A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 29. szám - A rágalom és becsületsértés büntethetetlensége

114 a JOG. A budapesti kir. itélö tábla: Az átszállítási kérelemnek hely nem adatik, az átszállítás összes következményeivel hatályon kivül helyeztetik. Indokok: A lefoglalt ingók átszállítása (1881. évi LX t.-c. 76. §.) csak akkor rendelhető el, ha azt végrehajtató a végrehajtási jegyzőkönyvben kérte, vagy az iránt kérelmét külön terjeszti elő s az mindkét esetben végrehajtató biztosítására szükséges. Fenforgó esetben azonban végrehajtató azt a végrehajtási jegyzőkönyvben nem kérte, a külön előterjesztett kérelem pedig törvényes alappal rem bír, minthogy az átszállítás, mint másodfokú biztosítási intézkedés, csak akkor foghat helyt, ha végrehajtató a 75. §-ban körülirt s elsőfokú biztosítási intézkedést képező szoros zárt már kérte s az elégtelennek bizonyult; mert továbbá a megkisérlett árverésnél felvett jkönyv szerint, a később átszállittatni kért ingók végrehajtást szenvedő által elidegenittettek, mely körülmény nem az áthelyezés elrendelésére, hanem büntető eljárás megindítására szolgáltat törvényes alapot. (1888. máj. 23. 42,834/87. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. A vasúti értesítés (aviso) csak arra Jogosítja a címzettet, hogy annak alapján a fuvarlevelet a vasúttól átvehesse. Ennélfogva az aviso puszta kézbesítése, az abban jelzett árú feletti rendelkezésre címzettet mé egymagában véve fel nem jogosítja. E kitétel „franco Budapest" csak akkor jelentené az árúnak vevő részére már Budapesten történt átadását, ha bizonyittatnék egyúttal, hogy az árúnak rendeltetési helyére történt szállítmányozását a szállítmányozó vevő nevében eszközli. Az aradi kir. törvényszék: (1886. dec. 22-én, 4,003/86. p. szám.) Sonnenfeld Károly ügyvéd által képviselt R. V. cég felperesnek, dr. Mandl Vilmos tömeggondnok által védett E. Henrik csődtömege alperes elleni 116 frt értékű leltározott árúk visszaadása iránti perében ítélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok : 1. A-/, alatti okmányból kitűnik ugyan, hogy a kereseti árúknak közadós nevére lett megküldése a kt. 336. §-nak megfelelő szerződésen alapul, de a közadósnak azon alapuló fizetési kötelezettségét a tömeg a csődtörvény 18. §-a értelmében teljesíteni nem tartozik. A 2-/. alatti árúszállitási levélből pedig az tűnik ki, miszerint a megrendelt kereseti árúk megérkezéséről közadós 188y. október hó 11-én délelőtt, tehát még a csőd megnyitása előtt lett értesítve, tekintve a kereskedelmi törvény 345. §-ának rendelkezését s a 404. §. intézkedését, a megrendelt árúk még a csőd megnyitása előtt megérkezetteknek lévén tekintendők; azok a csődtörvény 44. §-a értelmében, sem természetben vissza nem követelhetők, s miután a kereseti árúk csődnyitás után adattak el, a csődtörvény 43. §-a értelmében, nemcsak hogy ezek leltári értéke, de sőt az azokból befolyt 72 frt 18 kr. visszaadása sem lévén igényelhető, felperes keresetével s a tárgyalás során az árúk leltári értékének visszaadása iránti kérelmével feltétlenül elutasítandó volt. 2. Az alperes által támasztott viszoukereset iránt határozat azért nem hozatott, mert alperes pernyertes lévén, az tárgytalanná vált. A budapesti királyi itélö tábla: (1887. november 29-én, 1,855/87. p. sz.) Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi felperes részére a visszakövetelt tárgyakért árverésen befolyt 72 frt 18 kr. összegből a viszoukereset folytán alább megitélt 3 frt levonása után fenmaradó 69 frt 18 krt s járulékait megfizetni. Alperes viszonkeresetének a kir. itélö tábla a visszakövetelt tárgyakat terhelő fuvardíj címén alperes által fizetett 3 frt erejéig helyt ad, többi részével azonban elutasítja. Indokok : Az 1881. évi XVII. t.-c. 44. §-a értelmében az eladó a közadósnak elküldött, ki nem fizetett árúkat visszakövetelheti, a mennyiben ezek már a csődnyitás előtt a közadósnak, vagy helyette egy harmadiknak birtokába nem jutottak; a 43. §. pedig ugy intézkedik, hogy ha a visszakövetelhető dolgok a csődnyitás után a tömeggondnok által eladattak, a visszakövetelésre jogosult fél a csődnyitás után befolyt érték kiadását igényelheti. Alperes annak a kereseti állitásnak a valóságát, hogy a közadós címére felperes által küldött s a közadós vagy helyette más által ki nem fizetett kereseti árúk a csődnyitás 1885. évi október hó 16. napja előtt a közadósnak vagy helyette egy harmadiknak, tényleges birtokába jutottak, kifejezetten beismeri, azt állítja azonban, hogy itt nem a tényleges birtokbavétel, hanem az a döntő, hogy a birtokbavétel általában s jogilag véve a csődnyitás előtt végbementnek tekinthető-e ? Ennek kapcsában alperes önmaga adja elő, hogy a közadós még a csődnyitás előtt az által jutott a kérdéses árú birtokába, hogy a vasúti értesítés (aviso) a 2-/. alatti fuvarlevélre vezetett bizonylat szerint, neki még 1885. évi október hó 11-én kézbesítve lett, minélfogva az árú felöl szabadon rendelkezhetett. A vasúti értesítés azonban csak arra jogosítja fel az illetőt, hogy annak alapján a fuvarlevelet átvehesse : de a mint ez a kereskedelmi törvény 4U4. és 407. §-ainak intézkedéseiből is kitűnik, az árú nem az aviso, hanem csak a fuvarlevél által jut a címzettnek vagy az ő jogán egy harmadik személynek jogi birtokába. Azt pedig, hogy közadós a fuvarlevelet is kézhez kapta volna még csődbejutása előtt, alperes nem is állitja. Ily körülmények között, miután maga alperes is csak azt vitatta, hogy közadós csak a vasúti aviso által jutott a visszakövetelt tárgy birtokába, ez az aviso azonban az előadottak szerint, a vasúton szállított árú birtokát még meg nem állapítja, bizonyítottnak kellett tekinteni, hogy a visszakövetelt tárgyak a csődnyitás előtt közadósnak birtokába nem jutottak. A viszonkereseti 3 frt felperes ellen megítélendő, mert ez összeg fuvardíj címén terhelvén a kereseti árúkat, ennek viselése jogszerűen felperest, mint az árúk tulajdonosát terheli. Egyéb részével a viszonkereseti követelésnek azonban alperes elutasítandó volt, mert a többi költségek és díjak, melyek az árúk kiváltása után merültek fel, mint alperes jogtalan eljárásának következményei önmaga által viselendők. A mafry. kir. Curia (1888. május 9-éu, 375/1888. v. sz.): A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Helyben' hagyandó volt a másodbiróság ítélete, mert helyes az az indokolása, hogy a kereseti árú az aviso kézbesítésének puszta ténye által a közadós birtokába még nem ment át és mert a •/. alatti facturán olvasható eme feljegyzés »franco Pest« csak az esetben jelentené a kereseti árúnak vevő — közadós — részére Buda1 pesten történt átadását, hogyha egyszersmind az is bizonyittatnék, hogy a szállítmányozó a kérdéses árúnak rendeltetési helyére — Aradra — történt tovább szállítmányozásánál a vevő nevében járt el; a mi pedig nem is állíttatván : a tovább szállítmányozás felperes mint az árú feladója nevében történtnek tekintendő. A megrendeltnél nagyobb mennyiségű árútöbblet küldése az árú visszautasítására fel nem jogosít, ha a többlet elkülönítése túlságos nehézséggel nem jár. Azon fuvartöbbletet, mely a meg nem rendelt árú szállítása által okozlatott, vevő jogosítva van a vételárból levonásba helyezni. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság: íl887. február 22-én, 3,460/1887. p.) Dr. Oesterreicher Mór ügyvéd által kép! viselt L. I. felperesnek, dr. Farkas Emil ügyvéd által védett Sch. Kálmán alperes elleni 264 márka 70 fillér s jár. iránti perében. I itélt: Alperes köteles a kereseti követelésből 233 márka 50 fillér tökét s jár. megfizetni. Ha pedig leteszi alperes a főesküt arra, hogy a gomboknak nem egész készletmaradványát rendelte meg, hanem ellenkezőleg kijelentette, hogy 28 Grosnál több gombot ; meg nem rendel s át nem vesz, ez esetben felperes 10 gros 30 márkányi vételárára nézve keresetével elutasittatik stb. Indokok: Alperes beismerte, hogy 28 Gros gombot 3 márkájával és 6 Grost 6 márkájával megrendelt, továbbá beismerte, hogy 12 tucat csattot 6 márkájával megrendelt, ezeket tehát, miután azok minősége ellen kifogása nincsen, azon okból pedig, mert a megrendeltnél több küldetett, tekintettel arra, hogy ezen árúk Gros-okként és tucatonként lévén csomagolva, megoszthatók és a tényleg megrendelt mennyiség átvehető, rendelkezésre bocsátani jogosítva nem volt, azokat átvenni s 197 márka 50 fillér vételárat megfizetni tartozik ; — feltétlenül marasztalandó továbbá alperes az általa állítólag meg nem rendelt 6 tucat csatt 36 márka vételárában, mert az alperes által becsatolt 4. sz. a. jegyzékből igazolva van, hogy alperes 18 tucat csattot rendelt meg, — ugyanis ki van jelölve három fajta csatt két-két színből, u. m. 2-es és 17-es színből, minden fajta és szin két-két tucatjával, kitesz 12 tucat csattot. Ezután új bekezdés következik azzal, hogy két tucatjával a következő három fajta csatt rendeltetik meg, u. m. stb., itt azonban a szín megjelölése elmaradt. Ezen újabb bekezdés nem vonatkozhatik a felette álló színekre, s hogy mégis oda vonatkozott, alperes tartozott volna bizonyítani. A 45 szinmegjelölés elmaradása a megrendelést érvénytelenné nem teszi, mert valamely színnel minden csattnak kell bírnia, alperes pedig az ellen, hogy a küldött 45 sz. szin nem megrendelésszerű, vagy azzal megelégedve nincsen, kifogást nem tett. A 10 gros gomb vételárának megfizetésében azonban csak az esetre marasztalható alperes, ha tagadásával szemben felperes bizonyítja, hogy az egész készlet-maradváuyt megrendelte alperes; — felperes ezen bizonyítást az alperesnek megkínált esküvel eszközölvén s alperes ezt elfogadván, egyéb bizonyíték hiányában ezen esküt megítélni kellett.