A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 43. szám - A katonai büntetőjog reformja. Folytatás

172 A JOG. tettében a 69. §. 1. pontja szerint való bíínrészességnek ; minthogy azonban a lopott pénzösszeg az 50 frtot meghaladja a lopás a 334. §. szerint tehát kétszeresen bűntetté minősül. Tekintetbe véve ezeket, valamint a módot is, mely szerint a fiatal korú s még büntetlen elsőrendű vádlottat a bűntett elkövetésére bírta, a lopásért már különben is bííntetett Cz. Antal másodrendű vádlott cselekménye súlyosabb beszámítás alá esik, ennélfogva börtönbüntetése az elsőbirósági itélet szerint állapittatik meg. Bélyegrövidités ügyvéd által elkövetve. (1881. évi XXVI. t.-c.) A pécsi kir. törvényszék: S. János ügyvéti ismételt és folytonos bélyegrövidités által elkövetett és az 1881. évi XXVI. t.-c. 18. §-a szerint minősített jövedéki kihágásban vétkesnek kimondatik és az idézett törvénycikk 9. és 18. §-ai értelmében 40 frt 35 kr., mint egyszeres illetéknek, ugy 178 frt 40 kr. felemelt illeték kettőztetett összegének 356 frt 80 kr. mint birságnak, összesen tehát 397 frt 15 krajcárnak, az illető adóhivatalnál, jelen itélet felmutatása mellett, 30 nap alatti megfizetésében végrehajtás terhe alatt elmarasztaltatik, azon hozzáadással, hogy a marasztalási összeg be nem hajthatása esetében az 1876. évi IV. t.-c. 19. és 20. §-ai, ugy az 1883. évi XL1V. t.-c. 108. §-a értelmében és figyelemmel az 1881. évi XXXVII. t.-c. 13. §-ára nyolcvan napi fogházra Ítéltetik. Indokok: Részint a keresethez •/. alatt csatolt kimutatásból, a 4-/. alatti jegyzőkönyvnél fekvő jegyzékből és az 5-/. alatt felhozott leletek alapján, részint S. János vádlott 4'/. alatti jegyzőkönyvbe adott vallomásából teljesen meg van állapítva, miszerint ő évek óta folytonosan oly bélyegröviditéseket követett el, melyek miatt az 1881. évi XXVI. t.-c. !». §-a értelmében leletezendö és bírságolandó volt; beismeri vádlott azt is, hogy a fizetésre felhiva, sőt végrehajtás alá vonva, a szabályszerűen járó bélyegek iránt teljesen tájékozva volt s azt nem is kifogásolta, hanem a pénzügyminisztériumhoz az iránt fordult kérelemmel, hogy a reá rótt tetemes bírságokat részletekben fizethesse; beismeri, hogy engedélyt nyervén tartozásának 10 frtos részletekben leendő törlesztésére, azt sem tartotta be ; nem kifogásolta a pécsi pénzügyigazgatóság azon előadását, hogy csak 60 frt 64 krt törlesztett, s az 1886. évi 25,948. szám alatti felhívásra is a törlesztést azóta egyáltalában nem folytatta. Ezek szerint S. János vádlottat az 1881. évi XXVI. t.-c. 18. §-a értelmében a bélyegjövedéki kihágásban vétkesnek kimondani és a 4'/. alatti jegyzőkönyv mellett fekvő jegyzék, illetve az 5. alatt bemutatott leletek alapján előírtnak kitüntetett 40 forint 35 kr. egyszeres illetéknek, ugy a felemelt 178 frt 40 kr. illeték kettőztetett összegének, vagyis 356 frt 80 krnak mint birságnak megfizetésére, illetőleg nem fizethetés esetén a megfelelő fogházbüntetésre ítélni kellett. (1887. évi június hó 1-én, 3,185. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: Tekintettel arra, hogy az 1881. évi XXVI. törvénycikk 18. §-ának határozott rendelkezése szerint csak azon bélyegröviditések miatt van helye a jövedéki büntető eljárásnak, melyek a fizetési meghagyás kézbesítése után egy évi időközben követtettek el, tekintettel arra, hogy az iratokhoz csatolt fizetési meghagyások kézbesítésére vonatkozó vétbizonylatokból kiderül, hogy az első fizetési meghagyás 1883. évi április hó 29-ik napján kézbesittetett vádlottnak és ez okból az 1872. évben, valamint az 1883. évi április hó 29-ik napjáig elkövetett bélyegröviditések a jövedéki büntető eljárás tárgyát nem képezhetik: ugyanazért a kir. itélő tábla figyelemmel a most emiitett idő után elkövetett cselekményekre, vádlottat a 16 frt 70 kr. egyszeres illetéken felül a 65 frt 80 krt kitevő birság kétszeres összegre, vagyis 131 frt 60 kr. pénzbüntetésre, annak be nem hajthatása esetén pedig 27 napi elzárásra itéli, ezzel a változtatással és annak megjegyzése mellett, hogy a vádlott ellen külön kiszabott és e helyütt meg nem itélt pénzbirságnak közigazgatási uton való behajtását fentartja, helybenhagyja a kir. törvényszék Ítéletét vonatkozó indokainál fogva. (1887. december 12-én, 29,961. sz.) A m. kir. Curia: Minthogy az 1883. évi XLIV. t.-c. 107. §-ának rendelkezéséhez képest a jövedéki kihágási ügyekben a kir. itélő tábla véglegesen határoz: panaszlottnak felebbezése visszautasittatik. (1888. június hó 27-én, 2,544. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság, elvi jelentőségű határozatai. Hirdetményi bélyegilleték helyessége és jogossága tárgyában utolsó fokon határozni a m. kir. pénzügyi közig, bíróság, nem illetékes. {1888. évi 4,572. szám.) A peregyezség után járó bélyeg a per bíráját öl nem követelheti), hanem terhére csakis a leletfelvétel elmulasztása miatt birság róható ki. {1887. évi 7,955. szám.) Házadó alá nem eső gazdasági cselédlaknak tekintendő: a tanya őrzésével megbízott egyénnek -- tanyásnak — bérfizetés nélkül átengedett tanyai épület ís. (1888. évi 3,4.75. szám.) Italmérési jog ellen elkövetett kihágások tárgyában hozott elsőfokú határozatok ellen beadott felfolyamodások bélyegementesek. (1887. évi 7,606- szám) A hivatalból kirendelt ügygondnok nemcsak a peres eljárásban, de a peres ügy érdekében közig, hatóságokhoz intézett beadványokra nézve is személyes bélyegmeutességel élvez. {1S8S. évi 5,794- szám.) Csakis oly igényperekben hozott birói határozatok után jár az ül. díjjegyzék 48. t. li, pontjában meghatározott bélyegilleték, a melyek a végrehajtás folyamában közbeneső kérdésként merüllek fel. Ónálló tulajdoni igényperekben hozott bírósági ítéletek az illetéki díjjegyzék 48. t. C, illetve 1). pontjában meghatározott illeték alá esnek. (i887. évi 6,595 szám.) Az általános jövedelmi pótadó kivetésénél, az ingatlan jövedelmét terhelő és rendes időközönként visszaforduló járadék /o°/0-a abban az esetben is levonandó, ha ez a járadék nincs ugyan bekebelezve, de beigazoltaíik, hogy a bekebelezés az adókötelezett féltől nem függő okokból eszközölhető nem volt. {i888. évi d-,693. szám.) Az illetéki díjjegyzék 89. tétel XII. c) pontjában {1S69. évi XVI. t.-c. 5. J\) megállapított bélyegmentesség váltókra ki nem terjed. {1888. évi 4,521. szám.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-1>öl. Csődök : Pirstitz Jakab e., komáromi tszék, bej. nov. 17, félsz, nov. 26, csb. Polyák Gábor, tmp. Fehér Kálmán. — Graiienfeld Herilianu e., erzsébetvárosi tszék, bej. nov. 29, félsz. dec. 5, csb. Graeser Dávid, tmg. Roth Károly. — Sclmartz Mór e., szolnoki tszék, bej. nov. 10, félsz, nov. 24, csb. Stróbl Károly, tmg. Takácsy Endre. — Lusztií; IglláCZ e., szolnoki tszék, bej. nov. 12, félsz. nov. 29, csb. Stróbl Károly, tmg. Razsó Antal. — SztanimirovitS Pál e., zombori tszék, bej. dec. 17, félsz. j. évi január 10, csb. Raics Lyubomir, tmg. dr. Grüner Samu. — Beck Mór e., debreceni tszék, bej. nov. 15, félsz. dec. 5, csb. Komlóssy Dezső, tmg. Márton Imre. — Kollil .lakai) e., szolnoki tszék, bej. nov. 20, félsz. dec. 7. csb. Stróbl Károly, tmg. Czigány János. — ScllUlllOf Adolf ÓS társa e., budapesti ker. és váltótörvényszék, bej. nov, 24, félsz. dec. 15, csb. Bublá Ferenc, tmg. dr. Karácsonyi Jenő.— Finály J. és fla e., budapesti ker. és váltó-tszek, bej. nov. 20, félsz. dec. 15, csb. Wattay Dezső, tmg. dr. Gosztonyi Mihály. — Spronz M. e., budapesti .tszék, bej. nov. 27, félsz. dec. 12, csb. Chira Elek, tmg. Perlaky Kálmán. — ÖsztreicllCr Márton e , egri tszék, bej. nov. 20, félsz. dec. 12, csb. Farkas Pál, tmg. Bálás Ignác. — Eugl M. A. és íia e., budapesti ker. és váltó-tszék, bej. nov. 30, félsz, dec. 19, csb. Ney Aladár, tmg. Praznovszky Géza. — Müller Zachariás e., eperjesi tszék, bej. dec. 7, félsz. dec. 13, csb. Molitorisz István, tmg. dr. Neumann Sámuel. Pályázatok : A szegszárdi tszéknél díjas joggyakornoki áll. dec. 5-ig. — Az aradi jbságnál aljegyzői áll. okt. 26-ig. — A nagykikindai tszéknél díjas j o g g y a k o r n o k i áll. okt. 30-ig. — Az abauj-szántói jbságnál aljegyzői áll. okt. 31-ig. — A szegzárdi tszéknél díjas joggyakornoki áll. nov. 16-ig. — A csacai jbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 2-ig. — A m.-szigeti tszéknél birói áll. nov. 2-ig. — A szabadkai tszéknél II. oszt. j egyzői áll. nov. 2-ig. — Az aradi tszéknél birói áll..nov. 2-ig. — A titeli jbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 3-ig. Nyomatolt a „Festi könvvnyomi)a-részvónv-'áí-s<isá(j"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)