A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 27. szám - A hitfelekezet megváltoztatása mint a tulajdonszerzés egy új módja

103 A JOG. mindezekből következik, hogy a hatóság tagjai, illetőleg a rendőri hatóság »tagjai« és annak közegei, illetőleg »örségi közegei« közt oly megkülönböztetés létezik, mely a kettőnek egymással való azonosítását határozottan kizárja. Ennek megállapítása után tekintve, hogy a B. T. K.-nek 163., 165., 200., 201., 263. §. 1. pont, 448. §., a kihágási büntetőtörvénynek 43., 44., 46. §-aiból s több más rendelkezéseiből, főkép pedig a B. T. K. 166. §-ában kifejezést nyert ama meghatározásból, hogy a rendőrségi személyzetet hatósági közegeknek kell tekinteni, kitűnik, hogy a büntetőtörvények rendszere a fenti megkülönböztetést határozottan fentartotta s az egyes cselekményeket annak megfelelően minősítette; tekintve, hogy ebből folyólag a B. T. K. 262. §-ában megjelölt hatósági taggal, a rendőri hatóságnak »őrségi közege« annál kevésbé azonosítható, minthogy a törvényhozás a személyek becsülete között különbséget nem tevén, a hatóság tagja becsületének megsértése miatti súlyosb büntetést azon veszélyek szempontjából állapította meg, melyeknek az állam tekintélye és erkölcsi fölénye kitéve van az által, ha hatóságainak netalán legüdvösebb intézkedései elferdítve, gyűlöletes alakban mutattatnak be a közönség előtt; ezen veszély pedig a csupán hatósági közeg eljárására vonatkozólag nem állhat elő : mindezeknél fogva — vonatkozva a 7,284/1882., 2,959/1883., 2,760/1885., 3.762/1887. és 6.261/1887. B. sz. elvi ellentétes határozatokra — kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, hogy : »a rendőri hatóságoknak hivatalosan eljáró »örségi« közegei hatósági tagoknak nem tekintetnek, s az ellenük hivatalos eljárás közben elkövetett becsületsértés nem a B. T. K. 2(52., hanem annak 261. §-ában körülirt vétséget k épezi.« Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1888. évi május hó 11-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 5-én tartott teljes ülésben. <;s. >zám. A büntetőtörvény valamely szabályát, s esetleg melyiket sérti meg az, a ki egy harmadik személynél végrehajtásilag lefoglalt s annál hagyott dolgokat, azon az alapon, hogy azok ,<*: ö tulajdonát képezik, a végrehajtást szenvedőnek beleegyezése nélkül elveszi és elidegeníti a nélkül, hogy á/litott tulajdonjogát az 1881: LX. t.-cikkben meghatározott módon érvényesítette volna ? (4 813/1887 R. számhoz) Határozat: Tekintve, hogy a B. T. K. 359. §-a csakis a végrehajtást szenvedő ellenében alkalmazható, ha ő idegeníti el az ellene foganatosított végrehajtás alkalmával lefoglalt és nála hagyott tárgvat: ellenben oly esetben, mikor nem végrehajtást szenvedő idegeníti el a lefoglalt tárgyakat, hanem harmadik személy, ki a lefoglalt tárgyakat alapos okoknál fogva tulajdonának tartja, a lefoglalt tárgvat tulajdoni igényének szabályszerű érvényesítése nélkül, végrehajtást szenvedőtől ennek beleegyezése nélkül elveszi és elidegeníti, ezen harmadik személynek cselekedete nem eshetik a B. T. K. 359. § ának rendelkezései alá, hanem a B. T. K. 368. §-ának világos szövege szer'nt ezen szakaszba ütköző jogtalan elsajátítás vétségét képezi; kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése : „a ki e;:y harmadik személynél végrehajtósilag lefoglalt s annál hagyolt dolgokat azon az alapon, hogy azok az ő tulajdonát képezik, a végrehajtást Fzenvedönek beleegyezése nélkül elveszi és elidegeníti a nélkül, hogy tulajdonjogát az 1881: LX. t.-eikkben meghatározott módon érvényesítette volna, a B. T. K. 368. §-ába ütköző vétséget követ el. Kelt Budapesten, a kir, Curia büntető tanácsainak 1888. évi május hó 11-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 5-én tartott teljes ülésben. Nem sikkasztás, hanem jogtalan elsajátításként (vtk. 368.; minősítendő vádlott azon ténykedése, hogy a tulajdonát képező, de harmadik személy tartozása fejében nála bíróilag lefoglalt ingó dolgot — igényper indítása nélkül — elidegeníti. A íiíig-yváradi kir. törvényszék (1886. évi december 17-én, 3,856/B. 1886.): Sikkasztás bűntettével vádolt J. Mikuláné szül. Fr. Jéva elleni bűnügyben ítélt: vádlott a btk. 356—359. §-ai alá eső sikkasztás bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a 359. S. értelmében a 91. §. alkalmazásával hat havi börtönre ítéltetik. Indokok: Ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során vádlott beismerte, mi a vizsgálati iratok mellett lévő végrehajtási s árverési jegyzőkönyvekkel is igazolva van, hogy K. Mihálynak }. Mikula elleni 120 frt tőke követelésére a végrehajtási jkönvv [ 3. és 4. tételszámok alatt lefoglalt 170 frtra értékelt két tehén s egy borjút — bár annak bírói lefoglalásáról tudomással bírt — I eladta s annak árát saját céljaira fordította a nélkül, hogy a foglaláskor bejelentett igényét birói úton érvényesítette volna. Vádlottuak ezen beismert cselekménye tehát sikkasztást képez s miután abbeli védekezése , hogy a férje tartozásába lefoglalt két tehén s borjú az ö tulajdonát képezte, birói figyelembe most már annyival is inkább nem vétethetett, mivel annak polgári per utoni kimondását mellőzte, a jelen végtárgyalás során hit alatt I kihallgatott P. Tivadar s J. Mitru s J. Miso tanuk pedig csak azt igazolták, hogy vádlott férjhezmenetele alkalmával férjéhez vitt ugyan két bornyut, de hogy a bíróilag lefoglalt tehenekkel ugyanazosok lennének, nem igazolták, miért is őt a btk. 356— 359. §-ai alá eső sikkasztás bűntettében bűnösnek kimondani s a btk. 359. §-a értelmében, tekintettel büntetlen előéletére, műveletlen állapotára s hogy a befolyt összeget részben családja nélkülözhetlen szükségleteire fordította, mint enyhítő körülményekre a btk. 91. §. alkalmazása mellett az ítéletben kiszabott büntetéssel kellett fenyíteni. A budapesti kir. itélö táhl.a (1887. február 23-án, 273, B. 87.): az első biróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A magy. kir. Curia (1888. március hó 18-án, 4,813/B. 1887. sz. a.): Tekintve, hogy azon végrehajtási ügyben, melyre a vád alapítva van, vádlott nem jelentkezvén végrehajtást szenvedőként s azért az első bírósági itéletbsn tüzetesen körülirt elidegenítési cselekedete nem eshetik a btk. 359. §. rendelkezései alá, tekintve, hogy a btk. 368. §. szövege szerint az abban meghatározott vétséget az is elköveti, a ki saját ingó dolgát a zálogbirtokostól jogtalanul elveszi: mindkét alsó bírósági ítéletnek részben való megváltoztatásával a vádbeli cselekmény a btk. 368. §-ba ütköző jogtalan elsajátítás vétségének minősíttetik és vádlott figyelemmel korábbi jó magaviseletére és arra, hogy a kérdésben forgó teheneket azon tévhitben idegenítette el, hogy azokkal, mint vélt tulajdonával lefoglaltatásuk dacára is szabadon rendelkezhetik, egy havi fogházra és 10 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete az ott átvett első bírósági ítélet indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozataiból. /. Az I88J. évi XLIV. t.-c. a családfővel a kivetés évében közös háztartásban élő nagykorú családtagoknak, a családfőre kivetett keresetadóra, bányaadóra és tőkekamat- és járadékadóra nézve megállapítva volt szavatosságát csak oly adókra nézve szüntette meg, melyek ennek a törvénycikknek hatályba lépte után lettek kivetve. 2. A szavatosra nézve az elévülési idő attól az időponttol számítandó, a midőn beigazolva lett, hogy a:; adó az elsősorban fizetésre kötelezettől be nem hajtható. j. Pia a pénzügyi közigazgatási bizottság határozatát az azt megelőzött eljárással együtt megsemmisítette, az adókötelezett felek azon a címen, hogy az újabb megállapítás már az elévülési határidőn ti/l történt, annak leírását nem igényelhetik. (i88j. évi 4,828. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kohn testvérek e., rimaszombati tszék. bej. jul. 30, I félsz. aug. 25, csb. Vozáry György, tmg. Henyey Kálmán. — Schvartz ', Károly e., zalaegerszegi tszék, bej. aug. Ifi, félsz, szept. 15, csb. Mihálovics I Károly, tmg. Weisz Izidor. — Fischer és Both e., szolnoki tszék, bej. ' jul. 30, félsz. aug. 16, csb. Stróbl Károly, tmg. Brunauer Mihály. — j I.üchli r Henrik e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jul. 28. félsz. aug. 18, csb. Ney Aladár, tmg. dr. Hekler Klek. — Schiller Imre e., szegedi tszék, bej. aug. 1, félsz. aug. 17, csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Györki Imre. Pályázatok: A kézdi-vásárhelyi kir. ügyészségnél ál ügyészi áll jul 8-ig. — A paksi jrbságnál II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. jul. 8-ig. — A nagy-kikindai tszéknél aljegyzői áll. jul. 10-ig. — A szepes-ófalvi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. jul. 24-ig. — A körmendi jrbságnál járás birói áll. jul 11-ig. — A pécsi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jul. 11-ig. — A soproni tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jul. ll-ig. — A zombori tszéknél dijas joggyakornoki áll. jul. 21-ig. — A bajai jbrságnál segédtelekkönyvvezetöi áll. jul. ll-ig. — A lőcsei tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jul. 12-ig. A kassai jrbságnál albirói áll. jul. 12-ig. — A tornai kir. közjegyzői áll. jul. ti9-ig. — A nagyenyedi jrbságnál albirói áll. jul. 13-ig. Nyomatott a „Pesti könvvnvomda-részvény-társaság"-nál.fHold-utcza 7. szám.)