A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 28. szám - Az ügyvédi és birói kar közötti viszonyról. 1. r

Hetedik évfolyam. 28. szám. Budapest, 1888. július 8. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Di'. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér mentve küldve : egész évre 6 frt — kr. fél » . 3 » - » negyed » . . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: AZ ügyvédi és birói kar közötti viszonyról. T. Irta: Abrudán István, buziási kir. aljárásbiró. II. Irta: Szendrey Gerzson, székesfehérvári ügyvéd, és orsz. képviselő. III Irta: Schul Győző, Szászváros. — A végrehajtási eljárás 42. §-a. Irta: dr. Szőke Károly, módost kir. járásbiró. — Egy lopási eset. Irta : T a s s y Pál kir. alügyész Kecskeméten. — A katonai büntetőjog reformja. — Elengedhető-e a váltóóvás a lejárat utáni bizonyos időpontig. — Irta: Wagner Ede Turóc-Szt.-Mártonban. — Nyilt kérdések és feleletek. (Mi értendő a további eljárás felfüggesztése alatt ?) — Sérelem. (Birósági vizsgálat a vidéken és az ügyvédek közreműködése. Irta : dr. Neumann Izidor czeglédi ügyvéd. — Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. I ÍR( A : A franciaországi javitó intézetek. Irta : K r aj c s i k Soma, Zólyomban. MELLÉKLET : Togesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a xBudapesti Közlöny i -bői. (Csődök. — Pályázatok.) A „>To(i Törvénytára," l. előfizetői jelen szám . .V '-.c'.ve veszi': a folyó euitoruenyek io. és ::. ivét {; .,•; — .7.,..'.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. Július hó 1-töl új előfizetést nyitottunk lapunkra. Tisztelettel kérjük azon t. vidéki előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult hó végével lejárt és még nem hosszabbították meg előfizetéseiket, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, nehogy a lap szétküldésében fennakadás legyen. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt Egész évre 6 frt. Az előfizetések legjobban postautalványnyal lapunk kiadóhivatalához, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. v Az ügyvédi és birói kar közötti viszonyról. XL »A gyakorlati birói vizsgát el kell törölni« cim alatt Nagy Ferenc buziási ügyvéd ur tollából a »Jog« 20-ik számában megjelent cikkel még kötelességszerűleg sem lehetett komolyan foglalkozni, miután annak közlésére maga cikkíró ur sem hozott fel alapos okot s céltalanul üti-veri fejét jobbra-balra, támadván meg birót, járásbirót, elnököt, de még a kir. itélö táblát is, a nélkül, hogy maga cikkíró ur is megtudná mondani, miért? — igaz, hogy nagy haragot fejlesztett cikkében s az egészet a gyakorlati birói vizsgára öntötte ki, iparkodván lábbal tiporni a birói oklevelet, izgatólag parancsolja, hogy azokat mind meg kellene semmisíteni, ugy, hogy többé napvilágot ne is lássanak ; miért ? — a cikk végén sorolja azért, mert az nem eléggé qualificálja a birót arra, hogy az ügyvédi díjakat kellőleg megállapítsa. Erre kényszerülten csakis azon megjegyzést lehetne tenni, hogy ha cikkíró ur szigorúan akarja bonckés alá venni a birói oklevelet, akkor bátran lehetne mondani mindazon régibb világból való ügyvédekről, a kik doctoratussal nem bírnak, hogy azok szinte a mai korszellemnek megfelelő qualificatióval nem bírnak, mert azoknak a jogtudorság hiányzik s azok kategóriájához tartozó cikkíró úrtól szinte el kellene vonni az ügyvédi diplomát. De midőn e tárgyban a »Jog« 24. számában, B art ha Iván szilágysomlyói ügyvéd úrtól »Az ügyvéd és birói kar között fennálló viszonyról« újabbi cikk az előbbinek folytatásaként jelent meg nem mulaszthatom el az alkalmat felhasználni arra nézve, hogy cikkíró urnák őszintén megmondjam, hogy nézetének kifejtésében őszinte és elfogulatlan nem lehetett akkor, midőn cikkében az előbbi cikkíró ur által felhozott azon indokból, mert az ügyvédi díjak nem ügyvédi oklevéllel ellátott biró által állapittatnak meg, egész határozottsággal a teljes birói képzettséget az ügyvédi vizsga letételétől akarja feltételezni. Nem azt akarom mondani, hogy az ügyvédi irodában hosszabb ideig foglalkozott nem jogász néha jobb periratokat tud szerkeszteni, mint nem tudom, melyik qualificált ügyvéd. Valamint azt sem akarom felhozni, hogy a bíróságoknál fogalmazói szakban hosszabb ideig gyakorlaton levő irnok néha elfogadható munkát végez el. Hanem azt a kérdést szeretném felhozni, vájjon nem-e ugyanazon tételes törvényekből tesz le vizsgát a biró, mint az ügyvéd? — ha igaz, akkor nem-e egyenlő képzettséggel bír a biró, mint az ügyvéd ? Azt is tudom, hogy ezen kérdésre másként is lehetne felelni s azért nem mulaszthatom el magam a felelettel szolgálni azok helyett, a kik olyan értelemben válaszolni akarnának. Igaz, hogy a legújabbi időben az ügyvédi vizsgának előfeltétele a doctoratus s igy ezen feltétel nélkül valaki ügyvédi vizsgára nem bocsátható. De mi célja lehetett a törvényhozótestületnek akkor, midőn a gyakorlati birói vizsgát életbe hozta ? — szerény nézetem szerint más érdeke nem lehetett, mint az, hogy a bíróságoknál mintegy birói növendében joggyakornoki, aljegyzői és jegyzői minőségben alkalmazott s birói pályára készülők képzettségét, birákból álló szakbizottság által megvizsgáltassa s ennek oka abban leli magyarázatát, hogy miután akkoriban volt jobb világban élt ügyvédek birói pályára lépni nem akarván, gondoskodni kellett növendékekről, a kik a szükséghez képest a birói állásokat ellássák. Hogy a tárgytól el ne térjdk, megmaradni akarok az ügyvédi és birói vizsgák közötti különbség ecsetelésénél. A mint fentebb is említettem, az ügyvédi vizsgára csak azon jelölt bocsátható, a ki a jogtudorság letételét képes igazolni, birói vizsgára azonban az bocsátható, a ki vagy az első szigorlatot, vagy pedig a jogtudományból a vizsgát letette s ha e két vizsga közötti különbséget veszszük szorosabban szem előtt, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy csak az időben merül fel különbség, a tantárgyak pedig ugyanazok az egyik és a másik vizsgánál, mert az ügyvédi pályára készülő jelölt a szigorlatokat csakis a jogtudományi tankönyvekből tartozik letenni, nem mint azelőtt a politikai tudományból is, ezen körülmények között képes-e valaki azt elhinni, hogy a gyakorlati pályán szorgalommal s kitartó tevékenységet tanúsító, kellő képzettséggel ellátott s minden tekintetben hivatásának megfelelő, nem ügyvédi oklevéllel ellátott bírónál, az ügyvédi oklevéllel ellátott s alkalmazásban levő biró, avagy mint cikkíró ur mondja, birói székbe alkalmazandó ügyvéd jobban láthatná el a birói hivatalt? — ezt alig lehet elhinni s ha valaki igenlő feleletadásra akadna, azt a legérdektelenebb vélemény elfogultnak fogja tekinteni, miután az ügyvédi és birói vizsgák közötti azon további külömbség, hogy az írásbeli dolgozat a birói vizsgánál a jelöltnek átadott polgári és fenyítő kész perekben hozandó ítéletekből áll, az ügyvédi vizsgánál pedig thesisek adatván át a jelöltnek, azok szerint készítendők mind a fenyítő, mind pedig a polgári perek, ezt azonban nagyobb képzettségnek tekinteni nem lehet, miután a bírónak nem szükséges periratokat