A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 45. szám - Kérdések a házasságon kivüli nemzésből származó igények körül

375 Az emiitett törvényszék azonban 4,273/888. sz. végzéseve] felperest végrehajtási kérelmével elutasította, azon megokolással, miszerint a 18,123/84. sz. igazságügyminiszteri rendelet szerint Németországgal kölcsönösség ily birói cselekményekre nézve nem áll fenn. Az elutasított felperes felfolyamodására a budapesti kir. ítélőtábla a megtámadott törvényszéki végzést feloldotta, megokolásul azt hozván fel, miszerint a felperes által kérelmezett kielégítési végrehajtás az 1881: L1X. t.-c. 1. §-a értelmében elrendelendő lett volna. Mert annak eldöntése, hogy valamely végrehajtási megkeresés foganatositható-e, a végrehajtás foganatosítása végett megkérésen dett külföldi b i r ó ság hatáskörébe tartozik. A kir. Tábla végzése alapján a budapesti kir. törvényszék a kielégítési végrehajtást immár elrendelte, s annak foganatosítása végett a berlini »kön. I. a n d e s g e r i e h t« bíróságot a magyar kir. igazságügyminiszterium utján 18,927/88. sz. alatt megkereste. A m. kir. igazságügyminiszterium azonban 10,070/88. sz. határozatával értesiti a budapesti kir. törvényszéket, miszerint a végrehajtás foganatosítás iránti megkeresésnek közvetítését nem eszközli. Az érdekes (subjectiv alakban fogalmazott) okirat következőkép hangzik: »stb. A berlini porosz kir. törvényszék utján leendő foganatosítás iránt diplomáciai uton nem intézkedhetem, mert Poroszország és Magyarország között a polgári Ítéletek kölcsönös végrehajtása nemzetközi szerződés által biztosítva nincsen és ennélfogva a porosz bíróságok az 1870. évi október elsejétől hatályba lepett német birodalmi perrendtartása értelmében járnak el; a mely szerint som a külföldi bíróságok, semakülföldi kormány megkeresésére a végrehajtás el nem rendeltetik. * ~ Magyar királyi igazságügyminiszterium 19,969/1. M. 1888. szám. Folyó évi május 8-án 14,724. sz. a. kelt jelentése mellékleteinek /. a. visszaküldése melleit értesítem a kir. törvényszéket, hogy a Stciner János Nándor javára Bachstein Hermann berlini lakos ellen 773 frt 42 kr. és jár. erejéig elrendelt végrehajtásnak a berlini porosz kir. törvényszék utján leendő foganaiositása iránt diplomáciai uton nem intézkedhetem, mert Poroszország és Magyarország között a polgári ítéletek kölcsönös végrehajtása nemzetközi szerződés által biztosítva nincs és ennélfogva a porosz bíróságok az 1879. évi október 1-vel hatályba lépett német birodalmi perrendtartásnak értelmében járnak el, a mely szerint sem a külföldi bíróság, sem külföldi kormány megkeresésére a végrehajtás el nem rendeltetik. Legcélszerűbb, ha a felperes követelését az iilitő porosz bíróság előtt érvényesiti. Budapest, 1888. május 29-én. Az igazságügyminiszter rendeletéből : Dr. Alexy Albert s. k., miniszteri tanácsos. 18,927/888. végzés. Steiner János Nándornak Bachstein Hermann elleni végrehajtási ügyében a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszterium 19.969/S6. sz. rendelete folytán értesiti a kir. törvényszéki végrehajtót, hogy a berlini porosz kir. törvényszék diplomatiai uton a végrehajtás foganatosításává] meg nem kereshető, mert Poroszország és Magyarország között a polgári ítéletek kölcsönös végrehajtása nemzetközi szerződéssel biztositva nincs és a porosz kir. törvényszékek a magyar bíróságok ítéleteit az 1879. október l ével életbe lépett német birodalmi perrendtartás értelmében végre nem hajtják, illetve az elrendelt végrehajtást nem foganatosítják. Legcélszerűbb, ha felperes követelését az illető porosz bíróság előtt érvényesíti. Budapest, 1833. június 6-án. Reviczky s. k. Cseiy s. k. A német birodalmi perrendtartás Illető S-ai ezek: 660. Aus dem Urtheil eines auslándischen Gerichtes findet die Z wa n g svollstreckung nur statt, wenn íh re Zuliissigkeit durch cin V o 11streckungsurtheil ausgesprochen ist Für die Klage auf Erlassung desselben ist das Amtsgericht oder Landgerieht, bei welchem der Schuldner seincn allgemeinen Gerichtsstand hat, und in Krmangelung eines solchen das Amtsgericht oder Landgerieht zustandig, bei welchem in Gemasshcit des §• 24 gegen den Schuldner Klage erhoben werden kann. íj. 661. Das Vollstreckungsui theil ist ohne Prüfung der Gesetzmassígkeit der Entscheidung zu erlassen. Dasselbc ist n i c fa t z u e r 1 a s s e n ; I. wenn das Urtheil des auslándischen Gerichtes nach dem für dicses Gerieht geltenden Rcchte die Rechtskraft noch nicht crlangt hat; 2. wenn durch die Vollstreckung eine Ilandlung crzwungcn werden würde, welehe nach dem Rechte des über die Zulassigkeit der Zwangsvollsireckting urlheilenden deutschen Richtersnichterzwungen werden darf; 3. wenn nach dem Rechte des über die Zulassigkeit der Zwangsvollstreckung urihcilenden deutschen Richters die Gerichte desjtnigen Staales nicht zustandig waren, welchem das auslándische Gericht angehört ; 4. wenn der vcrurtheillc Schuldner cin Deutscher ist, und sich auf den Process nicht eingelassen hat, sofern die den Prozess einleitende Ladung oder Verfügung ihm weder in dem Staate des Processgerichts in Person noch durch Gewiihiung der Rechtshilfe ím deutschen Reiche z u g e s t e 11 t ist; 5. wenn die Gége nseitigkeit nicht verbürgt ist. érdések a házasságon kivüli nemzésből származó igények körül. Irta: TÓTH GÁSPÁR selmeci ügyvéd. A cím alá foglalható perekben hozott ítéletek után járó illeték és felebbezési bélyeg mennyisége vita tárgyává tétetvén, dr. S inger kartárs úr, a »Jog« f. é. 42. számában nem többé csupán erről, hanem egyszersmind eme perek illetékes bíróságáról értekezik, még pedig oly nézeteket vitatva, melyek sem a törvény szövegével, sem bírósági gyakorlatunkkal összehangzásban nincsenek. Az 1881. évi L1X. t.-c. 13. §-ának d) pontja a házasságon kivüli nemzésből származó igényeket sommás biró elé tartozónak mondja ki. Minthogy ezen §. az ilyképen származó igények között különbséget nem tesz, ennélfogva minden igény, mely a házasságon kivüli nemzésből származik, sommás bíróság elé tartozik. Nem állhat meg tehát dr. Singer kartárs urnák azon véleménye, hogy az apasági keresetek elbírálása kivétel nélkül a törvényszékek hatáskörébe tartozik; nem állhat meg pedig azért, mert az apasági kereset is, ha házasságon kivüli nemzés képezi létokát, a házasságon kivüli nemzésből származó igény, tehát, mint ilyen az 1881. évi LIX. t.-c. 13. §, d) pontja értelmében sommás bíróság előtt érvényesítendő. Abban sem érthetek dr. Singer kartárs úrral egyet, hogy gyakorlatunk helytelen útra tévedt, midőn a házasságon kivüli nemzésből származó igényeket, mint apasági pereket tárgyalja s hogy ezek kártérítési perekként lennének tekintendők s a/, ily perekben hozandó ítéletekben nem lenne szabad kimondani, hogy A vagy H apja X vagy Y gyermeknek, hanem hogy az ily Ítéleteknek csupán a tartásdíj mennyisége iránt kellene határozatot tartalmazniok. Nem érthetek eme véleménynyel egyet, mert a gyermektartási kötelezettség a szülőket terheli; nem kötelezhető rendszerint más a tartásra, mint a gyermek szülei. Már most, ha a házasságon kivüli nemzésből származó keresetekkel célt akarunk elérni, nem arra kell-e a fősúlyt fektetnünk, hogy bebizonyítsuk, miszerint a beperelt fél a nemzés tényéuél fogva apának vélelmezendő ? Csak ha ezt bebizonyítottuk, akkor jő ebből a következtetés : ha tehát a beperelt fél apának vélelmezendő, ennélfogva apasági minősége alapján tartásdíj fizetésére köteleztessék. A keresetnek tehát az apaságra kell irányulnia, mert ez az ok, mely nélkül a tartásdíj, mint okozat, meg nem állapitható. Okozatot ok nélkül megállapítani akarni, képtelenség lenne. Vizsgálva azonban az ily perek lényeges béltartalmát és következményeit, kétségkívül állónak kell tekintenünk, hogy az apaság megállapítása sem jogilag, sem tényleg nem von és nem is vonhat mást maga után, mint a gyermek eltartásához való hozzájárulás kötelezettséget. Ha tehát az apaság megállapítása is az alap, még sem az apasággal járó jogok és kötelezettségek mondatnak ki, hanem csupán a gyermek eltartásához való ho-zzájárulás s más ki sem mondható, mert a törvénytelen gyermekre nézve a birói itélet nem állapithatja meg ama jogokat (az apa nevének viselése, örökösödési jog az apa után stb.), melyektől ő a törvény világos rendelkezésénél fogva meg van fosztva. Ellenmondást tartalmaz tehát ily itélet mindig, mert míg egyrészl apaságot állapit meg, másrészt az apasággal járó rendszerinti jogokra és kötelezettségekre befolyással nincs. Ezen ellenmondás dacára azonban mégis az apaságon fekszik a súly, me:t ennek megállapítása nélkül nem állapitható meg kötelezettségképen az eltartáshoz való hozzájárulás sem. Áttérve ezek után az Ítéleti és felebbezési bélyeg- és illetékkérdésre egyéni nézet gyanánt csupán auuyit jegyzek meg, hogy az apasági perek reális eredménye tartásdíj címen meghatározott bizonyos összeg lévén és semmiféle körülméuyck között soha semmi más, ennnélfogva az Ítéleti illeték alapjául sem szolgálhat jogszerűen más, mint az e címen megítéltetni kért összeg; felebbezés esetén pedig a felebbezési bélyeg sem lehet több, mint a mennyi azon összegnek megfelel, mely tartásdíj címen megítéltetni kéretik. Csakhogy a pénzügyi hivatalokkal és hatóságokkal vitatkozni hálátlan dolog. Nem bocsátkoznak ők be a dolog lényegébe soha ; ott van a bélyegtörvényben egy pont, mely szerint oly Ítéletek után, melyeknél az érték meg nem határozható, ítéleti illeték fejében 12 frt fizetendő; ott van egy másik pont, mely elrendeli, hogy ily perekben a felebbezés bélyege 10, esetleg 20 frt s ott