor is az illetéki díjjegyzék íj. tétel fl~. JJ. pontjában meghatározott bélyegilleték alá esnek, ha az előjegyzés igazolásának elmulasztására vannak alapítva. {I887. október 20. 10,310. sz. a.) Az a körülmény : hogy a tényleg létrejött házasság rövid idő múlva felbontva lett, a házassági szerződés után kiszabott illeték leírására, illetve visszatérítésére igényt nem ad. (1887. évi október 24. 0,660. sz.a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Weisz Adolfé., bpestitszék, bej. febr. 15, félsz. márc. 7, csb. Chiva Elek., tmg. dr. Davvay Fülöp. — Kleiil Lajos e., szegedi tszék, bej. febr. 25, félsz. marc. 23, csb. Nagy Ferenc, tmg. Réti Ernő. — Frendmann József e., kassai tszék, bej. febr. 13. félsz. márc. 9. csb. | Teleki László, tmg. dr. Gaiger Ignácz. — Karniís Jáuos e., zzomhathelyi I tszék, bej. febr. 6. félsz. febr. 20, csb. Tara József, tmg. — Braun .T. | (Johanna) e., újvidéki tszék, bej. febr. 8, félsz. febr. 22, csb. dr. Gedeon Albert, tmg. Papik József. — Bodori Adolf e., rimaszombati tszék, bej. febr. 6, félsz. febr. 20 csb. Vozáry György, tmg. Suteö István. Pályázatok: A zólyomi jrbságnál alj árásbirói áll. jan 2 )-ig. — A nagyszöllösi jrbságnál alj árásbirói áll. jan. 20-ig. — A besztercebányai trvszéknél alj egyzői jan. 20-ig. - A pécsi trvszéknáj d í jjas joggyakornoki áll. jan. 25-ig — A szegedi trvszéknél II oszt. jegyzői jan. 26-ig. — A deési jrbságnál a 1 j á r á s b i r ó i áll. jan. 26-ig. j — A soproni trvszéknél jegyzői áll. jan. 26-ig. — A pancsovai törvényi széknél II-odoszt. jegyzői áll. jan. 26-íg. — A sznrdahelyi jbiróságnál albirói áll. jan. 27-ig. — A nagyszebeni törvényszékyél aljegyzői áll. I jan. 27-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)