A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 45. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizennegyedik közlemény

A JOG. 373 Mindaz tehát, a mit az elidegenítési ós terhelési tilalom által az elidegenítésre és az elidegenítési ügyletre vonatkozólag gyakorolt jogi hatás mérlegelése közben el fogunk mondani, egyaránt reá illik ugy a törvényen, mint a birói intézkedésen, valamin!: a magánakaraton alapuló tilalmakra. A tilalmi rendelkezés által megóvandó jogi érdeket - mint láttuk — legközvetlenebbül annak a lehetősége veszélyezteti, hogy a tilalom által terhelt fél a közte és az elidegeníthetőséget illetőleg lekötött dolog között fcnálló uralmi viszonyt egészben, vagy részben megszüntetheti s ekként a tilalom által oltalmazott jognak teljes érvényesithetését meghiúsíthatja. Kzért szükséges, hogy a tilalom célját közvetlenül veszélyeztető ténykedéssel szemben oly erötényezők hozassanak működésbe, melyek az elidegenítési jogosultságra nézve; korlátozott tulajdonos személyében változást, avagy a tulajdonos jogainak dologi csorbítását megakadályozni képesek Etengedhetlenül magával hozza ezt a tilalom lényegének megállapításánál érvényre emelt az a szempont, mely szerint az elidegenítési tilalom nem csupán az elidegenítés abbanhagyására irányuló egyszerű kötelmet, hanem valóságos jogi korlátozást képez, mely az elidegenítési jogosultság t á r g y i elvonásában nyilvánul s a mely meg nem engedi; miszerint pusztán a terhelt iél tetszésétől tétessék függővé, hogy a tilalmi dispositio hátteréül szolgáló jogigény egész teljében megvalósuljon-e vagy sem ? Kétségtelen tehát, hogy aunak a jogi befolyásnak szabatos meghatározásánál, melyet az elidegenítési és terhelési tilalom a céljába ütköző cselekvőség eredményeire gyakorol, a kiindulási pontot nem a tilalom által oltalmazott és terhelt fél között fenálló viszony kötelmi természetében, hanem a tulajdonjogi korlátozás dologi jellegében kell keresni. Módot kell találni arra, hogy a tilalom által fedezett jogi érdek kielégítése nemcsak a terhelt féltől követelhető kötelmi szolgáltatástól legyen feltételezve, hanem hogy a tilalmi rendelkezés által közvetlen vonatkozás, bizonyos részleges uralmi viszony létesüljön az oltalmazott személy és a lekötött dolog között, melynél fogva a tulajdonjogban rejlő elidegenítési jogosultságnak jogérvényesen történt elvonását nem csupán a közvetlenül kötelezett fél, hanem — az e tekintetben megkívántató alanyi feltételek egyébkénti fenforgása esetén — az oltalmazott féllel kötelmi viszonyban nem álló minden harmadik személy is respcctálni s a lekötött dologra vonatkozó jogszerzés helytfoghatóságának elbírálásánál magára nézve mértékadóul elfogadni köteles. A most jelzett tekintetekkel számot vet a megoldási módozat, mely szerint az elidegenítési és terhelési tilalom hatálya abban az alaptételben culminál, hogy a tilaloraellenes elidegenítés érvénytelen. Az elidegenítés fogalmával és annak lehető eseteivel már fennebb a 3. §-ban foglalkoztunk ; itt tehát a részletek behatóbb tárgyalását mellözhetőnek tartjuk. Röviden csak azt emeljük ki, hogy a tilalomellenes elidegenítés alatt csupán csak a korlátozott tulajdonjog lényegében tényleg beálló változást értjük: a tulajdonjog egészbeni elvesztését, vagy csorbulásában jelentkező jogi eredményt — a t r a d i t i ó t, jelesül: ingóknál a tényleges átadást, ingatlanoknál pedig a nyilvánkönyvi bejegyzést — vagy más szavakkal, az úgynevezett dologi szerződést, szemben a kötelmi szerződéssel, mely utóbbi az elidegenítési jogosultság gyakorlásának módját, az elidegenítés jogcselekményében az átadás jogi indokát képezi 117 s mely — a mint látni fogjuk — a szerződési tilalom hatályának megállapításánál a fősúlyt — a törvényes és birói tilalommal ellenlétben — a kötelmi momentumra helyezik. Ezt tapasztaljuk : Randánál i. m. 200. és 2 3. 1. Zlinszkynél: Magánjog III. kiadás 223. 1 — Szerintünk jogügyleten alapuló elidegenítési tilalomnak csak a harmadik személyek közvetlen dologi, in specie esetleges tulajdoni jogosítványainak megóvását célzó valóságos tárgyi rendelkezési korlátozás (4. §.) tekintendő, s az elidegenítési és terhelési tilalom tana keretében csakis a jelzett módon construált jogi korlátozás joghatálya tárgyalandó ; mert valóban semmi szükség sincsen arra, hogy az a nemleges obligatio, mely az adott fogalom meghatározásba be nem illeszthető, a kötelmi jog általános határozmányainak köréből kiválasztassék. V. ö. Motive II. köt. 123. 1. >Die obligatorische Wirksamkeit eines rechtsgeschiiftlichen Ausschlusses der Verausserung versteht sich von selbst, sofern ihr nicht eine besondere Rechtsnorm, insbesondere der Grundsatz entgegensteht, dass c'n> gegcn die guten Sitten oder die öflentliche ürdnung verstossendes (ieschaft nicht'g ist.<t 117 Motive: II[ 9. >Das Verháltniss des dinglichen Vertrages zu dem obligatorischen Geschafle ist das der Leistung zu dem rechtlichen Motive derselben.« L. egyébiránt fennebb a 61. jegyzetet, és Ungernél az I. köt. 178. lapján a 21. jegyzetet. egyedül a tilalom hatályánál fogva érvénytelenné nem válik s az annak létesítésében részt vett felek között — a dologi jogszerzéstöl eltekintve — egyéb határozmányaira nézve consumálható. Másrészt hangsúlyozni kívánjuk, hogy a tilalomellencs elidegenítés tárgyi ismérve nemcsak a tulajdonjog egészbeni elvesztésében, illetőleg más személyre való átruházásában (alienatio translativa), hanem a tulajdon csorbítatlan conserválásához tartozó valamely jog feladásában, jelesül a dologgal egybekötött valamely telki jogról, (pl. telki szolgalomról) való lemondásban, vagy a tulajdon tárgyának dologi terhelésében (alienatio eonstitutiva) keresendő,148 minélfogva a tilalomellcnes elidegenítési cselekmények sorába ugy az elévülés, illetve elbirtoklás általi tulajdonjogvesztés, illetve tulajdonjogszerzés, mint pedig a tulajdonközösségnek tényleges megszüntetése is számítandó.11:1 A mi a tilalomcllenes elidegenítés a lányi ismérveit illeti, c részben általános szabályul szolgál, hogy az elidegenítési cselekmény a tulajdonosnak akaratára visszavezethető legyen.10 A jogilag kényszerű elidegenítésre tehát a tilalom hatálya ki nem terjed. És c helyütt azon kérdés támad : vájjon különösen a jogügyleten alapuló tilalom a végrehajtás utjáni elidegenítésnek is útjában áll-e? Sokan abban a nézetben vannak, hogy miután az elidegenítési lilalom által csak a tulajdonosnak személyesen véghez vitt cselekményei érintetnek s miután ehez képest a tilalmi rendelkezés célját egyedül annak megakadályozása képezi, miszerint a tilalom tárgyát képező dologra vonatkozó tulajdoni jog lényegében kizárólag a terhelt fél valamely önkénytes jogi ténykedése folytán ne állhasson be a tilalom célját veszélyeztető változás; az elidegenítési, illetve terhelési tilalom a birói végrehajtást, melynél nem a tulajdonos akarata, hanem épen ennek ellentéte : a jogérvényesítési kényszer jut érvényre, nem akadályozhatja, üzen conclusio további támogatásául felhozatik még, hogy a dolog elidegenítését kizáró szerződési megállapodás az ezen szerződéshez hozzá nem járult harmadik személyeknek más jogalapból leszármaztatott jogára s annak birói érvényesítésére befolyással nem lehet; végül, hogy az általános hitelügyi érdekek sem engedik meg, miszerint a tulajdonos egyes vagyontárgyakat a szabad forgalmon kívül helyezzen s ekként hitelezőitől a kielégítési alapot elvonhassa.1"'1 1,3 S z á s z l o 1 g. t ö r v k. 219. 5j. »Als Verausserung der Sache gilt die Aufgebung des Eigenthums, mit oder ohne dessen Ueberlragung auf Andere, und die Bestellung von Rechten an der Sache.« Bajor javaslat (I. 1. Art. 5) szerint az elidegenítés fogalma kiterjed minden jogügyletre: durch welches das Eigenthum oder ein andercs Recht an einer Sache, oder eine Forderung anfgegeben oder auf einen Andern übertragen und durch welches eine dingliche Belastung auf eine Sache ge'.egt wird.* A n é m e t birodalmi tervezet a Verausserung kifeje/és alatt rendszerint csak a jog állagának teljes elvesztését (Uebertragung und Aufgeben eines Rechts) érti, s e mellett az alienatio constitutivát (Belastung durch Bestellung eines dinglichen Rechts) külön megemlitendönek tartja (Entwurf 107. §. Motive I. köt. 12 !. §.). Többiben lásd a 3. §-ban elmondottakat s az ott megjelölt forráshelyeket. 149 A teljes elidegenítési tilalom implicite kizárja, hogy a korlátozott tulajdonos a közös dolog tényleges feloszlását kérhesse ; ellenben csupán a tényleges osztály tilalma csak részleges elidegenítési tilalmat képez és sem a tulajdoni arányrésznek elidegenítését, jelesül másra való átruházását, sem a mennyiben netán a közös tulajdonjogban! részesülés aránya nem volna meghatározva, az arány megállapítását vagy az u. n. intellectualis osztályt nem akadályozza. V. ö. Unger I. 418. 1. 34. jegyzet. Lényegét tekintve a természetbeni vagy a reális osztály megtétele az alienatio eonstitutiva fogalma ;lá esik, azért annak eszközlése az egyszerű terhelési tilalomba is ütközik. 160 Ezért az elévülés általi jogvesztés csak akkor tekintendő tilalomellenesnek, ha megállapítható, hogy a tulajdonos egyenesen a beállott jogi eredmény előidézése végeit mulasztotta el a jogának fentartására mulhatlanul megkívánt cselekményeket. Ennek bővebb kifejtését lásd a 3. ij-ban s az 52. és 55. jegyzetben. Hasonlóan Dernburg: Pandekten I. köt. ij 217: • Das Veráusserungsverbot steht jeder Entáusserung entgegen, welche direct auf dem Willen der Person beruht, gegen welche sich das Verbot richtet. Aber auch die Ersitzung Dritter ist gehindert, wenn ihr durch wissentliche und gewollte Zulassung dessen, gegen den das Verbot geht, Rauin geschafft wurde.« V. ö. ; Randa i. m. 183. 1. 3. jegyzet. 151 Ez a nézet — ugy látszik a régibb oszlrák judicatura nyomán — leginkább hazai szakirodalmunkban talált termékeny talajra. Halmossy (i. m. 117 — 118. §§.) annak kimutatása végeit, hogy a bírói végrehajtásnak még akkor is helye van, ha azt a tulajdonosnak a tilalom megrendelése utáni hitelezői kérik, a P e i 11 e r-féle döntvénygyüjteményben 121. és 122. alatt olvasható határozatokra hivatkozik, melyekben kimondatott: »hogy a szerződésen alapuló tilalom által csak a tulajdonosnak terhelési képessége (persönliche Befahigung) van megszorítva, és hogy a hitelezőknek, kik jogukat nem ilyen, a jószágra nézve tiltott szerződésből szár-