A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 44. szám - Mikor lehet a lefoglalt ingó vagyont birói árverésen eladni? - A katonai büntetőjog reformja

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog- 44. számához. Budapest. 1888. október 28-án. Köztörvényi ügyekben V/ örököt., hitbizományi helyettesítés esetében az öröklött vagyonnak csak haszonélvezője a haszonélvező jogaival es kötelezettségénél. Mintlioiry pedis .i haszonélvező a haszonélvezel társván! szolgáló vagyon korlátlan terheléséhez jogosítva nincs, a hitbizományi helyettesítés már magában megfosztja az örököst attól, lioírj a vüsryont terhelhesse mesr akkor is, ha az örökhagyó öt a terheléstől kifejezetten el sem tiltotta. Telekkönyvi szempontból is a hitbizományi helyettesítés feljegyzése magában foglalja a terhelési tilalmat. Az örökös ellen bekeblezett dologi jog tehát ily esetben azon személy (utóörökös) által, kinek javára a helyettesítés szol. < redeti érvénytelenség okából megtámadható, habár a terhelési tilalom kifejezetten nyilvánkönyvileg kitüntetve sem lett. A budapesti kii\ tszék : Felperes keresetűvel elútasittatik. Indokok: Felperes a X. Emilnek B. 3. alatti részére C. ő. alatt bekeblezett zálogjogot azon alapon kéri kitöröltetni, mert ezen ingatlanra nézve N. Emil szabad rendelkezését a néh. N. Bernát által kiállított és a keresethez A. alatt másolatban csatolt végrendelet és az annak alapján a hagyatéki bíróságnak megkeresvénye folytán a B. 6 alatt feljegyzett azon korlátozás, mely szerint a hagyatéki ingatlan az összes örökösök elhalta esetére lesz eladható és felosztható, kizárja és igy ezen korlátozás dacára bekeblezett C. 5. alatti zálogjog eredetileg érvénytelen, tekintve azonban, hogy alperesek ulleniratilag határozottan tagadták, miszerint a hivatkozott B. 6. alatti feljegyzés és az A. alatti végrendelet N. Emilnek ezen A 3. alatti részre nézve szabad rendelkezését korlátoznák: ugyanazért és különösen tekintettel arra, hogy a B. 6. alatti feljegyzés, mely a kérdéses zálogjog bekeblezése szempontjából egyedül jön megfigyelés alá, oly korlátozást, melynél fogva a kérdéses ingatlan rész N. Emil által nem terhelhető, nem tartalmaz, ezen kérdéses zálogjog bekeblezése sem alakilag, sem anyagilag érvénytelennek nem tekinthető, felperes tehát keresetével ezen zálogjogi tehertételre nézve ezen indokból, a C. 5. alatti zálogjogra vonatkozólag pedig még azon és egyedüli indokból volt felperes keresetével elutasítandó, mert ezen zálogjog végrehajtásilag van bekebelezve, végrehajtásilag bekebelezett zálogjognak eredeti érvénytelenítése miatt kitörlési pernek helye nincsen. (188G- máj. 15-én, 7,471. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Minthogy a Budapest főváros pesti részének 880. számú telekkönyvi betétében 858. hr. szám alatt felvett ingatlan egy harmadrészére nézve a tulajdonjog B. 3. és 7. alatt alperes N. Emil javára van bekebelezve ; a B. 6. alatt bejegyzett korlátozás pedig nem tartalmaz tilalmat arra nézve, hogy ezen ingatlan zálogjoggal terhelhető ne legyen, egyéb tekintetben pedig ezen korlátozás nyilvánkönyvi akadályt nem képez, a mely a C. 5. alatti zálogjog bekeblezését kizárja ; minthogy továbbá az idézett telekkönyvi betétben C. 2. alatti bejegyzés után foglalt további korlátozás sem akadályozhatja a C. 5. alatti zálogjog bekeblezését, mert ez által a korlátozások szerinti jogosultak érdekei még sérelmet nem szenvedtek ; minthogy végre, eltekintve attól, hogy az előadottaknál fogva nyilvánkönyvi akadály nem forog fenn és igy a telekkönyvi hatóság a C. 6. alatti végrehajtási zálogjogot az 1881. évi LX. t.-c. 136. §-a alapján törvényesen kebeleztette be, az ezen szakasz alapján foganatosított bekebelezés tekintetében, a mennyiben az által telekkönyvi bejegyzés utján szerzett jogaiban felperes sérelmet vél szenvedni, ennek orvoslását nem ezen per utján, hanem csak az 1883 : LX. 158. §-ában előirt módon van joga eszközölhetni. Mindezeknél fogva az elsőbiróság ítélete a per főtárgyára nézve ezen indokoknál fogva volt helybenhagyandó. (1887. szept. 13-án, 30,006. sz.) A in. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete a Budapest főváros pesti részének 880. számú telekkönyvi betétében C. 6. alatt bejegyzett zálogjogi bekeblezésre helybenhagyatik A C. 5. alatt foglalt zálogjogi bekeblezésre vonatkozó részében azonban mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik és másodrendű alperes annak tűrésére köteleztetik, hogy a Budapest főváros pesti részének 880 alatt javára 5,000 frt erejéi itélet alapján bekebeleztessék. Indokok: Az örökös hitbizományi az öröklött vagyonnak csak haszonélvezője val és kötelezettségével, A haszonélvező tárgyául szolgáló vagyon korlátlan terhele E szerint a hitbizományi az örököst attól, hogy a örökhagyó öt a terhelést' A fenforgó esetben létében felperest és elsőr örökösnek helyettesitette számú telekköny-i betétében C. 5. bekeblezett zálogjog kitörlése ezen helyettesítés esetében a haszonélvező jogáedig a haszonélvezet éhez nincs jogosítva, •lyettesités már magában megfosztja ryont terhelhesse még akkor is, ha az dfejezetten el nem tiltotta, liután örökhagyó N. Bernát végrendelíí alperest egymásután kölcsönösen miután elsőrendű alperes az örökhagyó ezt a rendelkezését elfogadta : habár a terhelési tilalom a végrendeletben kifejezetten benn nem foglaltatik, a jelzett korlátozással szerzett jutalékát elsőrendű alperes terhelni jogosítva nem volt. A kérdésben forgó 5,000 frt tehát a hagyatéki ingatlan állagának terhéül el nem fogadható s pedig annál kevésbé, mert a perben be nem bizonyittatott, hogy ezen összeg a vagyon állagának fentartása vagy az örökhagyó, illetve az örökség terheinek törlesztése céljából volt szükséges s az tényleg erre is fordíttatott. Másodrendű alperes ezen 5,000 ft követelésére vonatkozólag a nyilvánkönyv szempontjából tett alperesi kifogások sem voltak figyelembe vehetők ; mert a végrendeletben foglalt helyettesítések a telekkönyvben B. 6., illetve C. 1 — 3. sorszám alatt, még a másodrendű alperes javára 5,000 frt erejéig eszközölt zálogjogi bekebelezést megelőzőleg fel voltak jegyezve. Ezen feljegyzés által felperesnek, mint az ingatlanra helyettesitett örökösnek, elsőrendű alperes ellenében az örökhagyó végrendeletén alapuló az a joga nyert nyilvánkönyvi biztosítást, hogy elsőrendű alperes az _ őt illető haszonélvezet kivételével saját jutalékát sem terhelheti. Es miután az 5,000 frt bekeblezése által felperesnek ezen n)ilvánkönyvileg biztosított joga sértetett: annak orvoslását a telekkönyvi rendelet 148. S-a értelmében törlési kereset utján érvényesítheti. A kereseti jog ellen tett alperesi kifogás e szerint alaptalan. De nem bir törvényes alappal másodrendű alperesnek az a kifogása sem, hogy miután a terheltetési tilalom nyilvánkönyyileg kitüntetve nem volt, ö a zálogjogot jogérvényesen szerezte ; mert a helyettesítés telekkönyvi feljegyzése, a mint már fent kifejtetett, biztosítékul szolgál az ingatlan terhelése ellen is, tekintet nélkül arra, hogy a terhelési tilalom kifejezetten bejegyezve nincs. A mennyiben mégis másodrendű alperes javára 5,000 frt erejéig a zálogjog bekeblezése elrendeltetett, annak, mint eredetileg érvénytelen bekeblezésnek, kitörlését el kellett rendelni. A C. b) alatt foglalt zálogjogi bekeblezést illetőleg felperes keresetével azért volt elutasítandó s e részben a másodbiróság ítélete helybenhagyandó; mert felperes a követelés valódiságának s részben fenállásának kifejezett beismerése mellett nem vonta kétségbe azt az ellenirati állítást, hogy ez a követelés még az örökhagyót terhelte, az örökhagyó tartozásának biztosítása és lig, a hitelezőt a végrendelet intéz1888. máj. 30-án, 1887. évi 8,622. sz.) behajtása tekintetében p kedései nem korlátozzák A tulajdonjog törlése kérdésében itélet nem hozható a jelzálogos hitelező perbevonása nélkül akkor, a midőn a törlési per feljegyzését megelőző teher van bekebelezve. A szabadkai kir. törvényszék; Bodrogi Gy. ügyvéd által képviselt B. Józsefné, szül. K. Katalin felgeresnek, Barasits József ügyvéd által védett B. József alperes elleni szerződés érvénytelenítése iránti perében itélt: Felperes és alperes között 1880. április 11-én Baján kötött adásvételi szerződés érvénytelenítése mellett, alperes tartozik tűrni, hogy a b—i 175. sz. tjkvben 3.^ 11. sorsz. a. 1880. évi 2,309. sz. végzéssel javára eszközölt tulajdonjog bekebeleztetése töröltessék. Indokok: Tekintettel arra, hogy az 1874. évi XXXV. t.-cz. 54. §-a a) pontja értelmében a házasfelek közötti adásvételi szerződés érvényességéhez a közjegyzői okirat megkívántatik, minthogy pedig peres felek beismeréseik szerint törvényes házasfelek és a