A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 44. szám - Mikor lehet a lefoglalt ingó vagyont birói árverésen eladni? - A katonai büntetőjog reformja

175 mindegyik a szerződő harmadik ellen önálló koreseti joggal bir. Ugyané szakasz végintézkedése szerint a társak egyraá közti belviszonvához tartozik azután az, hogy az üzletet vezető s a követelést behajtó társtag nekik felszámoljon s a végkiegyenlitést felszámolással eszközölje. .Mihelyt alperes netán fennálló tartozását a felperesként fellépett társtaguak kifizette, ezzel elenyésztette a többi társ ellenében is tartozását, de egyik társtag sem gátolható abban, hogy a többi társtag közönyössége miatt követelését ne érvényesíthesse. (1887. november 21-én 2,1558. szám.) A III. kir. Curia: A másodbiróságnak Ítélete indokolásánál fogva helvbenhagyatik (188á. június 19-én 539. váltószám.) \ kereskedelmi törvcuj 351. és 352. §-aiban foglalt intézkedések, melyek az eladónak a késedelmes vevő ellenében az árú átadása előtt gyakorolható jogait szabályozzák, az eladót nem jnirositják tél arra, hogy ;i/ ügyletből való elállás esetében kártérítést, ragy bármely esetben is az árúnak tovább eladása nélkül árkülönbözetet követ ('Illessen. A budapesti VI. kerületi kir. járásbíróság: Felperes keresetének 1 frt 97 kr. s járulékai iránti részével feltétlenül, lo frt 3 kr. s járulékai iránti részével azonban csak akkor utasittatik el, ha alperes föesküt tesz arra, »hogy nejét 1884. október végén vagy november elején, Budapesten üzlete részére alsó mellények vásárlásával meg nem bizta«. Erdekében áll tehát alperesnek a föeskü letétele iránti készségét jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó három nap alatt e kir. járásbíróságnál bejelenteni s azt a kitűzendő határnapon le is tenni, mert ellenkező esetben köteles alperes 5 frt 53 kr. tökét, 188b. december 17-től járó 6% kamatait feltétlenül, 7 frt 50 kr. tőkét, ennek 1886. december 17-től járó 6°/0 kamatait és 20 frt perköltséget pedig nyolc nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett felperesnek az esetre megfizetni, ha felperes becslő esküt tesz arra, hogy az alperes részére küldött árúk ki nem váltása miatt értékcsökkenés címén 7 frt 50 kr. kárt szenvedett. Erdekében áll tehát felperesnek a becslő eskü letétele iránti készséget a föeskü iránti készség bejelentésére rendelt naptól, vagyis az eskü le nem tétele esetén a kitűzött határnaptól számítandó három nap alap alatt a kir. járásbíróságnál bejelenteni s azt a kitűzendő határnapon le is tenni, mert keresetének 7 frt 50 kr. és jár. iránti részéve! a föeskü le nem tétele esetén is elutasittatik, s ily körülméuyek között a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Ha alperes tesz főesküt, felperes keresetével elutasittatik s fizet 20 frt perköltséget alperesnek, ha le nem teszi, de felperes a becslő esküt igen, fizet alperes 13 forint 3 krajcárt, kamatokat és 20 frt perköltséget felperesnek, he felperes nem teszi le a becslő esküt, alperes 7 frt 50 kr. és járulékaival kevesebbet fizet és a perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Felperes az alperes által megrendelt árúk ki nme váltása miatt szállítási díj és értékcsökkenés címén felmerütl kiadása, illetve kára megtérítése iránt tette keresetét folyamatba. Alperes tagadja a megrendelést, s tagadja, hogy értékcsökkenés címén 7 frt 50 kr. kára származott, s mivel az árúkat visszarendelte, az üzlettől elállottnak tekinthető ; minthogy a megrendelést illetőleg kihallgatott tanuk vallomása, tekintettel arra, hogy a megrendelést eszközlö alperes nejét egyik sem ismerte, bizonyítéknak tekinthető nem volt, azt illetőleg pedig felperes egyéb bizonyítékot nem nyújtott, az általa ajánlott s alperes által elfogadott föeskü általi bizonyítás volt alkalmazandó, még pedig az eredeti szövegezéstől eltérőleg azért, mert : a mennyiben mellények vásárlására utasította hazulról eltávozó nejét, az a megbízás értelmében jogosítva volt a megrendelést tetszése szerinti helyen eszközölni, de minthogy a szállítási díj címén csupán 5 frt 53 kr. kifizetést volt képes felperes igazolni, az 1 frt 97 kr. és járulékai iránti keresetével elutasítandó volt. Megrendelés esetén vevő a K. T. 345. §-a értelmében az árút átvenni tartozván, mivel azt nem tette, a mennyiben eladó a szerződés teljesítését nem követeli, felmerült kárának megtérítését követelni jogosult, s miután ennek 5 frt 53 krban felmerültét alperes nem kifogásolta, annak megfizetésére feltétlenül kötelezendő ; az értékcsökkenés bizonyítására pedig más bizonyíték alkalmazható nem lévén, a főeskü le nem tétele esetén valódiságára nézve kétségtelen követelés mennyiségére nézve a becslő eskü általi bizonyítás volt alkalmazandó. (1887. április 21-én 8,059. szám.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. ítélő tábla az elsőbírósági Ítéletnek azt a részét, mely által felperes keresetével 1 frt 97 krra és ennek kamatára nézve feltétlenül elutasítva lett, a kir. itélő tábla mint nem felebbezettet érintetlenül hagvván, felebbezéssel megtámadott részét megváltoztatja, felperest kereseti követelésének többi részével is feltétlenül elutasítja. Indokok : Mert az által hogy felperes az általa alperes részére küldött árút visszahozatta, a vételügylettől, a mint ezt különösen maga is beismeri, elállott; minthogy pedig a K T. 351., illetőleg 352. §-ában foglalt intézkedések, melyek az eladónak a késedelmes vevő ellenében az árú átadása előtt érvényesíthető jogait szabályozzák, az eladót fel nem jogosítják arra, hogy az ügylettől való elállás esetében a vevőtől kártérítést igényelhessen, s hogy különösen az árúnak tovább eladása nélkül a szerződésszegő vevő ellenében bármely esetben is értékkülönbözetet követelhessen: felperesnek kár-, illetve értékcsökkenés megtérítésére irányzott kereseti igénye törvényes alappal nem bir. (1888. évi február 29-én 5,380. szám. 1 A ni. kir. Curia: A kir. itélő táblának Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1888. június 8-án 48s. váltószám.) A tözsdebiróság illetékessége nem tekintethetik határozottan kikötöttnek, ha a kütlevélben évik „eventuell auftauchende IMnV renzen werden von dem BSrsenschiedsgerichte gesehlichtet" kifejezések foglaltatnak. * Dr. D. Fülöp által képviselt »Actiengesellschaft der k k. privil. Pittener Papierfabrik« bécsi keresk. cég dr. K. Bertalan által képviselt dr. j. Sámuel és dr. Rozgonyi jakab ügyvéd által képviselt id. N. Sándor ellen 1888. május 8. a budapesti árú- s - értéktőzsde választott bírósága előtt keresetet támasztott 6,472 frt } 80 kr. megfizetésére. I. r. alperes kifogásolta a bíróság illetékességét és hatáskörét ; mert a kereseti kötlevél nem tesz említést arról, hogy a felek peres kérdésekben magokat valamely bíróságnak vetnék alá. A kötlevél ulolsó pontja kizár minden kétséget az iránt, hogy a felek szándéka csak arra terjedt, hogy oly esetekre gondoskodjanak illetékes fórumról, midőn az árú minősége iránt fordulna elő nézeteltérés (Differenzen) a felek közt; s e végből azt állapították meg, hogy ily nézeteltérést szakértők fognak kiegyenlíteni. Azonfelül a körlevélből az sem tűnik ki, hogy a felek a budapesti tőzsde választott bíróságának vetik alá magukat. Ehhez II. r. alperes is csatlakozott — kiegészítve érveléseit azzal, hogy a körlevélben csak azon általánosságban van tőzsdebíróságról vau szó, az illető bíróság kijelölése nélkül. A tözsdebiróság 1888. május 15. illetékességét leszállította ; következő indokokból; Ámbár a kereseti körlevélben körül rt ügylet — hírlap nyomására szolgáló papír vétele hírlapkiadó-tulajdonosok részéről — kétségtelenül a 258. §. 1. pontja alá eső keresk. ügyletnek tekin tendő is s igy ez okból a pts. novella 94. ij. d) pontja értelmében e bíróság hatásköre ellen alapos kifogás nem emelhető is — I az illetékesség mégis leszállítandó, mert a körlevél ezen kitétele | xEventuell auftauchende Differenzen werden von dem Börsenschiedsgerichte gesrhlichteto nem foglalja magában kifejezetten kikötését a budapesti tözsdebiróság illetékességének — annál j kevésbbé, mert ezen körlevél a helyben lakó alperesek által a Bécsben székelő felperes társasághoz van intézve, tehát a tőzsde; bíróság kifejezés alatt ép oly joggal lehet a bécsi mint a budapesti tőzsdebiróságot érteni, ugy hogy ily általános megjelölés mellett épen nem lehet határozott következtetést vonni a feleknek azon szándékára, hogy világosan a budapesti tözsdebiróságnak vetették volna magokat alá. A kir. tábla ez ítéletet helybenhagyta. (1888. június 4. j 3,840. sz. a.) Bűn-ügyekben. A bár hamisan letett eskü csak akkor képez büntetendő cselekményt, ha azt a birói hatáskörrel felruházott személy vette ki. Nem büntethető tehát tszéki jegyző által kivett, bár hamis eskü. A kaposvári kir. törvényszék (1887. május hó 6-án 2.246/B. 1887.): Hamis eskü büntette miatt vádolt S. Mór elleni bűnügyben itélt: Vádlott a btk. 219. §-ába ütköző hamis eskü bűntettének vádja alól felmentetik, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1887. szeptember hó 13-án 20,945/B. 1887.): A kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja, vádlottat a btk. 219. §-ába ütköző s ugyanazon §. szerint minősülő büntetendő hamis eskü bűntettének elkövetésében bűnösnek * Több oldalról felkérettünk, hogy a mult számban ezen elvi kiteleutésiiek alapul szolgáló egész esetet köaöljük, mit ezennel teszünk. A szerk.