A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 35. szám - A katonai büntetőjog reformja

294 !\ JOG. militare) létezik. Ezek előtti eljárás tekintetében az 1869. évi büutetö eljárás szabályai szolgálnak irányadóul, melyek a nyilvánosság és szóbeliség, a vád és a védelem elveire fektetvék. Birák gyanáut szerepelnek az elnök (ezredes vagy alezredes) és 5 biró, kik közül legalább is kettőnek törzstisztnek, a többinek pedig századosnak kell lennie. A tiszt fölötti végtárgyalásuál mindenkor tábornok elnököl. Ha vádlott altiszt, a birák közül 3 a törzskarból való és kettő százados; ha pedig a vádlott százados, akkor 2 ezredes vagy alezredes és 3 őrnagy, az őrnagyi vagy ennél magasabb rangú vádlott fölött azonban csupán tábornokok lehetnek a birák. A birákou kivül minden törvényszéknél egy százados vagy altiszt működik, mint vizsgáló biró (instructore), továbbá egy ügyész (avvocato fiscale militare), kinek a jogtudományok tudorának kell lennie és végül egy jegyző. A birák mellé pótbirák, az ügyész és jegyző mellé helyetlesek vannak kirendelve. A kinevezést a király eszközli és pedig a bíráknál két-két évre. A védő ügyvéd, vagy tiszt lehet. A legfőbb katonai törvényszék áll egy altábornagyi rangú elnök, 3 tábornok és öt a legfőbb polgári bíróságok tagjai közül kinevezett bíróból. A közérdeket itt a föállamügyész (avvocato generálé militare) képviseli. Ha katonai személy által elkövetett bűntettnél a vizsgálóbíró (Istruttori) maga nem vezetheti a vizsgálatot, helyébe lépnek a törvény 353. §-ában kijelölt tisztek és azok hiányában közbelépnek hivatalból a trvszéki rendőrség tisztviselői, kiknek feladata a tényállás felvétele, a bizonyítékok beszerzése és ezen elővizsgálatok eredményének (istruzzione preliminare) a vizsgálóbíróval (vagy az ügyészszel) leendő közlése, a kik ezután hozzáfognak a tüzetes elővizsgálathoz, (istruzzione formaié) és e célra a tanukat — még kihallgatásuk előtt is — meghiteltethetik. A jegyző által vezetett jegyzőkönyvek ez által, a vizsgálóbíró és az esetleg jelen volt ügyész által aláíratnak. Az elfogatási rendeletek a vizsgálóbíró által az ügyész hozzájárulása mellett bocsáttatnak ki és végrehajtásuk iránt az illetékes parancsnoknak kézbesittetnek. A letartóztatottal pedig másolatban közöltetnek. Ha az elővizsgálat tartama alatt a terhelt illetékességi kifogást emel, vagy a büntethetőség megszűntét, p. o. az elévülés indokából kifogásolja, ez a vizsgálat folyamára halasztó hatálylyal nem bír. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. I. (Ki által leltározandó a csödtöme .') Az 1886. évi VII. t.-c. 35. §-ával, ha jól fogom fel, az [881. évi LX. t.-c. 19. és 154. §-a módosítást nyert, mert az említett 35. §. második pontjában »csödtömeg leltározása, ha az ügy fontossága miatt kir. végrehajtóra nem bizható« (tehát máskülönben végrehajtóra lenne bízandó, de nem ugy áll ám) szintén közjegyzőre bizható. A 36. §. szintén idézi, miszerint az 1881. évi LX. t.-c. 19. és 154. §-a szerint, melyben »az eljáró bíróság egyik tagját bízza meg« a kir. közjegyző bizandó meg. Már most kérdem, oda magyarázható-e ez, hogy minden csödleltározást és minden ingatlan árverezést a telekkönyvi hatóság székhelyén akár fontos, akár nem, csak közjegyző teljesíthessen ? Ha nem képes a bírósági végrehajtó, ne minősíttessék, illetve ne képesittessék; de kívánatos volna, hogy a jogkereső közönség, ezentúl magas díjak fizetésétől, melyekkel a közjegyzői eljárásokkal terheltetnek, megmentessék. Egy előfizető. II. (Örökösödési kérdés.) A nagykorú kizárólagos örökösök a hagyatékhoz tartozó ingatlanokat egymás között megosztják az egyes osztályrészek becsértékének meghatározása nélkül. A hagyatéki terhekre vonatkozólag az osztályos egyezségben az van mondva, hogy a terheknek mily módon és arányban való kifizetésére nézve később fognak megállapodni, a kilátásba helyezett megállapodás azonban máig sem jött létre. Időközben az egyik örökös a hagyatéki terheket kifizette s igy neki osztályos testvérei ellen kereseti joga van. A kérdés már most az : a fizető örökös a fizetett összegből mennyit követelhet osztályos rokonaitól, miután az osztályrészek becsértéke meghatározva nem lett és további kérdés, ! vájjon a nem fizető örökösök a fizetőnek egyetemlegesen vagy pedig csak pro rata vannak lekötelezve ? //. Sérelme k.* »Mennyire respectálják néha felsőbb bíróságaink a prdttás 247. §-át — és a restantia apasztásnak szokásos, de néha nem szerencsésen választott faja.« Ezen cím alatl a <>|og« 3-ik számában a »Sérelmek« rovatában megjelent cikkre válaszolva, a következőket megjegyzem : Hivatalunknál fogva bármilyen természetű kérdés előtt állunk, kötelességüuk azt higgadt, a méltányossággal összekötött objectivitással kezelni; az igazságot minden körülmények közölt I kipuhatolni és annak érvényt is szerezni, ez értelemben kívánok én is az ügyhez hozzászólani. Nem vindicálom magamnak azon jogot, mintha ez értekezletem által a fent jelzett kérdés megoldást nyert volna, de meggyőződésem azon reményre jogosít, hogy ez érdemben több oldalról felmerült téves eszmék tisztáztatnak, a kérdés maga a közép aranyutra tereltetvén, azon okok, melyek ehez nagymértékben hozzájárulnak, a nyilvánosság elé kerülve, szakértőileg megvitattassanak s ha lehet, orvosoltassanak. Magam is biró lévén, kénytelen vagyok az igazság érdekében e cikkben felhozott tények valódiságát (tisztelet a kivételnek), elismerni, ez a gyakorlatban nagyrészb'-n valóban ugy is van s nézetem szerint nagyon kevés kilátás van arra nézve, miszerint ezen, az igazságszolgáltatás testén rágó betegség egyhamar me,rszünend. S a midőn kénytelen vagyok azt elismerni, egyúttal kötelességemnek tartom ebbeli állításomat lent körülirt adatokkal I már azért is indokolnom, nehogy a különben is a tisztviselő'; iránt nagy hajlamot tanúsító közönségnek téves ítélete által a bírói kar általánosságban méltatlanul sújtassék. Habár igaz, hogy a birák képzettsége, képessége és szorgalma s viszont erre nyomatékos befolyással van, mindazonáltal addig, a mig a jelenleg fenálló alkotmányos Magyarországon eddig még nem ismert burocraticus rendszer fenáll, addig, a mig a tevékenységi kimutatás a bírói képzettség és szorgalomnak fokmérője, mindaddig, különösen az elsőtokú bíróságoknál, a szó legszorosabb értelmében kellően áttanulmányozott, az ügybe mélyebben való behatolásával való alapos munkát a bírótól absolute követelni nem lehet, mert a biró a sok mellékes kezelő és néha számtiszti és többnyire felesleges mellékteendői által annyira van el foglalkozva, hogy hivatásának ugy, a mint azt az igazságszolgáltatás érdeke megkívánná, teljességgel meg nem felelhet, a mennyiben a hivatali, illetve az ügykezelet megvizsgálásánál a főcél rendszerint oda összpontosul, hogy ki, hány ügyet, számot intézett el, hogy miként intéztettek azok és milyen természetűek, kevesebb vagy több szellemi és phisicai munkát igényelnek azok, azzal senki sem gondol, az számítás alá nem esik, ha tehát a biró az általánosságban mintegy scálakéni elfogadott számeredményt kimutatni képes — jó, ha pedig nem, mihez hozzájárul még azon eshetőség is, hogy lázas féltékenységgel a kisebb alakszerűségekre súlyt fektető és néha a téves és sok esetben roszhiszemü informatio nyomása alatt álló elnök által a munka természetére való tekintet nélkül, örökös zaklatásuak van kitéve és a fegyelmi vizsgálat mumusával ijesztgettetik, hogy tehát ezen kedves meglepetésben, a mi legjobb esetben is költségbe kerül, ne részesüljön s hogy az a nélkül is silány erszényére irányzott attentatum alól megmeneküljön, a mennyiben a támogatásra ugy sincsen kilátás, ezen rendszer hatalma előtt kénytelen a legképzettebb biró is meghajolni s mi természetesb, mint az, hogy mindenki az alaposság rovására minél több elintézett ügyet kimutatni igyekszik, pedig a felületes munka megszokta magát bőszülni. Curiosum gyanánt azok számára, a kik talán a birói eljárás gépmenetét nem ismerik, egy elsőfokú bírónak teendőit a lehetőséghez képest röviden feljegyzem. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tér nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezet rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszünk.ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.