A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 45. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizennegyedik közlemény

372 A j o a. A kir. ügyészségeknél felemlítendő, hogy a mmister véget vetett azon tarthatatlan állapotoknak, a melyek a letartóztatottaknak elhelyezésére nézve a budapesti ügyészségnél fennállottak; a fogházcélokra alkalmas és elegendő számú letartóztatottak befogadására alkalmas épület lett kibérelve, mely sokkal nagyobb és tágabb, mint a kerepesi uton bérelt régi fogház volt, úgy, hogy 350 egyént fogadhat be. A letartóztatottak számának jelentékeny emelkedése folytán szükségessé vált ezen intézkedés, a melynek azonban kivált egészségügyi szempontból örvendünk ; a bérösszeg 5,.'i00 írttal nagyobb az előbbi fogház bérösszegénél. Jelentékeny emelést mutat az igazságügyi tárca keretébe tartozó nyugdíjak rovata, mely az 1888. évre megszavazott 1.070,904 frt helyébe 1.191,464 frt elő irány oztatik, tehát 120,500 frt emelést mutat. Ez abban találja indokát, hogy jelentékeny a királyi bíróságnál alkalmazott hajlottabb korú egyének száma, kiktől életkoruk (55. évének betöltése után, vagy szolgálati idejök kiszolgálása után a nyugdíjazást megtagadni nem lehet. A 65 — 73 éves életkort elért birák száma a Curiánál 21, az itélő táblánál 5, az alsóbb bíróságoknál 60. Ehhez járul, hogy az uj nyugdíjtörvény az özvegyeket és árvákat aránytalanul kedvezőbb bánásmódban részesíti. A beruházások közt első helyen áll a budapesti épülő félben levő igazságügyi palota, mely ez idő szerint az első emelet magasságára haladt, jövő év végén tető alá lesz hozva és 1890. évi október hó elsején rendeltetésének készen iesz átadva. A vidéki biróságok elhelyezése még most is minden kívánni valót hagy hátra; de itt is több helyen a tárgyalások oly irányban indíttattak meg, hogy az építési költségek az érdekelt törvényhatóságok által előlegeztessenek és az állam által hosszabb évekre terjedő részletekben megtéríttessenek. Csak Szombathelyre nézve, hol az állapotok teljesen tarthatlanok voltak, történt eltérés ; itt a Vas vármegye által ingyen átengedett telken az építkezés állami költségeken megkezdetett. Ellenben Szabadkán és Nyíregyházán már jövő évre kezdik meg az előlegezés mellett biztosított törvénykezési épületek felépíttetését. Mint mult évben, ugy most is azon biztos reményben nézünk a jövő elé, hogy igazságügyi viszonyaink évről-évre kedvezőbb szint fognak ölteni és hogy Fabiny erélyes és igazságos kormányzata alatt, a jogügyi helyzetünk megszilárdulásába vetett hit csak fokozódni, igazságszolgáltatásunk pedig folyton javulni fog. y/Az elidegenítési és terhelési tilalom * Irta : LÁNYI BERTALAN rimaszombati kir. törvényszéki biró. (Tizennegyedik közlemény.) * 8. §. Az elidegenítés. Alkalmunk volt már kifejteni (5. §.), hogy a sajátképeni értelemben vett elidegenítési tilalmakkal kapcsolatos jogi hatásnál; — tekintet nélkül a tilalmak keletkezési alapjára — azonos módon kell nyilvánulnia.114 Ez szükségképeni következményét képezi a tilalom fogalmának construálásánál irányadóul elfogadott annak a * Előbbi közlemények a »Jog« mult évi 24., 25., 26., 29., 33., 37., 42., 45., 47. és a folyó évi 7., 14, 21. és 33. számaiban. 144 A német birodalmi p o 1 g. törvénykönyv tervezete is (107. §.) joghatály tekintetében azonosítja a jogügyleten alapuló s a törvény rendeleténél fogva harmadik személyek ellen hatályos rendelkezési korlátozást a határozott személy jogának megóvására szolgáló törvényes és birói tilalommal. E n t w u r f eines bürg. Gesetzbuchés für das Deutsche Keich 5j. 107. : »Als gesetzliches Verausserungsverbot gilt auch die in einem Kechtsgescháfte sich gründende, nach gesetzlicher Vorschrift gegen Dritte wirksame Verfügnngsbeschrankung. < Csakhogy e felfogást nem látjuk a tervezetben következetesen keresztülvive. Mert dacára annak, hogy a 79G. §-ban is kimondatik, miszerint a tulajdonosnak rendelkezési szabadsága harmadik személyekre is kuerjedö joghalálylyal csak annyiban korlátozható, a mennyiben azt a törvény kifejezetten megengedi, ilynemű speciális intézkedést a tervezetben hiába keresünk. Nem sorolhatók ide sem a fel léteitől (135. §.), vagy időtől (142. §.) függő jogszerzés, serri az utóörökösödés esetében (1,828. $.) beálló rendelkezési korlátozásnak helytadó dispositiók, mert a most emlitelt korlátozásokat a tervezet (Indokok I. kötet 2G0. és fülfogásnak, mely szerint a tilalom lényegét megalkotó elemek közös elvi szempont alá foglalandók össze. Ezen közös elvi szempont — mint láttuk — a tilalmi rendelkezés által megóvandó jogi érdek szabatos körvonalozásában nyer kifejezést 115 s mint hogy e tekintetben elfoglalt álláspontunknál fogva az elidegenítés abbanhagyásának tisztán obligatorius jellegit kikötései a sajátképeni elidegenítési és terhelési tilalom fogalmi körén kivül esnek s a tilalom lényegének kifejtésénél a fösúly a dologi hatályra való emelkedés lehetőségének eriteriumára fektetted!;: kétségtelen, hogy a különféle tilalmak joghatályának egységesitér.e elvi nehézségbe nem ütközik.146 ;it az indokok paraphrásisát jt nemére vonatc Vertragsfreiheit, V. köt. 114. és köv. 1.) a dologi megkötöttség fogalma alá sorozza, s mint ilyet — szerintünk minden belső szükségesség nélkül, sőt a 107. §-ban kimondott elv ellenére — az elidegenítési tilalomtól megkülönbözteti, A tervezetnek a dologi halálylyal felruházott jogügyleti tilalmakra vonatkozó álláspontját a tervezet indokai sem világítják meg teljesen, idevágó helyei a tervezetben foglalt rendelkezések egysze képezik, de különben is a rendelkezési korlátozások mindi koznak. így: Motive III. köt. 3. 1.: »Der Grundsatz d welcher das Obligationsrecht beherrscht, hat für das Sachenrecht keine (leltung. Hier gilt der umgekehrte Grundsatz: die Betheiügten können nur solche Rechte begründen, derén Begründung das Gesetz zulasst. Die Zahl der dinglichen Rechte ist daher nothwendig eine geschlossene.« És ugyanott 77. 1. : »Dingliche Rechte können nur nach Massgabe besonderer Vorschriften begründet werden. Die Consequenz hievon ist die, dass die aus dem Eigenthume oder einem anderen Rechte an einer Sache fliessende Befugniss des Berechtigten, über eine Sache zu verfügen, mit YVirkung gegen Dritte weder ausgeschlossen, noch beschránkt werden kann, s o w e i t n i c h t das Gesetz e t w a s Anderes bestimmt . . . 1 )as Gesetz . . . kann die rechtsgescháftliche Beschrankung des Verfügungsrechtes allgemein nur mit obligatorischer Wirkung geslatten.* 'De nem sorozhatok ide az elővásárlási jog nyilvánkönyvi bejegyzésére vonatkozó intézkedések sem (952—900. $.), mert az u. n. dologi elővásárlási jog a tervezetben — kétségkívül találóan — nem mint elidegenítési tilalom, hanem mint dologi teher van construálva. (Lásd erre nézve Motive III. köt 450. és 457. 1.) Hasonlóan nem elidegenítési tilalomnak, hanem — szerintünk tévesen — telki szolgalommal hasonló dologi megterheltetésnek nvnősittetik az egyik társtulajdonosnak a másik társtulajdonos javára szóló, s riyilvánkönyvileg bejegyezhető az a lemondása, hogy a tulajdonközösség megszüntetését követelni nem fogja (E n t w u r f t<. 949. Motive III. köt. 441. és köv. 1.) A tervezet 1,901. ij-ában contemplált eset (az örökös rendelkezési jogának felfüggesztése a végrendeleti végrehajtó tisztének tartama alatt) csak feltételesen soroztatik a törvény által megengedett kivételes korlátozások cathegoriájába (Motive I. köt. 21. 1.) bár mi a jelzett esetben a tilalom ismérveit egyáltalában fel nem ismerjük. A szász polgári törvénykönyv a törvényes és birói tilalmak rendszerinti hatályát a szerintünk dologi jelleggel biró jogügyleti tilalmak csak egy bizonyos körére terjeszti ki. így 223. §. : »Verausserungen gegen ein gesetzliches, gegen ein nach Massgabe der Gesetze vom Gerichte unter Androhung der Nichtigkeit erlassenes gegen ein in einem letzten Willen zu Gunsten eines Dritten vom Eigenthümer angeordnetes, oder gegen ein in einem Vertragé mit der Wirkung einer auflösenden Bedingung festgesetztes Verbot sind nichtig, ausgenommen, wenn die Verausserung in Folge des Rechtes eines Anderen geschehen musste. In anderen Kálién eines Verausserungsverbotes besteht die demselben zuwideilaufendé Verausserung, vorbehaltlich der Verbindlichkeit des Zuwiderhandelnden, den Betheiügten zu entschadigen. < Épugy a 794. §. De ezen szabály itt sincsen következetesen keresztülvezetve, mert pl. az elidegenítésnek az örökhagyó általi tilalmazása : hagyománynak tekintendő, a mi az elidegenítési tilalom fogalmi ismérveinek meg nem felel. (§. 2,387 : »Hat ein Erblasser zu Gunsten einer Person die Verausserung eines seinem Érben hinterlassenen Gegenstandes vei botén , so gilt dies Lm Zweifel als ein jener Person zugedachtes Vermachtniss ) ; a felbontó feltételtől függő tulajdon néhány részleges intézkedésnél az elid. tilalom fogalma alá helyeztetik ugyan (pl. §. 399 : »Wer unter einer auflösenden Bedingung als Eigenthümer in das Grundbuch eingetragen ist, kann das Grundstück nicht mit Ilypotheken belasten.« V. ö. §. 2,506 és 2,514.), mégis a felbontó feltét melletti tulajdonszerzésre vonatkozólag általános szabályul az van kimondva, hogy a tulajdonnak a feltétel teljesülte utáni restituálására irányuló igény csak személyes jelleggel birhat (§ 291 : »Hat Jemand das Eigenthum einer Sache untéi einer auflösenden Bedingung oder unter Beifügung eines Endtermines auf einen Anderen übertragen, so steht ihm, wenn die Bedingung oder der Endtermiu eintritt, gegen den Anderen nur eine Forderung zu ; die in der Zvvischenzeit Dritten eingeraumten Rechte bleiben giltig«). 116 Ez az általunk is mérvadóul elfogadott szempont domborodik ki a bajor javaslatban is (III. Art. 91. • Letztwillige oder vertragsmassige Veraussertingsverbote habén nur dann rechtliche Wirkung, wen sie die Sicherung der Anwartschaft eines Dritten auf die Sache betreffen <) —merő ellentétben a Porosz Lan drecht ama felfogásával, mely szerint a dolog elidegeníthetlensége nemcsak feltétlenül kiköthető, de nyilvánkönyvi bejegyzés által absolut joghatályra is emelhető (I. 4. 15 — 19). 148 Épen az elidegenítési tilalom fogalmának meghatározásánál elengecU hellénül szükséges szabatosság hiánya okozza, hogy sokan az elidegenítés abbanhagyására irányuló egyszerű kötelem és a jogügyleten alapuló dologi elidegenítési tilalom közötti határvonalat meg nem vonják, s ezért különösen