A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 27. szám - A hitfelekezet megváltoztatása mint a tulajdonszerzés egy új módja

A JOG. 107 a keresk. törv. 316. g-ának megfelelően a kérdéses gépet kellő időben nem kifogásolta és alperes rendelkezésére nem bocsátotta, a szerződés felbontását nem követelheti, illetve az ügylett")! többé el nem állhat. A perköltség és ügyvédi munkadíj iráuti intézkedés a prts. 251,252. §-ain alapulA budapesti kir itélö tábla f 1888. február 22. 33,635/87. v. sz. a.) az első bíróság Ítéletét helybenhigyja az abban felhozott indokok alapján és azért, mivel felperes keresetében azt adja elő, hogv Budapestre utazásakor a kérdéses gépet az okból bocsátotta alperes rendelkezésére, mivel a hajtótengelynek elhajlásából, a dob kosár s utóbb a kis fogaskerék, illetőleg még később a járgány-kar eltűréséből felperes a gép anyagának és szerkezetének rosszaságáról győződött meg, mely kereseti előadásból kétségtelen, hogy felperes, már az alperesi művezetőnek kiküldetése előtt, nevezetesen már 1884. évi július 22-én a gépet hiányokban szenvedőnek tartotta, minélfogva a tárgyalás további folyamában felhozott s a felebbezésben is hangsúlyozott állítása: hogy t. i. a gépnek felsorolt fogyatkozásait hajlandó volt más, alperesen kívül fekvő körülményeknek felróni és a gép hasznavehetlenségéről csakis akkor szerzett és szerezhetett minden kétséget kizáró tudomást, mikor a cséplés alperes művezetőjének sem sikerült: birói figvelembe vehető nem volt és mert a megállapított költség összegét a kir Ítélőtábla a bejelentett munkához és kiadáshoz arányoshak találja; végül, mivel nem forognak fenn oly körülmények, melyeknél fogva felperest, pervesztessége dacára, a perköltség viselésének kötelezettsége alól felmenteni lehetne. A m. kir. Curia (1888. június 13-án 475/v. 1888.) Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával, tartozik alperes a felperesnek eladott négy lóerejü járgánycséplőgép visszaadása mellett, az ennek és az utólagosan küldött géprészek árában és szállítási költségeiben fizetett "231 frt 47 krt felperesnek visszafizetni, továbbá tartozik alperes egy darab felperes által elfogadott 1884. évi november 1-én lejáratú 400 frtos és egy darab szintén felperes által elfogadott 1885. évi november 1-i lejáratú 430 frtos váltót felperesnek visszaadni, illetve a mennyiben eme váltók felperes által időközben beváltattak volna, az árakért felvett összegeket járulékaival együtt visszafizetni. Indokok: A kt. 346. §-a, a más helyről küldött árúnak csakis a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges haladéktalan megvizsgálását rendelvén: az alsóbiróságok helyesen állapították meg, hogy ámbár felperes a kereseti cséplőgépet még 1884. évi június 4-én vette át, annak megvizsgálása csak ugyanazon évi július 22-én, vagyis a cséplés kezdetén vált felperesre nézve lehetségessé, tehát köteleződé is. Minthogy az idézett törvény által rendelt értesítés elmulasztásának a következménye csak akkor áll be, ha a hiányok, melyek miatt az árú elfogadása a törvénynél fogva megtagadható, rendes üzleti kezelés szerint felismerhetők voltak; első sorban az a kérdés veendő fontolóra, mikor váltak a kereseti gépnek ama hiányai, melyek alapján felperes az átvételt megtagadhatta, illetőleg azt rendelkezésre bocsáthatta, felperes előtt felismerhetőkké ; különösen pedig az a kérdés: felismerhette-e azokat felperes már augusztus 11 előtt; mert csak ez esetben tekintethetnék az e részben is helyes alsóbirósági indokolás szerint az augusztus 14-én történt rendelkezésre bocsátás az idézett 346. §. értelmében elkésettnek. Ama körülményből azonban, hogy felperes a gépet már a cséplés kezdetén hiányokban szenvedőnek találta, mivel a hajló tengely már akkor meghajolt, a dobkosár pedig eltört és ennek alperes által történt pótlása utá"h folytatólag próbált cséplésnél a gépnek két kisebb alkatrésze ismét eltört; alaposan nem következtethető az a döntő tény, hogy az e tekintetben nem szakértő felperes már ekkor felismerhette azt, miszerint a gép a törvényi kellékeknek nem felel meg, tehát nem is esett késedelembe az által, hogy a töréseket puszta véletlennek tulajdonítva, egyelőre az eltört géprészek pótlására hívta fel alperest. Az ezen ismételve előfordult törések miatt a gép működési képessége kellőleg ki sem volt próbálható ; felperes tehát jogosan hívhatta fel alperest, hogy azt szakértőjével hozassa működésbe, s midőn ennek sem sikerült a gépet működésbe hozni, csak akkor állt be az az időpont, melyben biztosan felismerhette, hogy a gép a törvényi kellékeknek csakugyan nem felel meg; tehát az ezután nyomban (augusztus 18-án) történt rendelkezésre bocsátás sem tekinthető elkésettnek, mivel a kt. 349. §-ában kijelelt idő még nem telt el. Ezek után a másodsorban eldöntendő kérdés ez : megfelel-e a kereseti cséplőgép, — miután a kellékek szerződésileg megállapítva nem voltak, — a törvényi kellékeknek ; mert jogosnak a rendelkezésre bocsátás csak az esetben tekinthető, ha az árú a törvényi kellékekkel nem bir. E tekintetben a bizonyítás alperesen állott, mert eladó a szerződés teljesítését a vevőtől csak az esetben követelheti, ha igazolni képes, hogy azt a maga részéről kellőleg teljesité. A per során mindkét fél kérelmére elrendelt s foganatosított birói szemle alapján adott szakértői egybehangzó vélemény szerint a kereseti gép anyaga és szerkezete tekintetében megfelel ugyan azon kellékeknek, melyeket az e fajta járgány cséplőgépnek birnia kell, azonban a rajta észlelt harangkerék és kúpkerék szabálytalan egymásba járását, mint már az eladáskor fenforgott szerkezeti hibát jelelik meg a szakértők, mely miatt egyrészről a gépfogak előbbi elkopásnak vannak kitéve, más felül nagyobb vonó erő szükséges a cséplésnél alkalmazandó igaerőre nézve, végre hogy a tartóság sem lehet oly idejű, mint a rendszerint egymást érintő fogaknál. Minthogy felperesnek mint a vevőnek a törvénynél (kt. 321. §-a) fogva joga volt középminöségü gépnek a szállítását követelni, ily minőséggel bírónak pedig a szakértők véleménye szerint szerkezeti hibában szenvedő gép nem tekinthető: felperes annak megtartására nem kötelezhető; a rendelkezésre bocsátás ttehát jogosultnak kell elismerni. Alperesnek az a védekezése, hogy az észlelt hiba csak abból származott, mivel a gép nem állíttatott fel kellő alaprámára, figyelmet azért nem érdemel, mert a szakértők az észlelt szerkezeti hibát már az eladáskor létezettnek jelentvén ki, 'arra a felállítás mi befolyással sem lehetett: ez okból a szakértőknek kért újbóli kihallgatása is felesleges.. Ezek alapján felperes a szerződéstől elállásra jogosítva lévén alperes a fent jeleltekben elmarasztalandó volt. Bün^-ügyekben. A m. kir. Curia döntvényei. (Büntető ügyekben.) 67. szám. Vájjon a rendőri hatóságoknak hivatalosan eljáró »örségi közegei hatósági tagoknak tekintendök-e ' s az ellenük hivatalos eljárás közben nyilvánosan elkövetett becsületsértés a B. T. K. 261. vagy 262. $-ában körülirt vétséget képezi-e f (7,284/1882, 2,959/1883, 2,760/1885, 3,762 és 6,561/1887 B. számokhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a B. T. K.-ékben ezen elnevezések : »hatóság«, »hatósági tag«, »a hatóság bizottsága, küldöttsége, választmánya*, továbbá: »közhivatalnok«, »hatósági közeg«, vagy pedig egyes hivatalnoki categoriák megjelölése (B. T. K. 193., 196., 201., 448. stb. § ai) bizonyos büntetendő cselekmények activ vagy passiv alanyai megjelöléséül használtatnak; tekintve, hogy ezen megjelölések alapját és forrását a közjog, valamint az említett törvénykönyvek elfogadása idején hatályban volt közjogi törvények, különösen az 184S : III., 1870 : XLIL, 1871 : XVIII., az 1872 : XXXVL, 1876 : VI. törvénycikkek képezték; tekintve, hogy ennek folytán a fent kitett különböző elnevezések értelme és az azok mindegyikével kifejezett fogalomnak a másiktól való különbsége a közjog és az emiitett közjogi, illetőleg szervezeti törvények alapján állapítandó meg; tekintve, hogy a közjog értelmében hatóság alatt azon állandó és szerves közjogi alakulat értendő, mely az állami közhatalom feladatának teljesítése céljából az alkotmány vagy külön törvény által alkotva lévén, e célnak szempontjával és a törvény határai között, kényszerítő rendszabályok kiadására, valamint más intézkedések tételére és végrehajtására nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is van; tekintve, hogy a fentebbi meghatározásokból következik, hogy a »hatóság tagja« az, a ki — eltekintve az egész hatósági jogkörnek egy személyre ruházásától — a hatóságot a törvénynél fogva illető körében határozatok s rendelkezések hozatalánál határozó szavazatával állandóan közreműködni jogosítva van; tekintve ellenben, hogy »hatósági közegeknek« ezen megjelölés szoros értelmében azok tekintendők, a kik kizárólag a felsőség rendelkezéseinek és meghagyásainak teljesítésére, illetőleg foganatosítására hivatvák; tekintve különösen a rendőri szervezetet, az abban megjelölt, egyrészről »tiszt«, »tisztviselő«, másrészről »őr« elnevezésekben még külsőleg is kifejezést nyert megkülönböztetés szerinti hatósági kört, mely a rendőri hatóság »őrségi« közegeinek minden teendőjét csak a kiadott utasítás teljesítésére szorítván, még legfontosabb teendője is, mint az egyes gyanúsított vagy tettenkapott egyéneknek hatóság elé állítása, az önálló intézkedésnek csak látszatával bir;