A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 37. szám - Apanaszolt jogellenes cselekmény minősitése s itélet szövegezése - Rendelkezésre bocsátás helyi ügyleteknél

148 R. J o a egyén, a kir. itélö tábla az elsöbiróság végzését helybenhagyja. (1887. jun. 14. 17,382/87. sz. a.) A in. kir. Curia: A budapesti kir. itélö táblának a btk. 261. §-ára alapított becsületsértés vétségére vonatkozó része felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. Az alsóbb fokú bírósági végzéseknek ellenben B. Júlia j i postamesternőnek, mint sértett félnek a btk. 260. §-ára alapított rágalmazás vétségére vonatkozó része megváltoztattatik, S. János j—i r. kath. plébános, mint vádlott a btk. 258. §., illetve a 260. g. alá eső rágalmazás vétsége miatt ezennel vád alá helyeztetik, ellene a végtárgyalás elrendeltetik s a nyitrai kir. törvényszék a végtárgyalás kitűzésére és megtartására, valamint a további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: Sz. János j—i róm. kath. plébános a pozsonyi kir. postaigazgatóságnál, B. Júlia j—i postamesternő ellen, ennek hivatali eljárását illetőleg a 9. és 10. szám alattiak szerint feljelentéseket tevén, ezekben, jelesen a 37. szám alattiban azt jelentette, hogy ha a j —i postára feladott, »nemcsak privát, de hivatalos levelek is szoktak elveszni«, a 3,744. sz. jelentésben pedig azt is állította, hogy a j—i postán olyan sok levél elvész, ez onnan van, hogy a kisasszony (B. Júlia), ha a pakkolással elkésik, a hátralevő leveleket a kályhába dobja. E két állítás nem csupán fegyelmi eljárást maga után vonó ténybeli állítást tartalmaz, hanem valódisága esetében a btk. '200., §-ában meghatározott vétség tényálladékát is megvalósítaná. Es minthogy ez állítás valótlannak bizonyult: B- Júliának rágalmazás miatti indítványa elégséges jogi alappal bír, annál is inkább, mert az alsóbb fokú bíróságok végzéseiben hangsúlyozott azon tétel, mely szerint Sz. János nem akarta sérteni B. Júliát, tekintve, hogy az a feljelentést tudva és akarva, tehát szándékosan tette ; tekintve, hogy állításainak B. Juliára nézve sérelmes voltáról tudomással bírt és e szerint azt, a mit tett, tudva és akarva, tehát szándékosan tette: semmi nyomatékkal nem bír. Nem bír nyomatékkal az sem, hogy Sz. János a levelek elégetésére vonatkozó állítását St. Mária után tette, mert azon körülmény, hogy a mást sértő, esetleg állását veszélyeztető állítást valaki mástól hallotta és nem maga koholta ki, de nem tudva annak valódiságát, mint tényt mégis tovább beszélte, sőt a felsőséghez intézett feljelentésében is, mint tényt állította, az állítás valótlansága esetében ennek rágalmazó voltát nem szünteti meg: Sz. János róm. kath. plébános ellen a vád alá helvezés ki volt mondandó. (1888. jun. 8. 8,558. sz. a.) Sajtó-ügyekben. Perújítás sajtó-üsryben. — Az új bizonyíték fo^alomnieghatií rozásához. A m. kir. Curia (1888. jul. 7. 5,858. sz. a.i (F. János magánvádlónak M. Mátyás és KI. István elleni sajtó-ügyében): Az 1867. évi máj. 17-én 307. sz. a. kibocsátott igázságügyminiszteri szabályrendelet 104. §. szerint az esküdtszéki határozatnál fogva elmarasztalt, perének megújítását új bizonyítékok alapján bármikor követelheti; tekintve, hogy perújítást kérő M. Mátyás az előbbi eljárásban határozottan tagadta, hogy a vád tárgyát képezett hírlapi cikknek ő a szerzője s közlője és hogy a törvényszerinti felelősség ama cikknek sajtó utján történt közléseért őt terhelné; tekintve, hogy nevezett M. Mátyás X. Károlynak a kir. közjegyző előtt tett nyilatkozatával, a mely szerint az említett hírlapi cikk szerzőségét s annak K. István szerkesztőhez közététel végett általa történt küldését elismervén, annak sajtó utjáni közétételeért a törvény előtti felelősséget szerzői minőségben elvállalni is késznek nyilatkozik; továbbá ezzel kapcsolatosan K. Istvánnak ugyancsak kir. közjegyző előtt tett azon nyilatkozatával, miszerint nem állithatja határozottan, hogy a vád tárgyát képezett sajtóközleménynek M. Mátyás a szerzője, lényegileg a per tárgyára vonatkozó s az előbbi eljárásban nem használt új bizonyító adatokat hozott fel a perújitási kérvényben ; tekintve, hogy e szerint megvan azon feltétel, melytől a fenthivatkozott igazságügyminiszteri szabályrendelet által a perújítás függővé van téve : a budapesti kir. törvényszék, mint sajtó-bíróságnak (a perújitási kérelemnek helyt nem adó) határozatának megváltoztatásával, elitélt M. Mátyás perújitási kérelmének hely adatik s a kir. törvényszék, mint sajtóbiróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. I A tanuállitó fél közbenjötle nélkül külföldön felvett tanukihallgatási jegyzökönyvek bélyegét is, az 1881. évi XXVI. t.-e. | íj. §-ábau meghatározott határidőn belül kell a belföldi perj bíróságnak beszolgáltatni. (1888. évi 3,835. szám.) 1. Az illetéki díjjegyzék 95. t. B. 3. jegyzete alapján járó f!io°ío illeték csakis a hagyatéki adósságoknak az ingókból nem fedezhető része után fizetendő. 2. Ez illeték megszabásánál az adósságok összegéhez a hagyományok értéke hozzá nem üthető. {I88J. évi 5,699. szám.) Ha az örökös még életében örökségét az útóörökösnek visszteher kikötése nélkül átengedi, ez a jogügylet az ül. díjjegyzék 88. tétel B. 1. bj pontjában meghatározott illeték alá esik. (1888. évi 4,530. szám.) Ugy az adókivető bizottság ülésén jelen volt adóköteles fél, mint a kincstári képviselő, az adókivető bizottság határozata ellen annak kihirdetésétől számított 8 nap alatt abban az esetben is élhet felebbezéssel, ha a határozatba annak meghozatala alkalmával belenyugodott. (1888. évi 3,107. szám.) 1. Ha az 1. fokozat szerint bélyegzett váltó bckebeleztctik vagy előjegyez te tik, a II. fokozathoz hiányzó bélyegilleték jogérvényesen csakis készpénzben róható le. 2. Ha ez a pótilleték nem ekként, hanem bélyegjegyekben rovatott le, az illetékkötelezett fél terhére az egyszeres illeték tízszeres összege szabandó ki, de ebbe az 'összegbe a pótilleték fejében felhasznált bélyegek értéke betudandó. (188/. évi 5,6/8. sz.j Az ingatlan vagyon átruházása, után járó illeték, az egyes átruházott ingatlanokat egyetemlegesen terheli. (1888. évi 2,421. szám.) A bélyeg- és illetékszabályok 26. $-ában (1881. évi XX VI. t.-e. 16. $-a) foglalt rendelkezés a pertári kezelés alá tartozó rendes perekben beadott keresetlevelekre ki nem terjed, \ i88j. évi 6,182. szám,) Úthasználati jog iránti perekben, a pertárgy értéke illetéki szempontból meg nem bccsülhetönek tartatik. <i88j. évi 6,036. sz.) Templomépitési alapok kamatjövedelme adómentes. (1888. évi ápr. 21-én 3,192/88. szám.) Az örökhagyót illetett zálogjognak az örökösök javára történt bejegyzése után, illeték nem jár. (1888. évi5,938. szám.) Habár a tkvi hatóság egy már bekebelezett tökére a végrehajtási zálogjognak nem feljegyzését, hanem bekebelezését rendelte is el, e végzés alapján csakis az eddig még bekebelezve nem volt járulékok összegétől — feltéve, hogy az 100 frtot meglialad - jár bejegyzési illeték. (1888. évi 2,065. szám.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: <'zeiuiuger Álltai hagyatéka e., kassai tszék, bej. okt. 15, félsz. nov. S, csb Teleky László, tmg dr. Hevessy Károly. •— Czeinillirpr Antalué e., kassai tszék, bej. okt. 15, félsz. nov. S, csb. Teleki László, tmg. dr. Hevessy Károly. — ZsÍTkovicS K. Milán e., mitroviczi tszék, bej. szept. 29, tmg dr. Novákovits Vojim. Pályázatok: A szolnoki tszéknél birói áll. szept. l'i-ig. — A palánkai jbságnál j á r á s b i r ó i áll szept. 18-ig. — A kapuvári jbságnál a 1jegyzői áll. szept. 18-ig.— A kézdi-vásárhelyi jbságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 2-ig. A bajai jbságnál díjas joggyakornoki áll. szept. l!)-ig. — A beszterczebányai jbságnál német tolm ácsi áll. szept. 19-ig. - A pécsi tszéknél aljegyzői áll. szept. 19-ig. NyoruatMt a „Pesti künvvnyomda-részvénv-*áí-sasá(7"-rrál. fHolrl-itcza 7. s.z»:n.'