A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 29. szám - A budapesti kir. itélő tábla félévi működéséről

a JOG. Mert e kétségtelenül igen nagy hátralék tulajdonképen nem hanyatlás, csak kedvezőtlen helyzetből folyó kedvezőtlen eredmény. Az idei első félévi hátralék 6,506-tal több a tavalyinál, de az elintézendő mennyiség . . 13,308-cal volt több s igy viszonylag a mult év első feléhez, az elintézés többletével 6,802-vel kedvezőbb az idei félév számadása. Az idei első félévi hátralék 10,737-tel több, mint az 1886. év első feléé, de az elintézendő mennyiség • ... • . . 19,836-tal volt több; s igy viszonylag az 1886. év első feléhez, az elintézés többletével 9,099-cel javult az idei első hat hó terhe. Más szavakkal: ha a beérkezés nem nőtt volna nagyobbra az 1886., illetőleg az 1887. év beérkezésénél, az idei első félévben kifejtett tevékenység azt a kimutatott összegekkel fogyaszthatta volna. Lássuk tehát most már, hogy a fent kimutatott tevékenység miképen és kik között oszlik meg. Az idei év első felében, a kisegítő bírákkal együtt, hosszabbrövidebb ideig összesen 162 bíró működött a kir. ítélő táblán. Ezek közül 3 állandóan, 1 pedig ideiglenesen önálló tanács vezetéssel is megbízatott, 19 gyakrabban elnökölt is a párhuzamos tanácsokban, 22 pedig ritkábban ; a kir. Curiához e félév folyamán 4 biró rendeltetett kisegítőnek, 4 bíró más állásra kineveztetés folytán, 1 biró pedig nyugalomba vonulása következtében csak rövidebb ideig működhetett; az ezek és a már a mult év folyamáu távozott birák helyett távozásuk után hosszabb-rövidebb idő múlva kinevezett 6 új biró természetesen szintén nem működhetett az egész félév folyamán; a kisegítő birák csak április hó 16-ától működhettek, az időközben kir. itélö táblai biróvá kinevezetten kivül még 18-an (számuk 16 — 18 között változott). A 162 biró közül — a betegség miatt gátoltakat is ide számítva — tehát 79 részint nem működött az egész félév alatt, részint pedig — egyéb teendőkön felül — az elnökösködés teendőivel is elfoglaltatott; a szorosan vett hivatali teendőkben kizárólag, mint előadó és szavazó-biró, csakis 83 biró működhetett az egész félév alatt. Az egyes birák működését tekintve, azt láthatjuk, hogy legtöbbnyire 300 körül van az az összeg, a mit e félév alatt elintéztek, egyesek 400-on, mások 500-on felül is intéztek el, sőt 600-on felül való elintézés is mutattatik ki. A legnagyobb összegek a váltótanácsnál fordulnak elő, a hol a birák az ülésen kívüli ügyeket is maguk intézik el, holott más tanácsokban az ilyen fajta elintézés ritkán fordulván elő, mert azt a tanácsjegyzők látják el, a birák elintézésének összegét számbavehetőleg nem emeli. Természetesen a működésnek mérvét mereven a számokkal mérlegelni helytelen és igazságtalan dolog volna. Tudjuk, hogy egy-egy bonyolódott, egy-egy vitás jogkérdés elbírálására hivatott büntető- vagy magánjogi per, egy-egy, csak előadásához napokat igénylő úrbéri per, sőt egyes szép kereskedelmi per nem vonható párhuzamba 10--15 könnyű sommás igényperrel, végrehajtási ügygyei sem. Van peres ügy, a melyre előadójának hetekig kell készülni, s az épen ugy »csak egyet« számit a kimutatásban, mintázok, a melyek közül 10 — 15-öt egy hét alatt könnyen készíthet el előadásra. Ez okból mellőzve a részletesebb feltüntetést, átalánosabb nézpontról ismertetünk adatokat s ez alapon »átlagszámokat*. A 4 biró, ki tanácsvezetéssel is elfoglaltatott, e félév alatt elintézett összesen 903-at. A párhuzamos tanácsokban többször-kevesebbszer elnökléssel is elfoglalt 41 biró 14,063-at. A kir. Curiához időközben kisegítőnek felrendelt 4 biró 626-ot. Az időközben más állásra kinevezett 4 biró . . 926-ot. A már régebben is üresedett állásokra kinevezettek közül működött 6 biró 783-at. A 83 biró, ki az első hat hó alatt előadó és szavazóbiróképen számbavehető akadályoztatás nélkül működhetett, elintézett összesen 29,695-öt. Egy biró, ki az év elején nyugalomba vonuít, elintézett 67-et. A 41 biró között nem említett biró, kit betegség gátolt működésében, elintézett 81-et. A 19 kisegitő biró (kik közül kettő a távozót, illetőleg a kinevezettet váltotta fel) 1,950-et. A tanácsjegyzők által feldolgozott ülésen kívüliek összege 19,362. Összesen .... 68,456, a mely összeg a fent már emiitett összes elintézés számának megfelel. Ez adatokból kiszámíthatjuk, hogy a különösebben nem akadályozott 83 biró közül egy-egy az elmúlt félév alatt átlag 362 ügyet intézett el ; a párhuzamos tanácsokban többször-kevesebbszer elnököléssel is elfoglalt 41 biró közül egy-egy átlag 344 ügyet, a tanácsvezetéssel elfoglalt 4 biró közül egy-egy átlag TÁRCA. A franciaországi javitó intézetek. Irta: KRAJCSIK SOMA, Zólyomban. — A »Jog« eredeti tárcája. — (Folytatás.) Vasár- és ünnepnapok alkalmával, mely napokon az intézet területén szétszórtan lakó családok is a központba jönnek, a mettrayi kolóniába a társadalom minden osztályából érkeznek látogatók. Pezsgő élet van ilyenkor az intézetben. Szökések a legritkább esetek közé tartoznak s ha olykorolykor elő is fordulnak, a szökevények mindig visszakerültek az intézetbe. Világos jele ez annak, hogy az intézeti személyzet működését még a fegyelmi hatalom gyakorlásában is a szeretet hatja át, mely nélkül a javitó nevelés terén eredményt mutatni nem lehet. 1873-ig az intézetből 3,209 növendék bocsáttatott el, kik közül l,66ő-en földmiveléssel foglalkoznak, 737-en ipart űznek és 807-en hadi szolgálatba léptek; ez utóbbiak közül 110-en a hadi hajókon nyertek alkalmazást, 29-en hadi éremmel lettek kitüntetve, 5-en tisztekké neveztettek ki és 347-en megnősültek. 1881-ig már 6,000 egyén lépett ki az intézetből. Az elért eredményről mondja Blanchard Lajos, a kolónia jelenlegi igazgatója,* hogy mio- más francia intézetekben az elbocsátott növendékekből 8—10'y0 esik vissza előbbi állapotába, Mettrayben a sikertelenség száztólija nem több, mint 4 20. A közöDség részéről ez intézet iránt vajmi kevesen viseltettek bizalommal. Tours városának és környékének lakosai egész erélylyel keltek ki az ellen, hogy határukhoz közel oly intézet alapittassék, melynek növendékeitől semmi jót várni nem lehet. 18ő6-ban vizveszély fenyegette Tours városát. A Loire vize * De Metz 1873-ban halt meg. percről-percre nagyobbodott s minden pillanatban attól kellett tartani, hogy a mindent romboló elem szétszakítja az amúgy is nagy mértékben megtámadott védőgátakat. Természetes, hogy ekkor a városban általános zűrzavar uralkodott s a lakókat leírhatatlan félelem lepte meg. E végzetes pillanatban az intézet igazgatója 300 válogatott növendékből álló csapat élén a veszély színhelyére siet s negyvennyolc órán át megszakítás nélkül önfeláldozó bátorsággal és megfeszített erővel dolgozik csapatával a gyenge töltések megerősítésén. A város meg volt mentve s megmentését csakis az intézet derék növendékeinek köszönheté. Tours városa hálából ily feliratú aranyérmet ajándékozott az intézetnek: »A' la colonie de Mettray la ville de Tours reconnaissante. Iuondation l856.« Magától érthető, hogy ezen önfeláldozó tett után a környékbeli lakosságnak egészen más véleménye volt a mettrayi javítóintézetről. Még egyéb alkalomkor is nagy hasznát veszik a kolonistáknak a környékbeli lakosok. Alig hogy feltűnt a látás határán a tűzvész borzadalmas fénye, legyen ez éjjel vagy nappal, rögtön riadóra szól a trombita harsány hangja s valamennyi növendék bőven ellátva a különféle tűzoltói szerrel, a tűzvész helyére siet. Ifjú hévvel, nem mindennapi ügyességgel s példás rendben küzdenek a féktelen elem terjedése ellen. S már nem egy növendék fizette meg életével ezt az áldozatkészségét. Hogy az ily alkalomkor miként lehet hatni a vásott növendékek szivére, eléggé bizonyítja a következő történeti tény : Hoztak volt egykor az intézetbe egy 12 éves növendéket, ki mostoha anyja buzdítására facipőjével ütötte agyon kis húgát. Az új növendék nyers, durva, rosz, dacos és ellenszegülő volt, társalogni senkivel sem akart, dolgozni s bárkinek is engedelmeskedni még annál kevésbé. Minthogy reá semminemű fenyegetés nem hatott, az igazgató kénytelen volt őt magánzárkába helyezni. Egy éjjel a közelfekvő falvak egyikében félreverték a harangokat; a faluban tűz ütött ki, mely megvilágitá az egész vidéket. Abban