A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 45. szám - Kérdések a házasságon kivüli nemzésből származó igények körül

370 A JOCx. van végül az 1873. évi IX. t.c 7. §-a, mely kimondja, hogy ügyvéd által a peres eljárás folyama alatt okozott bélyeghiány esetén a felemelt illetéket elengedni nem lehet: mindezekből következik, ho£y az ügyvéd fizessen, mert a pénzügyi hivatalok jogszerűségre, okszerűségre, sőt kézzelfogható igazságra sem adnak semmit, ha idézni képesek egy paragrafust, mely álláspontjukat, habár csak alakilag, habár csak látszólag is támogatja. Minden jogász tisztán látja, hogy az apasági perek számszeríileg kiszámítható összeg körül forognak mindig s hogy eredményük nem is lehet más; ennek dacára bizony azt a praxist követik a pénzügyi hatóságok, melyet dr. Zaary kartárs ur méltán felpanaszol. Ezen a mizérián csak az segíthetne, ha valahára a bélyeges illetékügy reformja napirendre tűzetnék s a kérdés a felek és ügyvédek jogos, igazságos és méltányos kívánalmai szempontjából oldatnék meg. Ez az idő azonban egyelőre a ködös jövő borongó homályában lebeg s addig, t. kartárs uraim, nem tehetünk mást, mint tűrni és fizetni s elmondani egymás vigasztalására panaszainkat, melyek azonban illetékes helyen süket fülekét találnak. Ausztria és külföld. Bolgár ig-azsáfriiffji viszonyok.* (A »Jog« eredeti közleménye.) (Az utolsó törvényhozó sessió. — Uj törvények. — Büntető kodilikáciú. — rulgári kod. bizottság. — Újítások. — Jogi szaklap és egylet.) (Folytatás.) Mig ugyanis a rendes eljárás alá cső perek oly esetben, midőn bél végtelen vagy nem kellő bélyeggel ellátott okmányok előterjesztetnek, megakasztatnak, azaz függőben hagyatnak mindaddig, mig a bélyegköteles okmányt előterjesztő fél a megfelelő) bélyeget és a törvényszék által legott kiszabott bírságot le nem rója, vagy esetleg a felebbviteli törvényszék c kérdés felett nem határoz, — mi némelykor 3 — 4 hónapig tart — addig a rövidített eljárás szerint tárgyalandó pereknél ily félbeszakításnak nincs helye. A §. intézkedik a tanúk általi bizonyításról. Hogyha ily bizonyításnak helye van s felperes tanúit a keresetben megnevezte, ugy azok a bíróság által meghivatnak; máskép tanúk csak oly esetben hallgathatók ki, hogyha azokat magával a tárgyalásra elhozta. Ep ily joga van az alperesnek is, a ki rendszerint tanúit ideje korán Írásban tartozik bejelenteni, hogy azok legalább egy nappal a tárgyalási határidő előtt megidéztethessenek. A törvényszék székhelyén kívül eső tanukra nézve ezen határidő megfelclőleg meghosszabbítható. A 10. a viszonkeresetről szól, kizárván azt váltó- és szerződés s kötelezvények teljesítése iránti perekben. Alperes tartozik viszonkeresetét h á ro m nappal a tárgyalás előtt írásban bejelenteni. A 11. §. tartalmazza azon, a francia, német s orosz polgári perrendtartásokban is foglalt intézkedést, mely szerint bonyolultabb perekben a bíróság kötelezheti a feleket, hogy feleseléseiket i r á s b a n terjeszszék elő, avagy a pert rendes eljárás szerint tárgyalják. Sajátságos azonban, hogy arendes polgári eljárásunkat szabályozó ideiglenes perrendtartásban el felejtet! ék a francia s illutve orosz eljárás ide vonatkozó szakaszát átvenni, sem pedig arról nem gondoskodtak, hogy legalább az imént megszavazott rövidített eljárással egyúttal a rendes eljárásba is a fenti szakasz beillesztessék s igy azon anomália előtt állunk, hogy bonyolultabb tárgyú perek esetleg alaposabban fognak elbíráltathatni »röviditett« eljárás szerint. A 12. s utolsó érdemleges szakasz statuál egy q ii a s i ex primo decreto-féle eljárást a váltó s szerződés és kötelezvények teljesítése iránti perekben, jogosítván a bíróságot, hogy alperes kifogásainak (elleniratának, ha t. i. olyan beadatott) vétele után, a mennyiben azoknak alaptalanságáról meggyőződik, felperes részére végrehajtási záradékkal ellátott indokolt végzést kiadhat. Végre a 13. és 14. szakasz pótintézkedést tartalmaz, kimondván, hogy mindazon esetekre, melyekről nincs rendelkezés a jelen törvényben, a rendes eljárás megfelelő intézkedései alkalmazandók ; a kereskedelmi perekre nézve az azok tárgyalására kitűzendő rövid határnapokat illető szakaszok hatályon kívül helyeztetnek, azaz más szóval az összes kereskedelmi perek ezentúl rövidített eljárás szerint tárgyalandók. E törvény f. évi február hó 1-én lépett hatályba s meglehetős pontossággal alkalmaztatik a szófiai törvényszék által, mig a vidéki törvényszékek, sok kívánni valót hagynak e tekintetben. Áttérek most dr. Stoilov ur legfontosab szobranije-beli mü* Előző közlemény a Jog« 44. számában. vére. az ellenzék által annyira gáncsolt »sajtótörvényre«. Jóllehet e törvény ccnsurát nem ir elő s a lapkiadóktól óvadékletételét nem követeli, sem pedig a szerkesztői állást semmiféle minősítéshez nem köti, mégis az eddigi sajtótörvénytől lényegesen eltérő fenyítő rendelkezéseinél és a bizonyítás megnehezítését és korlátozását célzó szakaszainál fogva elég szigorúnak s a inai viszonyokra jellemzőnek mondható. A törvény maga három részből áll, u. m. : »az általános határozatokat* (1 — 17. §) »a vétségekeU és az illetékesség s eljárási tárgyazó részekből. Mielőtt az egyes részek közelebbi ismertetésére áttérnék, nem érdek nélkülinek tartom azon rendszabályokról c helyütt említést tenni, melyek c törvénynek hatályba lépte után az igazságügyminiszter által foganatba vétettek. Elsőben is szólni akarok a legfőbb semmitőszéknek miniszteri előterjesztés folytán — a sajtóbiróság illetékessége tárgyában hozott döntvényéről: (Perrendtartási novellánk 39. §-a szerint ugyanis a legfőbb seminitőszék csak oly vitás kérdések fölött hozhat döntvényekét, melyeket az igazságügyin i n i s z t e r n e k i el ö terjesztet t, vagy melyekhez ő (a miniszter) legalább hozzájárult, azaz azoknak eldöntésébe beleegyezését adta.) (Folytatása küvctkc-/ik.) Dr. Sismanov Sf. Milán, n feltörvényszck alelnöke Szófiában. S é r e 1 e m.* A versed kir. járásbíróság. Már az 1887. év szeptember hó 4-én a "Jog« 30. számában »Oszinte kérelem az igazságügyminiszter úrhoz cím alatt hangsúlyozva lett jelenlegi erélyes igazságügyi miniszterünk, F a b i n y Teofil ő nagyméltóságának azon üdvös intézkedése, melyet j á r Asunk érdekében az igazságszolgáltatás terén kifejtett, s igy hazánk déli részén különböző nemzetiségek által lakott vidéken a magyar igazságszolgáltatás iránt a bizalmat m e g s z i 1 á r d i t á. Ezen elismerést tartalmazó üdvözletünk nyilvánítása mellett azonban az igazsághoz hiven elpanaszolánk azon már tűrhetetlen állapotot is, hogy igazságszolgáltatásunknak nincsen temploma, hol Themis istennő igéi hirdettessenek, mert a járásbíróság hivatalos helyisége még a legprimitívebb igényeknek sem felel meg. Es ime a »J o g« b e c s e s hasábjain közlött s tárgyilagosan előadott s é r e 1 m e in k nem kerülték ki () Excellenti á j á n a b becses figyelmét s e tekintetben is régi óhajunk teljesedésbe ment, mert már e napokban átköltözik j á r á sb i r ó s á g u n k e d di g i minden k rí t i k á n alul á 11 é he1y i s é g é b ö1 a város tulajdonátképező városház épületébe. Ezen actussal ugy igazságügyi ministerünk, mint városunk közönsége fényes bizonyítékát tevék le annak, hogy az igazságszolgáltatásunk iránti finom érzék még ki nem halt a magas intéző körökben s hogy nem csak az adók és illetékek kérlelhetetlen behajtása, hanem a törvénykezés is gondjuk tárgyát képezi. Sokszor hangoztatott, de annál régibb igazságot foglal magában e tétel »(iat justitia et pereat mundus«. Nemcsak jogi elvek hangsúlyoztatása és merő theoria, hanem a gyakorlati élet helyes szabályozása teremték meg azon üdvös eredményt, melyet minden culturállam jogszolgáltatása az egyetemes érdek elérése s igy az állam legmagasztosabb céljainak valósításában egyik sarkalatos és legfőbb feladatául kell hogy tekintsen. Azért igen nagy tapintatra és bölcs kormányzatra mutat jelenlegi igazságügyi miniszterünk intézkedése, a midőn a versééi kir. járásbíróságra minden tekintetben kellő felügyeletei fordit, mert épen idő- és helyszerünek látjuk a versed járásbíróság viszonyaival a nyilvánosság terén foglalkozni, — a midőn- a »Jog« idei 41. számában a »debreceni igazságszolgáltatási viszonyok* című közleményében többek közt arról is tétetik említés, hogy Budapest után Debrecennek van a magyar hazában a legnagyobb^ ügyforgalma. Ha már statistikai érvekkel kell ennek ellenkezőjét igazolnom, ugy legyen szabad a v e r s e c i kir. járásbíróság ügyforgalmáról is ezúttal a gondosau megszerzett adatokat közölni. * Ezen rovatban, progiammunkhoz hiven, teljes készséggel tért miiünk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ba kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerktsz/ség.