A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 46. szám - Birtokper vagy sommás visszahelyezés

18:2 JOG. Semmiségi okul szolgál, ha a bírói hatáskör s a helyi illetékesség: is kifogásoltatván, a keresk. birótág utóbbi kérdés felett nem előlegesen, vagy épen nem is határozott. Dr. L. János képviseletében KI. György, — dr. M. Mór által képviselt budapesti nyomdász M. Jakab s társa ellen 192 irt 20 kr. iránt a bpesti VI. kerületi járás-, mint kereskedelmi bíróság előtt pert kezdet. A jbirósáfr alperes kifogása alapján a birói illetőséget hatáskör hiányából leszállította és kötelezte felperest 10 frt 50 kr. perköltség fizetésére. A budapesti kir. tábla: Az első bíróság végzését az 1881. L1X. t.-cz. 39. §. a) pontja alapján megsemmisítette s azt utasította, hogy első sorban a helyi illetékesség és azután esetleg a hatáskör kérdésében határozzon. Indokok: Tekintve, hogy alperes a bíróság helyi illetékessége ellen is kifogást tett; ez a kérdés pedig mindenek előtt eldöntendő ; tekintve, hogy az első bíróság a helyi illetékesség tárgyában egyáltalán nem határozott és ez által lényeges eljárási szabályt sértett meg: végzését az idézett §. értelmében megsemmisíteni stb. kellett, fi888. évi június hó 21. 654. sz. a.) Kereskedelmi, csőd" és váltóügyekben. Lényeges k'-llék hiányában szenved azon váltó, a melynél a lejárati idő korábbi a kiállítás napjánál. A m. líir. Curia: Tekintve, hogy az A. alatti okirat határozott tartalma szerint annak kiállítási napja 1886. évi dec. 31-én lévén, ugyanannak 1885. évi január hó l-re kitett lejárata ellentétes, sőt ez okirat e napon esedékes nem is lehet és tekintve, hogv a fentebbiek szerint a kereseti váltó a vt, 3. § nak 4. és 8. pontjaiban meghatározott lényeges kellék hiányában szenved, a 6. §. értelmében váltókötelezettség és váltóbirósági eljárás alapjául nem szolgálhat. (1888. szept. 20. 764. sz.) Közadósnak a csödnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekvénye, melylyel adósságát nem ugy, mint kötelezve volt, készpénzben, hanem árúk átadásával, tehát oly módon törlesztette, a mely módon való törlesztésre kötelezve nem volt, a csődtörvény '27. §.3. pontja alapján megtámadható. Ezen esetben az ugyanis a törvényes vélelem, hogy közadós részéről árúinak a válságos időt megelőzőleg vállalt ily irányú kötelezettség nélkül történt emez elidegenítése a hitelezőket károsító szándékkal történt. (Kii. Cmia 1888. szept. 20. 767. sz ) • Valamely lényegtelen s minden következmény nélkül maradt betegségnek elhallgatása a biztosítási szerződés ér\ényességének megtámadására jogos alapul nem szolgálhat. A budapesti kir. keresk. és váltdtörvényszék : Tartozik alperes 494 frt 45 kr. tőkét s járulékait felperesnek fizetni, stb. A budapesti kir. ítélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A keresk. törvény 474. §-a értelmében a biztosított a szerződés megkötésekor az előtte tudvalevő azon körülményeket, melyek fontosságuknál fogva a biztosítás elvállalására befolyással lehetnek, a biztositóval közölni tartozik. Ezen kötelezettség terheli a biztosítottat különösen oly körülmények tekintetében, melyek iránt hozzá a biztosító részéről különös kérdés lett intézve. A 2-/. alatt csatolt »Declaration« című biztosítási ajánlat igazolja, hogy biztosított L. A-hoz különös kérdés lett intézve az iránt, hogy volt-e, mikor és mily betegségben beteg és melyik orvos gyógykezelte ? Mely kérdésre azt a választ adta, hogy 1883. év nyarán lázban volt beteg, hogy dr. T. orvos gyógykezelte, más különös betegsége pedig nem volt. Utóbbi előadásainak valótlanságát azonban alperes bebizonyította. Mert dr. B. I.. orvos vallomása által igazolta, hogy nevezett orvos L. A-t 1881. évben 8 napon át torokgyuladás ellen gyógykezelte, dr. T. A. orvos és E. M. tanuk vallomása által pedig igazolta, hogy L. A. 1883. évi január hó 28-tól kezdve huzamosabb ideig, nevezetesen dr. T. A. orvos szerint 1883. január 28-tól február hó 23 ig és ismét március hó 10-től március hó 28-ig beteg volt és ezen idő alatt a nevezett orvos által gyógykezeltetett. Mindkét betegséget és azt, hogy őt dr. T. A orvoson kívül más időben dr. B. L. orvos is gyógykezelte, L. A. biztosítási ajánlatában elhallgatta és felperes a perben nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy ezekről biztosító a biztosítás elvállalásakor tudomással birt volna. Minthogy pedig a kt. 475. §-a értelmében a biztositónak jogában áll a biztosítási szerződés érvényességét az esemény bekövetkezte után is megtámadni, a mennyiben a biztositott az ügylet megkötésekor a törvény 474. §-a szerint fontos és a biztosító előtt tudva nem levő ténykörülményeket elhallgatott ; minthogy továbbá az, ha vájjon a biztosított orvosi gyógykezelés alatt állott-e ? mindenesetre oly fontos körülmény, mely a biztosítás elvállalására befolyással lehetett; minthogy e mellett nem lényeges az a kérdés, hogy mily neműek voltak a betegségek, melyek miatt a biztosított orvosi gyógykezelés alatt állott j és volt-e okozatos összefüggés azok és a halált okozó betegség I között? minthogy továbbá a kezelő orvosok megnevezése is fontos j körülmény, mert ennek elhallgatása a biztositót attól a lehetőségtől fosztja meg, hogy a kezelő orvosnál az -ijánlattevő egészségi állapota felől tudósítást nyerjen ; minthogy ekként^ a betegség és ! orvosi gyógykezelés elhallgatása, illetőleg az ez iránt a biztosítotthoz intézett kérdésekre adott valótlan felelet már magában véve a biztosító kifogása alapján a szerződés érvénytelenítésére elegendő alapot képez; ennélfogva alperes kifogásának helyt adni, a kereset alapját képező biztosítási szerződést érvénytelennek tekinteni, ez okból felperest keresetével elutasítani és mint pervesztest az 1868. évi L1V. t.-c. 251. §-a alapján a per és felebbezési költség megfizetésére kötelezni kellett. A in. kir. Curia: A másodbirósági Ítélet megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Helybenhagyandó volt az elsőfokú bíróság télete indokainál fogva és még azért is, mert a biztosítottnak már magában véve sem eléggé határozott azon feleletével, »hogy őt (a bevallottnál) egyéb különös betegség nem érte«, a dr. B. L. által még 1881. évben gyógykezelt torokgyuladás szándékosan elhallgatottnak nem tekinthető, mivel a biztosítottnak eme baja a nevezett orvosnak előadása szerint oly jelentéktelen volt, hogy arról, mint lényegtelen s minden következmény nélkül maradt bajról a biztosított a három évvel későbben történt biztosítási ajánlat tétele idejében könnyen megfeledkezhetett és mert a biztosított az 1883. évbeli betegségét az ezt gyógykezelt orvos dr. T-nak megnevezése mellett bevallván, alperes társaságnak eme bevallás alapján módjában állott a betegség minőségéről és általában a biztositandottnak egészségi állapotáról bővebb nyomozás eszközlésével alaposan meggyőződni s a biztosítási szerződés megkötését ennek eredményétől függővé tenni; mit nem tévén,hanem a biztosítási szerződést eme határozatlan ajánlat alapján megj kötvén, a szerződés érvényességének megtámadására jogos alappal I nem bír. (1888. évi okt. 4. 785/88. v. sz.) Váltóügyben hozott sommás végzés ellen perújításnak nincs helye. A perújítás megengedhetösége képezheti-e hivatalból vizsgálat tárgyát? A tordai kir. tszék : Dr. Steiuitzer Pál ügyvéd által képviselt Cs. Arpádné, szül. S. Anna felperesnek, Molnár Károly ügyvéd által védett J. E. cég alperes elleni, 1,500 frt s jár. iránti perében itélt: A 2,687. sz. a. kereset alapján a perújitásnak hely adatik s a 28. sz. a. sommás végzésnek azon része, mely szerint perújitó felperes S. Anna is köteleztetett az 1,500 frt s jár. megfizetésére, hatályon kívül helyeztetik. 'Okok: A perújitásnak az 1881. évi 2,851. sz. 43. §., illetve 1881 : LIX. t.-c. 69. §. 2. pontja alapján helyet kellett adni. Az ügy érdemét illetőleg : tekintve, hogy a keresethez csatolt anyakönyvi kivonat szerint perújitó felperes 1871. évi aug. 13-án született s igy a váltó kiállítása, illetve az elfogadói nyilatkozat tétele alkalmával (1886. évi dec. 28-án) szenvedő váltóképességgel nem birt, mert a nők az 1874 : XXIII. t.-c. 2. §-a által szabályozott teljeskorúság esetében is, a mennyiben önálló ipart nem űznek, csak a 24. életév betöltésével nyernek szenvedő váltóképességet (vt. 1. §.) mindezeknél fogva a felperes elfogadói nyilatkozata hatálytalan lévén: a keresetnek az ügy érdemére vonatkozó részében helyet kellett adni. (1888. évi jan. hó 25-éu, 11. sz a.) A marosvásárhelyi kir. itélö tábla : Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az újított perben az alapperbeli felperes alperesként beidézve a perújítás megengedése ellen, ellenbeszédében, de egyáltalán a tárgyalás rendén kifogást nem emelt s ez irányban már csakis felebbezésében felhozott kifogása az 1881. evi LIX. törvénycikk 29, §. rendelkezése értelmébgn 'figvelembe i nem vehető.