A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 44. szám - Mikor lehet a lefoglalt ingó vagyont birói árverésen eladni? - A katonai büntetőjog reformja

174 ÍL JOG kereset alapjául szolgáló 1880. április 11-én kelt adásvételi szerződést házassági kötelék alatt kir. közjegyző mellőzésével kötötték, ugyanazért kellett az ily szerződésen alapuló s nyilvánkönyvbe jegyzett tulajdonjogot bíróilag érvénytelennek kimondani s a törlést elrendelni. Alperes azon védekezése, hogy ő a szerződést, mint idegen személy, annak értelme szerint kötötte, a házassági viszony beismerése mellett birói figyelembe nem jöhetett, úgyszintén a fentebbiek mellett az elbírálásra hivatkozott alperesi védelem ezúttal birói figyelembe vehető nem volt azért, mivel a I házastársakra vonatkozó jogügylet érvényességéhez kívántató törvény intézkedése mellőztetett, ebből kifolyólag kellett alperest is ; a viszonkövetelt és érvénytelen jogügyletből származó követelésével elutasítani. (1888. jan. 25. 1,026. sz.) A budapesti kir. itélő tábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Tekintve, hogy a kereset tárgyát képező ingat- I lanra a 6., 10. rsz. a. a perfeljegyzést megelőző teher van be kebelezve, e jelzálogos hitelező perbevonása nélkül pedig a tkkvi rdtrs. 150. §-a szerint a tulajdonjog törlése kérdésében Ítélet nem hozható, felperest keresetével elutasítani kellett. (1887. okt. 3. 27,015. sz.) A ni. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1888. jun. ti. 556. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. H;i felperes még két kezestársára] együtt a váltó elfogadóért ] váltói kezességet vállalt Ugyan, de a váltó reá meg lejárta előtt j beváltás folytán forgatva lett, ó jogosítva van ugyan a forgatmány alapján kezestársaitól váltójogílag visszatérítést követelni, azonban , nem mindegyikétől egyetemlegesen az egész váltóösszeget, hanem esak oly módon, hogy kezesiársai mindegyikétől csak a követelés harmadrészét követelheti, mert az ö reá eső harmadrész a követelésnek általa történt beváltása által elenyészett.* A nagyszebeni kir. tszék (18s8. febr. 3. 9,057/1887. sz.): Arz Albert ügyvéd áltat képviselt G Mihály felperesnek, Z. Péter j és dr. Moes Frigyes és társa alperes elleni 37Ö frt váltóösszeg s jár. iránti perében itélt: alperes dr. M. Frigyes tartozik a Nagyszebenben 1887. évi márcziüs hó ti. napján 370 frtról kiállított váltó alapján, mint kezes a kereseti 256 frt 67 kt\. váltó s jár.-it felperesnek 7. Péter és Kr. Károlyival egyetemlegesen megfizetni. 1 n d o k o k : Mindenek előtt megjegyeztetik, hogy a som. végzés Z. Péter és Kr. Károlyra nézve jogerőre emelkedett és e szerint érintetlenül hagyatik, a per tárgyát jelenleg csak a dr. M. Frigyes által beadott kifogások és tárgyalása képezik; alperes tagadja, hogy a vt. 69. §. alapján felperes ellene váltójogi keresetet nyert volna, mert ö. mint kezes, a visszkereseti jogát j csak annyiban érvényesítheti, a mennyiben e jog azt, a kiért a fizetést teljesítette, a fizetés esetében hasonlólag illette. .Már e i szerint Z. Péter elfogadó helyett fizetett váltóösszegre nézve kereseti joga nem is lehet, továbbá, ha joga lenne is, elmulasztotta alperest a fizetésről értesíteni és a fizetésre felszólítani. Miután G. Mihály nem mint kezes fizette a váltóösszeget és nem vissz- j keresettel kereseti, hanem mint forgatmányos és váltóköteles i egyenes keresettel lép fel, jogosítva van a 91. §. értelmében kielégítést követelni a váltókötelezettektől s tőle függ, vájjon az | egész váltóösszeget vagy annak csak egy részét követelje, a mint j forgatmányos nincs kötelezve a kezeseket a fizetésről értesíteni. | Ezek alapján alperes elmarasztalandó volt. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (1888. május 16-án 3,877/p/1888.1: A kir. törvényszék Ítélete részben megváltoztatik s alperes csakis 123 frt 331/;, kr. összeg s jár. megfizetésére köteleztetik. Indokok: jóllehet, hogy felperes a keresetének alapul szolgáló váltónak tartalma szerint az elfogadóért szintén kezességet váUalván, a váltói kapcsolatban álló személy és keresetét kifogásoló alperes, mint ugyancsak a váltó elfogadójának kezese ellen indítja ; mindazonáltal, miután felperes a váltónak birtokába nem az elfogadóért, mint főadósért teljesített fizetésnek puszta ténye által a vt. 39. §. értelmében, hanem a hátirat tartalma szerint forgatmány utján jutott, a vt. 69. §. intézkedése nem érvényesülhet és felperest tekintetbe véve, hogy a váltó reá forgatva még annak 1887. szept. 6-iki lejárata napja előtt szept. 3-án lett * Ezen nagyérdekü elvi jelentőségű esetre mélt. Manojlovics Emil curiai tanácselnök ur, lapunk jóakaró pártfogója, volt szives figyelmünket felhívni, miért e helyütt is őszinte köszönetet mondunk. A hazai felsöbirósági judikatura ismertetése érdekében kívánatos volna, ha a többi curiai és táblai tanácselnök urak is az előforduló érdekesebb esetekre a szaksajtó figyelmét felhínák. 4 szerkesztőség. a vt. 9. §. értelmében, mint a váltónak forgatmány utján igazolt birtokosát tekintet nélkül arra, hogy egyszersmind, váltói kapcsolatban is áll, önálló kereseti jog illeti meg s az említett forgatmány alapján alperes, mint együtt kötelezett kezestársa ellen is váltójogi keresettel léphet fel. Nem vehető továbbá figyelembe kifogásoló alperesnek, felperes kereseti jogának érvényesithetése ellen, a vt. 43. §-ában előszabott értesítés elmulasztására alapított kifogása sem, mert eltekintve attól, hogy az előző értesítésének elmulasztása a váltójogi igényt csakis a lejárattól a keresetre hozott határozat kézbesítéséig járó kamatok és költségekre nézve szünteti meg, a váltótörv. id. 45. §-a szerint a váltóbirtokos előzőjét értesíteni egyáltalán csakis az esetben köteles, ha óvást vett fel, alperes pedig a vt. 67. §. értelmében az elfogadó kezesének lévén tekintendő, az elfogadóval a vt. 68. §. értelmében egy tekintet alá esik, azon eset pedig, a midőn a vt. 41. §. szerint az elfogadó elleni kereseti jog fentartása már óvást tételez fel, jelenleg lenn nem forog. Alperesnek a keresetben követelt összeg mennyisége iránt emelt kifogása következtében azonban felperes kereseti joga, irányában a váltóban kitett összeg egy harmadára volt leszállítandó. Felperes ugyanis a váltó tartalma szerint az elfogadóért, kifogásoló alperessel és még Kr. Károlylyal együttesen vállalt kezességet. A kezes pedig, a kezesség tárgyát képező kötelezettségnek, a főadós helyett történt teljesítése esetében több kezes társaitól, az osztr. pt. 1,359. §. értelmében, figyelemmel annak 869. §. intézkedésére, csakis aránylagos megtérítése követelhet. Felperes e szerint az alperessel fennálló köztörvényi viszonynál fogva azon főkötelezettség teljesítése folytán, a melyért alperesen kívül még egy harmadikkal a váltó tartalma szerint kezességet vállalt, köztörvényi utón csakis 1/3 részben követelhetne aránylagos megtérítést, ennélfogva váltói utón is alperes kifogása következtében részére a váltóban kitett 370 frtnyi összegnek 1/3~a vagyis 123 frt 3 l'/s kr. s jár. itélendők meg s az ezen felüli összegre nézve felperes kifogásoló alperes irányában keresetével elutasítandó volt. A in. kir. Curia (1888. október hó 16-án 9l9/v 1888. : a kir. itélő tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Valamely, a váltótörvényszék illetősége alá nem tartozó váltón alapuló követelés valósága és fenállása ellen tett kifogással szemben a hitelezőt terheli a követelés fenállásának, illetve annak bizonyítása, hoirv az adós a váltóban kitett értéket mégkapta. (1>88. szept 11. 817. sz. a.) Alkalmi egyesüléssel szerződő személyek jogviszonya az egyes résztvevőkhez. (1875 : XXXVII. t.-c. «2. §-a.) A mármarosszigeti kir. törvényszék: Felperes keresetével chitasittatik. Indokok: Felperes az alperesnek eladott 4500 darab deszka ára fejében követeli a keresetbe vett összeget. Mivel azonban alperesnek azon előadását, hogy a kereseti deszka nem a felperes kizárólagos tulajdonát képezte, hanem az közös tulajdona volt felperesnek és D. Joszip E., valamint K. Sijá szacsali lakosoknak, a kihallgatott tanuk közül M. Fizik, V. V. Mór és S. Salamon tanuknak vallomása támogatja, a mennyiben ezen tanuk közvetlen tudomással bírnak a felperes és társai között megosztott tulajdonról, eltekintve a K. Sija és D. Joszip E. érdekelt tanuk vallomásától es az alperes által tanúvallomások feletti észrevételek alkalmával, tehát a perrendt. 133. §-a szerint későn 4/. alatt benyújtott nyilatkozattól, a felperes és társai között ezen deszkák eladására nézve létrejött ügyletet alkalmi egyesülésnt-k venni és felperest, tekintettel arra, hogy ezen ügyletre nézve a résztvevők közösen szerződtek, a K. T. 62. §-a értelmében a társak mellőzésével saját nevében benyújtott keresettel elutasítani kellett. (1887. január 29-én 565. szám.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélö tábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperes kereshetőségi jogát megállapítja s utasítja az elsőbiróságot, miszerint ez Ítélet jogerőre emelkedése után a pert érdemlegesen döntse el. Indokok: Helyesen állapította meg ugyan az elsöbiróság, hogy a lehallgatott tanuk vallomásai szerint az alperesnek eladott deszkák nem egyedül felperesnek, de a felperesből, D. Joszip Eizikból és K. Sijából alakult alkalmi egyesületnek voltak közös tulajdonai, azonban e tény felperest nem fosztja meg a jogtól, hogy a közös vagyon vételárát saját nevében indított keresettel követelhesse. A K. T. 62. §-a szerint ugyanis alkalmi egyesület tagjai a közös üzletből egyetemlegesen jogositvák s ebből folyóla^