A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 38. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslathoz. Első közlemény

Hetedik évfolyam. 38. szám. Budapest, 1888. szeptember 16. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ti KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre fél negyed > 6 frt - kr. 1 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalviinynyal küldendők. TARTALOM: AZ ügyvédségről szóló törvényjavaslathoz. Irta: dr. W e i s z I Ignác, brassói ügyvéd. — Az új bűnvádi eljárás tervezete. — Kérdé- j sek a házasságon kívüli nemzésböl származó igények körül. Irta: idősb | Zaáry József, dunaföldvári ügyvéd. — A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítése módjáról. Irta : dr. D o b a i Győző, bpesti ügyvéd. — A katonai büntetőjog reformja. — Nyilt kérdések és feleletek. (Köteles rész megsértése ajándékozás áltat. Irta : Simon Endre, lőcsei kir. tvszéki biró.) — Sérelem. (Mit függesztett fel a szolnoki kir. törvényszék ? Irta: dr. Soltész Henrik, ügyvéd Tiszafüreden.) — Irodalom. (A bélyeg- és illetékügyi törvények és szabályok kézikönyve. Gálffy Ferenctől. A közkereseti társaság további fennállása a felszámolás alatt. Dr. Noldecke Arnold-tól.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA. Látogatás. Irta: Nagi P á 1 u s. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Az ügyvédségről szóló törvényjavaslathoz.'1 Irta : Dr. WEISZ IGNÁCZ brassói ügyvéd. ^ (EIsö közlemény.) Az ügyvédi kar jobbjai és a politikai érettséggel biró társadalom által oly rég óta várt ügyvédi rendtartás tehát végre valahára törvényjavaslat alakjában előttünk fekszik; és habár az ügyvédi kamarák, majdnem kivétel nélkül, rég megtették idevágó javaslataikat, tekintve azt, hogy az ügyvédi kamaráknál is rendesen csak egy-két ügyvéd volt a javaslatok kidolgozásával megbízva, a többi, a legtöbb ügyvéd pedig az egész ügyet megszokott érdektelenségére méltatta, tán nem fog ártani, ha most midőn a javaslat kezemben van és legközelebb törvényhozási tárgyalás alá kerül, minden ügyvéd azt alapos tanulmány tárgyává teszi és nézeteit a nyilvánosság terén is elmondja. Es én azt hiszem, hogy a javaslat alapos tanulmányozása és a nézetnyilvánitás szoros kötelessége is minden ügyvédnek, egyrészt azért, mert a mi ügyünkről, személyünkről, állásunkról, vagyonúnkról, keresetünkről és tekintélyünkről lévén szó, mindezek hiányait és orvoslási módját csak mi tudhatjuk legjobban és másrészt, mert köztudatúlag az ügyvédség és az ügyvédi állás helyzetének javítására más úgysem gondolván, legalább mi gondolkozzunk sorsunk fölött és igyekezzünk ezen és helyzetünkön tanulmány és felvilágosítás által javítani, nehogy később azon jogos szemrehányás érjen, hogy akkor mikor idején volt, nézeteinket és javaslatainkat elő nem adtuk. Hiszem, sőt meg vagyok győződve arról, hogy lesznek is sokan kartársaim közül, kik a javaslat alapos tanulmányozása után nézeteiket a nyilvánosság terén érvényesíteni fogják és nem kétlem, hogy a törvényhozó testületben oly szép számmal képviselt testületünk tagjai is erkölcsi kötelességüknek fogják tartani a javaslatot szakavatott tanulmányok * Helyszűke miatt csak most közölhetjük ezen még bold. dr. Dell'Adami Rezső életében irt és hozzánk beküldött — tartalmára nézve azonban még el nem avult cikket. A szerkesztőség. tárgyává tenni és az ügyvédség terén szerzett tapasztalataiknak kifejezést adni, de mert az élet oly változatos, oly kiszámithatlan alakulatait egy ember, sőt néha igen-igen sokan sem ösmerhetik fel és a gyakorlat, a maga ezer meg ezer esélyeiből sokszor csak egy-egy embernek juttatja a legérdekesebbjét, legyen megengedve nekem is szerény nézeteimet a javaslat fölött elmondani, hisz ha nem használok ezzel, tán mások felbátoritva, inkább használhatnak, ha követnek. A javaslat a maga egészében és részleteiben elvitathatlanul magán hordja szerzőjének általánosan elismert tudományos szakavatottságát, lelkületének egész erkölcsösségét, hivatása teljes tudatát és azt, hogy az ügyvédi kar bajait ismeri és hogy azokon az ügyvédi kar tekintélyének emelése és existentiájának biztosítása által igazán, őszintén segíteni akar. Es nagy megnyugvásunkra, de nagy elégtételünkre is szolgál az, hogy van a tekintélyében annyira aláhanyatlott magyar ügyvédi karnak egy oly tagja, mint a javaslat szerkesztője dr. Dell' Adami Rezső, ki javaslatával megmutatta, hogy a magyarországi ügyvédi kar kész és akarja emelni erkölcsi niveauját és készségesen akarja azon garantiákat nyújtani, melyeket hivatása megkövetelhet és melyektől soha sem kivánt szabadulni és nagy megnyugvásunkra szolgál, hogy akadt végre egy igazságügyminiszter, ki egy ily javaslatot elfogadott, azt magáévá tette, sőt utasításokkal is ellátta, mert ezen körülmény már magában véve biztosit arról, hogy a kormány és a kormánypárt végre valahára az ügyvédi intézményt méltatja és azt a kor követelményeinek megfelelőleg rendezni is akarja. Hogy a javaslat a hozzákötött és szerzőjének bizonyára lelkülete előtt lebegett várakozásnak meg fog-e felelni ? hogy az ügyvédi karnak különösen erkölcsi niveauját emelni fogja-e ? és hogy a tisztességes megélhetést előmozdítani biztositni fogja-e? ezek oly kérdések, melyekre nézetem szerint csak az idő felelhet biztosan. Én azt hiszem, hogy a tisztességes megélhetés lehetősége eddig is meg volt az ügyvédségnél, de nehezítette, akadályozta gyakran a zugirászat, vagy mint a javaslat igen helyesen mondja, »az ügyvédi jogok bitorlása*, az ügyvédség tekintélyének hanyatlása és az, hogy az ügyvédek egy része erkölcsileg is sülyedt, mely utóbbi körülménynek tulajdonítom azt, hogy a bitóságok részéről is igen sokszor személyünk, tevékenységünk és díjaink tekintetében is nem azon bánásmódban részesittettünk, melyet az ügyvédség hivatottságánál és állásánál fogva minden művelt államban joggal megkövetelhet és el is vár. A megélhetés, ha az ügyvédi jogok bitorlása ugy fog szabályoztatni, mint ezt a javaslat célozza és ha a bitorlók ellen kellő szigorral is fognak fellépni, valamint ha az ügyvédi dijak és kiadások tekintetében is a javaslat által előirányzott reformok fognak életbeléptetni és a bíróságok is valahára öntudatára fognak jutni annak, hogy az az ügyvédi kar, mely oly terhes erkölcsi és fegyelmi szabályoknak van alávetve, mint ezt a javaslat megállapitni akarja, tisztességesebb díjazást érdemel, hiszem, hogy valamivel könnyebb,