A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 29. szám - A rágalom és becsületsértés büntethetetlensége

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a. »Jocj« 29. szamához. Budapest, 1888. július 15-én. Köztörvényi ügyekben. A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás megszün­tetése iránti keresetnek helye van akkor is, ha a megszüntetés oly tény folytán kéretik, mely a végrehajtást elrendelő végzés meg­aoiatala előtt történt. A d.-szerdahelyi kir. járásbíróság (1886. október 23-án, 2,291/1886. p. sz. a) : E. Regina felperesnek, Br. Lipót és társai alperesek elleni végrehajtás megszüntetése iránti perében itélt: Ha IV. rendíí alperes P. Jakab leteszi a föesküt, hogy A. alatti közokiratban emiitett 6,000 frtos váltó a csallóköz szerdahelyi takarékpénztárnál nem értékesittetett s ugyanabból 2,000 frt ereiéig Fr. Mózes, P. Simon, V. József nem lettek az obligóból kibocsájtva s a B. alatti engedmény nem azon célból lett kiál­lítva, hogy az által A. Vilmos s társai, kik a 2,000 frtos váltóra biztosítási okmányt állítottak ki, A. Adolffal szemben szinte biz­tosítva legyenek és hogy a cs.-szerdahelyi takarékpénztár által A. Adolf ellen 2,000 frt s járulékai iránt •/. alatti szerint veze­tett biztosítási végrehajtás elleni ügyben lefoglalt részvények tulajdonosaival történt egyezkedés folytán a 2,000 frtos követelés résztörlesztéseül, ugy a cs.-szerdahelyi takarékpénztár mellett ala­kult hitelegylettől mi sem folyt be, azon esetre a kereset eluta­sittatik. Szabadságában áll azonban IV. rendű alperesnek, a fenti eskü mellőzésével, eskü alatt meghatározni, illetve felsorolni azon összegeket, melyek a cs.-szerdahelyi takarékpénztárnak A. Adolf elleni 2,000 frt s járulékai iránti az 1,222/1877. p. számú végzés alapján foganatosított biztosítási végrehajtási ügyben lefoglalt takarékpénztári részvények tulajdonosaitól azokkal létrejött egyezség alapján, ugy a hitelegyleti tagoktól behajtott s ezen esetben ettől feltételezetten fog a 4,435/1884. p. számú végzéssel elrendelt kielé­gítési végrehajtás korlátoztatni, esetleg elutasittatni stb. Mert felperes azon állítása, hogy alpereseknek végrehajtás alatti 2,0l)0 frtos követelése azonos a cs.-szerdahelyi takarékpénztárnak azon 2,000 trtos követelésével, melyre nézve a biztosítási végrehajtás •/. alatti szerint A. Adolf ellen foganatosított, L. Mózes és G. Mór tanukkal teljesen beigazoltatott ugy ez okkal részbizonyiték erejéig begyőzetett, hogy a 2,000 frt követelésére a lefoglalt A. Adolf-féle részvények tényleges tulajdonosaival történt egyezke­dés folytán nagyobb összegek fizettettek, ennélfogva a döntő s az eskü szövegében felvett ténykörülményeket illetőleg IV. rendű al­peresnek, ki ugy is mint takarékpénztári vezérigazgató s úgyis mint a perbeli alperes saját tettében forog, s a cs.-szerdahelyi takarékpénztár részére A. Adolf elleni 2,000 frtos biztosítási végrehajtási ügyben befolyt összegekről tudomással bír, az egy­oldalú főeskü megítélendő s ennek letétele vagy elmulasztásától feltételezetten volt a kereset érdemben elbírálandó. A budapesti kir. itélö tábla (1887. augusztus 27., 54,466/86. p. sz. a.): Az elsőbirósági Ítélet megváltoztatásával a végrehajtást szenvedőt keresetével feltétlenül elutasítja stb. Indokok: Jelen esetben a végrehajtás közjegyzői okirat alapján rendeltetvén el, annak megszüntetése iránt a végrehajtási törvény 30. §. C. pontja szerint csak oly körülmény alapján lett volna kereset indítható, mely végrehajtást elrendelő végzés kézbesítése után merült fel vagy egyébként az 1871 : XXXV. t.-c. 113. és következő §-aiban szabályozott eljárás utján nem érvényesíthető ; a kereset azonban a végrehajtás elrendelése előtt felmerült s ez utóbb idézett tör­vény 113. §-a szerinti kifogás utján érvényesíthető ténykörülmé­nyekre alapíttatott. A magy. kir. Curia (1888. január 8-án, 8,829/1887. p. sz.): Tekintve, hogy az 1874. évi XXXV. t.-c. 117. §-a szerint, köz­jegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen tett kifogások feletti eljárásnál a Í13. §. a) és e) pontjaiban foglalt esetek ki­vételével csakis okiratok szolgálhatnak bizonyítékul, tekintve, hogy végrehajtást szenvedő az ellene a 4,435/884. számú végzéssel közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtást azon alapon kérte megszüntetni, mivel a kötelezettség az okirat kiadása után felmerült tény folytán elenyészett, ennek igazolására szolgáló okirattal azonban nem rendelkezvén, kereseti állításának bebizo­nyítására tanukra hivatkozott és főeskü általi bizonyítást vett al­kalmazásba ; tekintve, hogy ily körülmények közt végrehajtást szenvedő a végrehajtás megszüntetését az idézett törvény 113. §. f) pontja alá eső kifogás utján nem érvényesítette s a végrehaj­tási törvény 30. §. c) pontja szerint pedig akkor, ha a végrehaj­tás megszüntetésének alapjául szolgáló körülmény az 1874. évi XXXV. t.-c. 113. és következő §-aiban szabályozott kifogás utján nem érvényesíthető, a végrehajtási törvényben előirt eljárásnak van helye, ekként jelen per a végrehajtást elrendelő bíróságnál törvényszerűen lett folyamatba téve : a másodbiróság Ítélete meg­változtatik és az ügy érdemlegesen elbirálhatónak kimondatván, a másodbiróság érdemleges ítélet hozatalára utasittatik. Az árverési vevő közvetlenül a hitelező részére a vételárba beszámítandó fizetést esak az esetben teljesíthet, ha a hitelezőnek követelése jogerejü sorrendi végzéssel már meg van állapítva. — Pénzintézeti betétkönyvecskének átadása az e könyvecskében kitett összeg fizetésével egyértelműnek és egyenlő joghatályúnak nem tekinthető. A nyitrai kir. törvényszék : Ezen kérvény elutasittatik, az elutasítás feljegyzése s jogérvényéről való jelentéstétel a tkkvi hivatalnak meghagyatik. Indokok: Kiárverelő által a nyitrai kereskedelmi és hitelintézetnek letétbe helyezett betéti könyvecskéi a vételár le­rovására elfogadtatván, a vételári részletek általa befizetetteknek veendők s mert továbbá az egész különbözet csak 100 frtot tesz ki, mi a befizetett összeggel szemben csak számítási hibának tekinthető s végre, mert a kiszámított különbözet is lefizettetett s igy kiárverelőt mi mulasztás sem terhelvén, ellene az újabbi árverés elrendelhető nem volt. A budapesti kir. itélö tábla : A kir. ítélő tábla az 1887. évi 10,816. számú elsőbirósági végzést megváltoztatja, az E. I. által ugyané szám alatt újabb árverés elrendelése iránt előterjesz­tett kérelemnek helyet ad s az eljáró bíróságot a megfelelő árverési hirdetmény kibocsátására utasítja. Ennek folytán az 1887. évi 10,848. számú elsőbirósági végzés nem neheztelt részét nem érintvén, a tulajdonjognak a vevő H. L. javára való bekeblezésére s kapcsolatosan a terhek kitörlésére vonatkozó részét megváltoztatja és H. L.-ot 1887. évi 10,848. sz. a. előterjesztett ebbeli kérelmével elutasítja; mert az árverési vevő közvetlenül a hitelező részére a vételárba beszámítandó fizetést csak az esetben teljesíthet, ha a hitelezőnek követelése jogerejü sorrendi végzéssel már meg van állapítva ; mert pénzintézeti betétkönyvecskének átadása az e könyvecské­ben kitett összeg fizetésével egyértelműnek és egyenlő joghatályú­nak nem tekinthető; és mert ezekhez képest a vevő H. L., midőn 1887. évi 163. sz. a. a nyitrai kereskedelmi és hitelintézetnek közvetlenül fizetett, jogerejűleg még nem sorozott 152 frt 30 krt a vételárba beszámította, midőn 1887. évi 163. sz. a. ugyanennek a hitel­intézetnek 8,347 frt 70 krról s 1887. évi 1,171. szám alatt 7,8ö0 írtról szóló betétkónyvecskéit mutatta be a készpénz fizetését helyettesitőleg és midőn csak ezek beszámítása mellett törlesztette volna egészben az illető ingatlanok vételárát, olyannak, ki az árverési feltételeknek eleget tett volna, ez idő szerint nem tekint­hető és ezért E. I. jelzálogos hitelezőnek egyrészt joga van a végrehajt, törvény 185. §-hoz képest a végrehajtás alá vont ingatlanok újabb elárverését kérni, másrészt pedig a 182. §. értelmében az ingatlan tulajdonjogának a vevő nevére való be­keblezése és a tehertételek törlése helyt nem foghat. (1888. máj. 15. 11,764/888. sz.) Az ingók végrehajtási átszállítása helyt nem foghat, ha a jegyzőkönyvben nem kéretett, a külön előterjesztett kérelem pedig törvényes alappal nem bír, az csak akkor engedhető meg, ha az elsőfokú biztosítási intézkedést tartalmazó szoros zár már kéretett s az elégtelennek bizonyult be. A bittsei kir. járásbíróság: A lefoglalt ingók felperesileg kérelmezett átszállítása elrendeltetik. Indokok, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom