A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 35. szám - A katonai büntetőjog reformja

JOG. 293 sáért. Eddig azt tapasztaltuk, hogy serami. Az 1881. évi LX. t.-c. hivatott §-ának nevetséges a szigorúsága, a melytől csak az fél és tart a ki félni akar, hasonlít egykori tanáromhoz, a ki a midőn az előadást az iskolába megkezdette, azzal ijjesztett bennünket, hogy fiuk jól viseljétek magatokat, mert én roppant szigorú vagyok. Félóra múlva ezen tanár megszokott enunciatiója után mindannyian nyakán lógtunk. Ilyen a végrehajtási eljárásnak formába öntött, azonban jogérvényesen soha sem valósitható szigorúsága. A fent hivatolt g. fenyegeti a zárgondnokot, hogy ha nem számol a kitűzött határidőben, hát elcsapja, új zárgondnokot rendel helyére, azonban a régi megyei rendszer aegise alatt nevekedett biró elég módot és alkalmat nyújt a fenyegetett zárgondnoknak, hogy a végrehajtási eljárásnak a reá vonatkozó szigorúsága felett nagyot ásítozzék. A zárgondnoknak peresfelekhezi viszonyát eléggé ismerjük, de soha sem teljesiti lelkiismeretesen azt, a melyet neki a végrehajtási eljárás szigorúan meghagy és részére tüzetesen előír, mulasztása esetén marad még előnyére egy remediuma, a felhívási kereset folytán nyert számadási terminusa, ezen kereset alkalmazása nélkül a peres felek közül a számoltató nyertes fél pénzéhez soha sem fog jutni. A zárgondnok minden évben köteles volna számadását benyújtani s a kezei között, illetve a zárgondnoki kezelés alatt álló vagyonból befolyt pénzt birói letétbe helyezni, túlköltekezés vagy le nem tétel esetén a peres felek egyszerű kérvényére zárgondnok ellen az esetleges hiány biztosítása indokából a biztosítási intézkedéseket gyorsan megtenni s helyébe más zárgondnokot kinevezni. De a gyakorlatban ilynemű gyors intézkedés nem történik, sőt mi több van zárgondnok a ki számadását évekig be nem adta, az összes vagyonát rokonaira irattá, most üthetik bottal a nyomát az elköltött pénznek. Azt a kérdést vetem fel, ha a zárgondnok ingatlan vagyonát zárgondnoksági ideje alatt testvéreinek eladta, vájjon van-e regressusa a peres felek közül a megszámoltatónak, illetve a káros félnek, a telekkönyvi 3 évi elévülési határidőn túl a nevökön, miután a zárgondnoki kineveztetésre kedvező vagyoni viszonya szolgált alapul és csak ezen biztosított indokból nem tettek személye ellen kifogást. A válasz erre az, hogy adás-vétel esetén nincs, de igenis van ajándékozás esetén, midőn az ajándékozó zárgondnok az ajándékozott terhére az átadó okmányban viszonkötelezettsé geket ró. Legcélszerűbb lenne a zárgondnok vagyoni viszonyainak időnkinti figyelemmeli kisérése, mert a zárgondnoki kinevezés nem a personalis érdekek, hanem a vagyoni viszonyoktól függ s a kifogások ellenében csakis ez védi a kinevezőt. nak. Franciaországban az elhanyagolt és erkölcsileg romlott ifjúság számára emelt javitóházak legnagyobb része — mint fennebb is emlitém — a szerzetes rendek buzgalmának, egyesek áldozatkészségének, avagy vallásos szellem vezetett egyesületeknek köszöni lételét, holott a société generálé a gyermekek vallásos nevelésének nem nagy barátja. Pedig a vallásos érzelem ápolására és tovább fejlesztésére nemcsak Európaszerte, hanem még Amerika javítóintézeteiben is kiváló gondot fordítanak. Hisz a nagynevű amerikai filantróp, Wines dr. is azt tartja, miként felette szükséges, hogy a javítóintézeteket vallásos szellem lengje át. Ezen elvi kérdés és harc — fájdalom — nagyban hátráltatja e jótékony egyesületek együttes működését. Szebb eredményre, mint a jótékony egyesületek összpontosítását célzó törekvés, vezetett Franciaországban egy más, szintén igen fontos vállalat, melyet a société generálé kezdeményezett. Az ő közbenjárásának és buzgalmának köszönhető, hogy 1883-ban Párisban egy nagy nemzetközi filantrópiai kongresszus ült össze, mely a gyermekmentés módozatairól tanácskozott. Ezzel oly mozgalmat indított meg, mely nem egy korkérdés megvilágítására és megoldására vezetend s így méltán el kell ismernünk azt, hogy e tényével a société generálé kiváló helyet biztosított magának az újkori filantrópia történelmében. A société generálé által alapított javítóintézetek a collectiv rendszer szellemében vannak berendezve, sokban utánozva van bennök a hírneves belga intézetek szervezete. Mondottam már, hogy a francia mettrayi colonia mintegy összeköti azt a szervezetet, melyet a »Rauhes Haus«-ban találunk, azzal a szervezettel, mely a belga nagyszabású intézetekben honos, mely utóbbi szervezet vajmi gyakran utánzott modellje lett a collectiv rendszer elvein nyugvó javitóházaknak. y A katonai büntetőjog reformja.* A nyilvánosság kizárása esetében a tárgyaláson jelen lehetnek csupán: 1. a károsultak, 2. a hadbíróság tagjai, 3. a vádlott három hozzátartozója, sógora vagy barátja, ha azok jelenlétét a vádlott kívánja. Az elnök azonban ily esetben is megengedheti, hogy más személyek is jelen lehessenek. Katonai szolgálatban álló tanukat és hallgatóságot, a kik a rendet zavarják, vagy magukat illetlenül viselik: az elnök — a mennyiben más büntetendő cselekmény nem forogna fenn — az érvényben levő fegyelmi szabványok szerint büntetheti. Polgári egyéneket ily esetben illetékes bíróságuk által fenyíttetheti meg, eltekintve azon jogától, azokat kiutasíthatni vagy szükség esetén kivezettetni. A terhelt illetlen magaviselkedését az elnök a fennálló fegyelmi vagy törvényes szabályzat értelmében hivatalból fenyíti. Egy tanú megsértése, vagy nyilván alaptalan, vagy nem az ügyre vonatkozó terhelése esetén az elnök az ügyész indítványára és esetleg hivatalból is, utóbbi két esetben a sértettnek becsületsértés miatti magánpanaszának érintetlen hagyása mellett a sértőt nyolc napig terjedhető fogsággal és vádlottnak vizsgálati fogságban léte esetére 8—11 napig terjedőleg fogságának súlyosbiásával fenyítheti. A katonai védő kihágásait az elnök rendreutasitással, ismételt kihágás esetén 30 napig terjedhető fogházzal fenyítheti, a sértett fél magánpanaszának fenntartása mellett. A szólásjogot azonban csak bírósági határozat vonhatja meg tőle ; úgyszintén a polgári védőtől is; ennek megfenyittetése azonban felsőbb hatósága vagy illetékes bírósága előtt indítványba hozandó. Ha a vádlott: 1. közkatona vagy altiszt (kivéve a zászlóvivőket (Junker) és a velők egy rangfokozatban állókat), akkor az esküdtek egy harmadrészének: századosokból vagy kapitányokból, egy harmadának hadnagy- és főhadnagyokból és végre egy harmadának altisztekből kell állnia; 2. ha a zászlóvivő, vagy vele egy rangfokozatban lévő hadnagy vagy főhadnagy a vádlott és azon esetekben, midőn a verdikt 12 esküdt által kimondandó, az esküdtek y,rának őrnagy, y^-ának századosok és felének hadnagyvagy főhadnagyokból kell állnia ; más esetekben pedig egy őrnagy, két százados és három hadnagyból (főhadnagyból) képeztetik az esküdtszék ; 3. ha a vádlott százados, törzstiszt vagy épen tábornok: az esküdtekegy harmada a vádlott rangfokozatából, egy harmada egy rangfokozattal magasabb, az utolsó harmadrésze egy rangfokkal alsóbb tisztekből állíttatik össze. A katonai járásbirósági ítélet kiadmányozásai: »0 felsége, a bajor király nevében« történnek. A katonai járásbirósági vagy tábori bírósági Ítélet ellen a rendes jogorvoslat a semmiségi panasz, mind azon esetekben, a melyben az az esküdtszéki Ítéletek ellen is alkalmazásba jöhet. Ezen kivül a törvénynek védelmére és a büntető eljárás újítására nézve hozott törvénykezési szabványok itt is alkalmazhatók. Ha a törvényszék egy halálos ítéletnek hivatalos felülvizsgálása után kimondja azt, hogy sem a vádlott ellen követett eljárás folyamán nem merült föl, sem az ellene hozott Ítélet nem tartalmaz alapos okot a semmiségre, ugy az összes iratok a főügyészségnek véleménye kapcsán a hadügyminisztériumhoz és ettől, véleményes előterjesztés mellett, az esetleges megkegyelmezés végett a királyhoz fölterjesztetnek. Az esküdtszéki eljárás alkalmával az esküdtek elnökét illető teendőket, a katonai esküdteknél a legmagasabb rangosztálynak szolgálati években legidösbike gyakorolja. Ez hivatalosan felel arról, hogy a tanácskozás befejezése előtt az esküdtek egyike se hagyja el a tanácskozási termet, sem pedig abba a tanácskozás alatt senki be ne lépjen. Ennek ellenére cselekvők az elnök által fegyelmi uton 30 napig terjedhető fogsággal fenyíttetnek. A tanácskozási terem elé őrség nem állíttatik. Katonai esküdtekké a 25-ik életév beteltével minősíttetnek és köteleztetnek : 1. az álló hadsereg és honvédség (Landwehr) tényleges szolgálatban álló tisztei és altisztéi, a mennyiben a tartalékosok és honvédek nem volnának csupáü hadgyakorlatra behiva; 2. a nyugdíjállományban lévő tisztek, a mennyiben (esti vagy szellemi fogyatkozás reájuk nézve lehetetlenné nem teszi az esküdt kötelezettségeinek teljesítését. B) Olaszországban. A birodalom azon fővárosaiban, a melyekben hadtest parancsnokságok székelnek, állandó hadi törvényszék (tribunale * Előbbi közlemények a »Jog« 18, 25, 22. 28. és 34. számaiban.