A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 2. szám - A hypnotikus suggestiók büntetőjogi jelentősége

ü JOG. II Akár ma, akár holnap ad nekünk igazat a biró, az anyagi igazságnak eleget tett; de nem tett eleget a gyakor lati élet követelményeinek, melyek pedig igen gyakran — legtöbbnyire — sürgetők s érdekveszélyeztetés nélkül el nem odázhatók. Miután pedig az igazságszolgáltatásnak valódi értéke csak a mindennapi életben van, igen fontos körülmény az igazságszolgáltatás »m inősitésének« kérdésében az, hogy az általános érdekeknek miként felel meg? Ily általános érdeknek tekintjük mi mindazt, a mi jogforgalom terén bárkinek szabadságában áll. A késedelmes igazságszolgáltatás a j o g b i z o n y t a 1 a nságot föntartja, s igy — közvetve — a jogforgalom terén bárkit illető szabadságnak korlátot vetvén, egyenesen az »á Italán os érdekeket* veszélyezteti. Mi úgy hisszük, hogy a laikus közönség panasza főleg ezen kérdés körül forog. Az élet ugyanis tanúsítja, hogy a snem alapos igazságszolgáltatás^ azaz az »anyagi-igazsága egyenes sértése a ritka kivételek közé tartozik, holott a »késedelem« által okozott közvetett sérelmek napirenden vannak, szabálylyá váltak. Ezt igazolja a ^hivatott köröknek« ezen baj megszüntetésére irányuló meg-megújuló törekvése is. A baj tehát e téren eminens, s a jogkeresők panasza alapos. Kivételesen abban is igazuk van, ha a baj okát az igazságot szolgáltató közegek személyes tulajdonságaiban keresik, mert úgy a szellemi, mint a testi erők fokozatai korrigálólag hatnak az igazságszolgáltatás gyorsaságára. A mi felfogásunk szerint azonban a baj általános oka első sorban s leginkább a rendszerben van, mely a munkamegosztás elvét mathematikai pontossággal, a személyek munka- és szellemi képességeire való tekintet nélkül emeli érvényre. Mely bizonyos ü;_;yek, vagy bizonyos nemű cselekvények kizárólagos ellátását — a természetes hajlam és képzettség figyelmen kivül hagyásával — a rangfokozat lépcsőitől teszi függővé. Az ilyen rendszer természetesen visszahat a személyes tulajdonságok nyilvánulására. s az eredmény mindig ke vesebb, mint várható volna. Ennek pedig — könnyen megmagyarázható — psychologiai oka az, hogy a munkával túlterhelt, vagy a képességein jóval alul álló, egyhangú munkára utalt hivatalnok munka kedvét veszti. Az igazságszolgáltatás gyorssá tételének »iegfőbb elve* tehát — eltekintve a kérdésnek perjogi oldalától — szerintünk »általános gazdasági elv«, t. i. fokozni a hivatalnokok munkakedvét. Az elsőfolyamodású bíróságoknál szokásos rendszer — s mi csakis erről szerezhettünk magunknak közvetlen meggyőződést — ezt teszi legkevésbé, s igy legnagyobb hibája épen ebben kulminál. Igen sok vád illetheti e tekintetben az elsőfolyamodású bíróságok vezetőit, elnökeit; s másrészről a jövőben igen sok függ első sorban tőlük! A remediumokat egyenként felsorolni ez alkalommal nem célunk; de, mert a felsőbb köröknek, újabban tapasztalható, némely jóindulatú tényeiből bizalmat merítettünk, különösen egy sürgető momentumra utalunk, mely erős rugó a munkakedv fokozására, s közvetve, az igazságszolgáltatás gyorsabb menete által, az általános érdekek előmozdítására. Ez pedig — a mostani javadalmazási-rendszer* gyökeres megjavítása! Módosítás kettős irányban, a javadalmazott hivatalnokok járandóságainak felemelése — és a nem javadalmazottaknak megfelelő díjazása által. Ki állithatná, hogy Magyarországon ma, az igazságszolgáltatás nehéz feladatával s fontos érdekeivel arányban állana a hivatalnokok javadalmazása. Az életpályák egy ágában sem találkozunk az »álla mi szűkmarkúság* oly pregnáns jeleivel, mint, itt, hol pedig legnagyobb érdekei vannak kockára vetve. Szokás az állam zilált pénzviszonyaira hivatkozni. De lehet-e általános pénzügyi szempontoknak alárendelni oly kérdést, mely az összes nemzeti tevékenységet uralja, s melynek szilárd fejlettsége a — különben is helyes — pénzügyi politika sikereinek alap föltétele? Sehol annyi visszásságot, oly nagy következetlenséget nem találunk, mint épen e kérdésben. ellenben minden kor egyenlő mértékben fogékony a hypnosis iránt. A francia orvosok a hypnotikus állapotnak három fokát különböztetik meg: lethargiát, katalepsiát és somnambulismust. A hypnosisnak csak a harmadik, legfőbb foka bir érdekkel, mert Charcot szerint a lethargia suggestiókra egyáltalán alkalmatlan ; ez csupán oly álom, a melyben a hypnotizált mozdulatlanul fekszik, a hypnotizálóval vagy egyáltalán a külvilággal semmiféle kapcsolatban nem áll. A kataleptikus állapotban a hypnotizált a parancsolt mozdulatokat viszi véghez, a somnambulisticus állapotban a hypnotizáló akaratnélküli eszközévé lesz. Az. öntudat teljesen elenyészik, magáról harmadik személyben beszél. Képzelt dolgokat mutatnak neki s ő valódiaknak tartja. Ha azt mondják neki, hogy a felmutatott dolog étel, ital, virág : akkor az evés vagy ivás mozdulatait fogja tenni, szörpölni vagy szagolni fog. Ha az mondatik neki, hogy szép kertben van, akkor arcán a boldogság, a gyönyör érzete fog visszasugárzani. Ha chinint adnak neki azzal, hogy cukor, akkor szívesen fogadia. Richet pl. többször tapasztalta kórházában, hogy betegei, kik a ro.szízű és szagú orvosságokat bevenni nem akarták, hypnotikus állapotban ezen orvosságokat különös előszeretettel és kedvvel fogadták, ha elhitette velük, hogy ezen orvosságok jóízű likörök. Ligeois egy fiatal amerikai nőnek hypnotikus álmában azon képzeletet suggerálta, hogy tengeri betegsége van és a hypnotizált ezt nemcsak elhitte, hanem nyombán ennek minden tüneteit is mutatta, hányt stb. Betegeinél azon képzeletet ébreszté, hogy vipera, oroszlán van előttük s a hypnotizáltak arcán rögtön a félelem kifejezése volt észlelhető. Ligeois annyira megy, hogy ily hallucinatio által a halált is előidézhetőnek véli.a De nemcsak képzeleteket lehet tetszés szerint ébreszteni és képzelt tárgyakat létezőknek tüntetni fel, hanem érzéseket és 2 De la suggestion hypnotique daus ses rapports avec le dióit civil et le droit criminel. p. 193. Igen érdekesek Ch. Richet fejtegetései is: La peur, Revue des deux mondes 1-er juillet 1S86. p. 74. ss. ! érzelmeket is lehet a hypnotizáltaknál kelteni, módosítani és megszüntetni, sőt az egész jellemet meg lehet változtatni. Önállóan kifej.ődött vagy nevelés által szerzett eszméink, érzelmeink és törekvéseink, rokon- és ellenszenv, szeretet és gyűlölet, előítélet J és szenvedély : mindez egy pillanatban módosítható, megszüntetI hető, ellenkezővé változtatható és a suggestio nemcsak a hypno] tikús állapotban, hanem gyakran azután is hat. Liebaultnak sikerült egy lusta fiút suggestio által szorgalmassá tenni. Dr. Frey Lajos a bécsi wiedeni kórházban delírium tremensben szenvedő | egyént gyógykezelt. A hypnosisban ismételve a szeszes italok j iránti utálatot suggerálta neki. Ez hatott; az illetőnek nem kellett i többé a pálinka. Ugyan ily módon szoktatott el Voisin egy gyomorbeteget a dohányzástól. Még sokkal könnyebb rosz ösztönüket ébreszteni; mert a hypnosisban az idegek ingerlékenyek és nőknél ismételve tapasztalták, hogy a hypnosisban pl. a nemi ösztön sokkal erősebb és a szeméremérzet fogyatkozásával jár. Egy rendkívül szűzies genfi apáca, kinek a hypnosisban a nemi ösztön és nemi képzeletek suggeráltattak, ébredés után a legfajtalanabb kézmozdulatokkal vetette magát a hypnotizáló karjaiba. 3 Bottey egy fiatal, hysterikus leánynak megparancsolta, hogy a halottas kamara szolgáját, ki visszataszítóan rút volt, szeresse. A hypnosisból való ébredés után a leány kijelenté, hogy i ama szolgához ellenállhatlan vonzalommal viseltetik, dacára annak, hogy őt »sale et dégoutant«-nak találja. Hasonlókat tapasztalt Beaunis, nancy-i klinikáján. 4 Még sokkal érdekesebb és a kérdés jogi oldalát tekintve fontosabb, a hypnotismusnak egy másik jellemző ismérve, mely a j hypnotizált személy akaratszabadságának tökéletes megszűnésében | áll. Minden önálló agyműködés elenyészik; a hypnotizált akarata ] helyébe a hypnotizáló akarata lép. A somnambulisticus állapotba 8 Communication a l'Académie des sciences par M. Naville de Genéve, 18-S6. 4 Magnitisme animál.