A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 35. szám - A katonai büntetőjog reformja

A JOG. 295 Az előadó bírónak a tárgyalás és az érdemleges elintézésen kivül beosztott ügyek következő processuson mennek keresztül : 1. az átvett ügyet az előadói könyvbe bejegyzi; 2. elintézéskor az elintézés napját a jegyzékbe bevezeti; 3. a tárgyalásokat a tárgyalási naplóba bevezeti; 4." elintézés után az átadási jegyzékbe bevezeti, a melylyel az ügyeket a kiadóba adja. Ezeken kivül még következő jegyzéket és naplót vezet: 5. ellenőrzési napló; G. napló a kihágásokról; 7. napló a hivatalból üldözendő vétségekről; 8. napló a bünvizsgálatokról ; ezen ti., 7. és 8. alattiak majdnem egy második igtatót képeznek, a mennyiben a felek nevei és tárgy bevezettetik; 9. az egészségügy részére az A) táblázatot készit; 10. bünvizsgálatoknál bünlajstromot vezet és ezekre ismét külön ; 11. előadói napló ; 12. átadási napló ; 13 pénzuapló; 14. nyilvántartási napló. Kisebb polgári ügyekben: 15. előadói könyv ; 16. átadási napló. Telekkönyvi ügyekben külön: 17. előadói könyv ; 18. átadási könyv ; 19. ellenőrzési napló és ezeket mind, mivel a bírónak saját érdekében fekszik, hogy a teljesített munkát hiven kimutassa, kénytelen sajátkezüleg vezetni. A vidéki járásbíróságoknál pedig rendszerint a bíráknak mindegyike érintett ügyekben működik. .Most Ítélje meg a nyilvánosság fóruma, hogy e miseriáknak, illetve az igazság keresőknek részben igazolt feljajdulásainak mi a valódi oka. Molnár László, kir, aljárásbiró Lij>pán. Irodalom. Megjegyzések j0gj szakoktatásunk kérdéséhez-, irta dr. Horváth Ödön igazg. tanár az eperjesi jogakadémián. Igen helyes és üdvös eszmék azok, melyeket szerző ezen, alig 63 lapra terjedő röpiratában fejteget. Nagy a joghallgatók és szigorlók száma és ezen bajt a jogakadémiák számának megszorításával akarják orvosolni, holott az csak a rendszer refor mj á t ó 1 várható. Szerző éles bonckés alá veszi a fennálló egyetemi rendszert, a fővárosi egyetem túlnépességét és ennek hátrányait; a jogakadémiák néptelenségének okait és a jogi tanulmányi és vizsgálati rendszerben észlelhető hibákat. A jogi és államtud. seminariumok rendszeresítésétől nem vár jótékony hatást, mert az a hallgatóknak bizonyos megválogatott csekélyebb számát tételezi fel és igy ezek a tanuló ifjúság legnagyobb részét fel nem karolhatják Ijesztően nagy a budapesti egyetemen a tudori szigorlatok száma. .Minden szigorlat 5 tanár előtt két órán keresztül tartatván, egy tanárra évenkint átlag 250 — 335 illetve 300 szigorlati óra esik, mihez, ha az alap- és államvizsgálatoknál eltöltött óraszámot hozzáadjuk, 325 — 428 illetve 399 óra jön ki (!). A tanárok ezen nagymérvű elfoglaltsága a vizsgálatok folytán lankasztólag hat testi és szellemi erőikre s azt eredményezi, hogy a tanár egyszerű »vizsgáló géppé« törpül s elfásulva, kimerülve képtelen, mert ideje sincsen reá, minden behatóbb és tüzetesebb kérdésre ; másfelöl pedig merőben elvonatik az önálló tudományos kutatásoktól és szakirodalmi működéstől. (Tudtunkkal a budapesti egyetemen a viszonyok már annyira fejlődtek, hogy a tudományos kutatással és szakirodalmi tevékenységgel foglalkozó tanár társai által mint <>skribler« lenézetik. Csak igy képzelhető, hogy egyes tanszékek már évek hosszú során át vannak oly tanárok által betöltve, kik eddig még egy árva irott betűvel sem gazdagították szakirodalmunkat. Az ily egyetem niveauja természetesen sem nekünk, sem a külföldnek nem képes vajmi nagyon imponálni.) Piscis a capite foetet, — a milyenek a tanárok, olyanok a hallgatók is és igy érthető, hogy a hallgatók legfőbb igyekezete oda irányul, hogy a vizsgázó tanár »kérdezési rendszerével« megismerkedjenek s nem annyira a tantárgyat, mint a tanárt tanulmányozzák. A »kényszerdoctoratus*' behozatalával azon célok, melyeket a törvényhozás elérni óhajtott, nem lettek elérve. Az ügyvédek száma nemcsak hogy nem csökkent, de még növekedett is; tudományos képzettI ségük színvonala sem emelkedett, sőt a doktori diploma egy tisztán gyakorlati irányú minősitvény — az ügyvédi oklevél — elérésére szolgáló alárendelt kényszereszközzé degradáltatott, a mi csak a tudori fok értékének és jelentőségének rovására ! történhetett. Az egyetemi hallgatóság érdeklődésének és tanulási kedvének | fejlesztését a kötelező co lloquin moktól várja a szerző, I ugy, hogy csak az folytathassa érvényesen tanulmányait és bocsáttassék az alapvizsgálatokra, ki e kötelességének eleget tesz. Ez I képes volna elejét venni annak, hogy a jogi pályára az ezen való haladásra nem képes egyének is lépjenek s hogy olyanok is nyerjenek érvényes bizonyítványt, kik erre érdemetlenek,— de ez segítne a budapesti egyetem abnormis túlnépességén is. Mert ugy a seminariumok, mint a kötelező colloquiumok maguk után vonnák a jogakadémiák fejlesztését és az egyetemektől való függetlenitését. Ez szerző eszmemenete ; lehet, hogy egyes dolgokban talán túlságosan pro domo érvel, — igy a doctoratus kérdésében teljesen eltérők a nézeteink, — de észrevételei helyteleneknek nem mondhatók és méltán megérdemlik az érdekeltek figyelmét és beható bírálatát. No — de ezt a budapesti egyetem mindent fumigáló porténtumaitól természetesen nem várhatjuk. r. 1. Vegyesek. Vád alá helyezés vádinditvány nélkül. KI. János s társai ellen a pestvidéki törvényszéknél lopás, illetve orgazdaság miatt bűnvizsgálat tartatván, többekkel együtt Sz. József is vád alá helyeztetett, utóbbi a Cs. János kárára elkövetett lopás miatt. Ezen végzést a kir. tábla 14,140. sz. a. megsemmisítette ; mert a Cs. János kárára elkövetett lopás miatt sem a sértett, sem a kir. ügyész vádat nem emelt; midőn tehát a törvényszék ennek dacára Sz. Józsefet vád alá helyezte, ez által az eljárás alakiságát megsértette. Van-e helye a védelemnek az állami hivatalnokok elleni fegyelmi eljárásban? Dr. Gruber Lajos budapesti ügyvéd, mint egy fegyelmi eljárás alatt lévő pénzügyi tisztviselőnek jogi képviselője, a fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság fegyelmi bizottságához azon kérelemmel fordult, hogy az ezen fegyelmi ügy végtárgyalására kitűzendő határnapon őt vádlott képviseletében a védői jogok gyakorolhatása végett szintén megidézzék. Ezen kérvény folytán a következő végzés hozatott: »232/1887. eln. szám. Végzés. Ezen kérelem visszautasittatik ; mert a m. kir. pénzügyigazgatóságok kebelében a szolgálati szabályok 264. §-a, valamint az 1885. évi decz. 7-én 13,873. sz. a. kibocsátott »utasitás« 9. §-a alapján esetről-esetre a fegyelmi ügy megvizsgálása és a fegyelmi határozat hozatala céljából alakítandó fegyelmi bizottság nincs hivatva hasonló beadványok feletti határozathozatalra. Az eme beadványban foglalt kérelem pedig nem teljesíthető, mert a pénzügyi tisztviselők fegyelmi ügyeiben mérvadó szolgálati szabályok IV. fejezetének, valamint a fegyelmi eljárást szabályozó függelék határozmányai értelmében meghatalmazott általi képviseletnek nincs helye és mert a vizsgálat folyama alatt csak a vádlott által tekinthetők be a vizsgálati iratok, azon esetben, ha azok betekintésének megengedése szükségesnek találtatik. Végre értesíttetik kérelmező, hogy pénzügyi tisztviselők fegyelmi ügyeiben a fent hivatkozott szolgálati szabályok értelmében nem tartatik -végtárgyalás«, hanem csak a szabályszerű zárkérdés intéztetik a vádlottakhoz. Budapest, 1887. évi deczember 31-én. Vörös s. k. Felebbezés folytán a következő végzés hozatott : »Fővárosi m. kir. pénzügyi igazgatóság 31/1888. eln. szám. Végzés. A nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium f. évi január 22-én 2,795. sz. a. kelt elhatározásával a mult évi december 31-én 232. eln. sz. a. kelt itteni határozatot indokainál fogva helyben hagyván, ezt a felebbezést figyelembe vehetőnek nem találta. Budapest, 1881. évi január 29-én. Vörös, s. k.« Magyar törvények külföldön. Az »Annuaire de législation étrangére«, évkönyv 1887. évi folyama most jelent meg. A munkában Magyarország törvényhozási munkálatai a legkiválóbb figyelemben részesültek. Több mint 100 oldal van szentelve az évkönyv e folyamában Magyarországnak. A magyar parlament 1886. évi munkálkodásáról dr. Nagy Dezső ügyvéd közöl cikket. Utána következnek szó szerinti fordításban és magyarázó jegyzetekkel a következő törvények: A közjegyzői novella. (Fordította : Jules Preux, sécretaire-adjointe du Comité de législation étrangére.) A népfelkelésről szóló törvény. (Forditotta : A. Theuraeult, avocat á la Cour d'appel de Paris.) A törvényhatóságokról szóló törvénv. (Jegyzetekkel ellátta P. Dareste, avocat au Conseil d'Etat et á la