A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 27. szám - A hitfelekezet megváltoztatása mint a tulajdonszerzés egy új módja

106 többieknek érvényesen elvállalt kötelezettségére befolyással nincsen; ámde a fenforgó perben nem az elfogadó szenvedő váltóképességéről van szó, mert az kétségtelen a fentebb elő­adottakból, hogy az irni nem tudó is bir szenvedő váltóképes­séggel, hanem e perben az az eset, hogy nincs elfogadói nyilat­kozat ; tekintve, hogy a kezesség a váltójogban is accessorius természetű lévén, az egy más, bármely váltónyilatkozatot elő­feltételez s e föadós nyilatkozat formailag jő tekintetbe ; tekintve továbbá azt, hogy a kezes (alperes) a föadós Ígéretének tartalmát teszi magáévá és a maga részéről is igéri a főadós tartozásának teljesítését: ebből folyölag a kezes csak akkor felel, mikor a főadós Ígéretének tartalma szerint a főadós felelőssége beáll, a mi pedig be nem állott, mert a váltón levő elfogadói nyilatkozat a vt. 104. §-a értelmében váltójogi hatálylyal nem bír. Az előadottak alapján felperest keresetével elutasítani kellett. (1887. évi szept. 28-án, 2,074. sz.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla: A neheztelt ítéletet a kir. itélő tábla helybenhagyja az abban felhozott azon okból, hogy miután a váltón alakilag érvényes elfogadói nyilatkozat nem fordul elő, az elfogadóért vállalt váltói kezesség, mint a váltói | elfogadás alaki érvénye által feltételezett mellékkötelezettség érvényesnek tekinthető nem volt. Felperesnek a vt. 2., 21. és 67. §-aira történt hivatkozása itt figyelembe nem jöhet, mert ezen szabványok alakilag érvényes váltónyilatkozatokat feltételeznek. (1888. február 13-án, 602. sz.) A m. kir. Curia A. kir. itélő tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1888. május 1-én, 371. váltósz.) Annak elhallgatása, hogy a biztosító mar az új ügyletet megelőzőleg tűzkárokat szenvedett, kétségtelen befolyással lehetett az új biztositás elvállalására, minek folytán a keresk. törv. 474. és 475. §-ai helyesen alkalmazhatók. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az első­bíróság Ítéletét helybenhagyja annak indokainál fogva és azért, mert a 3-/. alatti kárfelvételi jegyzőkönyv 25. kérdésére M. H. által adott felelet folytán a 21/. alatti biztosítási ajánlat a biztosítók akaratának megfelelően kiállitottnak lévén tekintendő, az ajánlat keletkezésének körülményei tekintetében ajánlott főesküveli bizo­nyítás helyesen lett mellőzve, mert ha felperesek nem maguk állították ki a 2-/. alatti ajánlatot, tartoztak gondoskodni arról, hogy az ajánlat a kereskedelmi törvény és a feltételeknek meg­felelő módon állittassék ki és mert annak elhallgatása, hogy a biztosító már az új ügyletet megelőzőleg tűzkárokat szenvedett, kétségtelen befolyással lehetett az új biztositás elvállalására, minek folytán a keresk. törv. 474. és 475. §-ai a fenforgó esetre helyesen lettek alkalmazva. A in. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban fel­hozott és felhívott indokoknál fogva annyival inkább helyben­hagyatik, mert felperesek azt, hogy alperes ügynökét az őket a kereseti biztosítást megelőzött időben ért tűzkárról a 27. alatti biztosítási ajánlat átadása alkalmával értesítették, vagy hogy alperes erről tudomással bírt, a per során határozottan nem is állították ; minthogy pedig e döntő körülmények bizonyítása felpereseken állott: a bizonyításra ez irányban nem kötelezett alperes által eme körülményekre óvatosságból ajánlott főeskünek szüksége fenn nem forog. (1888. május 15-én, 411/88. v. sz.) A midőn a felsőbíróság a csődnyitás iránti kérelmet az alsó­foku határozat megváltoztatásával, mint alaptalant elutasítja, a csődöt kérő ellen a tömeggondnoknak nem csupán kés/kiadása? hanem munkadíja is megállapítandó. A 111. kir. Curia (1887. juu. 7. 490. sz. a.): A másodbiró­ság végzése felfolyamodással megtámadott azon részében, mely szerint csődöt kérő hitelezőt a tömeggondnok részére munkadíj címén megállapított összeg fizetése alól felmentette, megváltoztatik s az elsőbiróság végzése e tekintetben is helybenhagyatik. Indokok: Mert panaszló csődnyitási kérelmével a jog­erőre emelkedett 6,446/L885. szám alatt kelt másodbirósági végzés szerint azon oknál fogva utasíttatott el s marasztaltatott a fel­merült költségben, mivel nem igazolta, hogy panaszlottnak több hitelezője lett volna. Tekintve, hogy ezen, bár alaptalan fellépése folytán első­biróságilag elrendelt csődeljárásnak törvény szerint szükséges következménye volt a leltározás, tehát a kirendelt tömeggondnok­nak a leltározás körüli eljárása is ; tekintve továbbá, hogy a tömeg­gondnok e minőségében a csődtömeg érdekében tett fáradozásai díjazását a csődtörvény 103. §-a alapján joggal követelheti: ebből szükségképen következik, hogy ezért ép ugy, mint a csődnyitás körül felmerült költségért nem a panaszlott adós, hanem a jog­talanul csődöt kérő hitelező tartozik felelősséggel; az eljáró csődbíróság tehát helyesen kötelezte öt a mérsékelve megállapított tömeggondnoki dijaknak is a megfizetésére. Azon körülményből, hogy a vevő a megvásárolt gépet már a cséplés kezdetén hiányokban szenvedőnek találta, alaposan nem következtethető, hogy a vevő már ekkor felismerhette, miszerint a gép nem felel meg a törvényes kellékeknek 5 minek folytán a gépnek utólagos rendelkezésre bocsátása nem tekinthető elkésettnek. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék, mint kereskedelmi biróság dr. Ormós Jenő ügyvéd által képviselt K. . Salamon hódmezővásárhelyi lakos felperesnek dr. Neumann Ármin ügyvéd által képviselt Clayton és Shuttleworth budapesti cég alperes ellen egy cséplőgép visszavétele és 987 frt vissza­fizetése és jár iránt indított kereskedelmi perében következőleg ítélt: Felperes keresetével elutasittatik köteleztetik alperesnek 87 frt perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett meg­fizetni, és az Ítéleti illetéket viselni. Felperesi ügyvéd díjai és költségei 193 ftrban, alperesi ügyvédé 87 írtban állapittatnak meg saját feleik irányában. Indokok: A kereskedelmi törvény 346. §-a értelmében a vevő a más helyről küldött árút az átvétel után haladéktalanul csak az esetben tartozik megvizsgálni, ha ez a rendes üzleti kezelés sze­rint lehetséges. Miután pedig cséplőgép megvizsgálása és meg­próbálása rendes kezelés szerint csakis a cséplési idő beálltával lehetséges, alperesnek azon érvelése, hogy felperes az 188 4. június 4 én átvett gépet az 1884. július 22-ike, mint a rendes cséplés megkezdése előtt tartozott volna megvizsgálni és esetleges hiányai miatt kifogásolni, nem bir alappal és azon körülmény, hogy ezen most érintett idő alatt felperes a gépet nem kifogásolta, a felek közt létrejött szerződés fenn vagy fenn nem állására mi befolyást sem gyakorolhat. A cséplési idő beállta, vagyis 1884. július 22 ike után azon­ban felperesnek a hivatkozott törvényszakasz értelmében már kötelességében állott alperest a gépen észlelt és kikötött vagy tör­vényi kellékek hiányairól értesíteni és azt kifogásolni. Felperes keresetében ugyan állítja, hogy a felmerült és észlelt hiányokról alperest azonnal értesítette és a gép jókarba halyezését követelte. Válaszában azonban maga is azt állítja, hogy az értesítés csak annyiból állott, hogy alperesnek megírta, miszerint a gép bizonyos része elromlott, kéri azt kijavítani, más része eltört, kér helyette másikat és hogy alperes felperesnek a kivánt géprészeket után­véttel megküldötte és ő azokat ki is fizette. De alperes 4 •/. alatt csatolt felperes által 1884. évi augusztus 11-én irt, levéllel iga­zolta is, hogy felperes még ekkor is.— minden kifogásolás nélkül— csupán megrendelést tett egy kis kerékre. Minthogy azonban az eladónak a hiányokról való értesítése csak az esetben birhat az ügylet érvényére befolyással, ha ezen értesítéssel együtt az árú kifogásoltatott is, ily módon azonban felperes aiperest nem értesítette és minthogy továbbá a keresk. törv. 346. §-ának 2-ik bekezdése szerint, ha a vevő ezen értesítést elmulasztja, az árú nem kifogásoknak tekintendő és minthogy végre felperes maga sem állítja, hogy a gép hiányai 1884. augusz­tus 11-ig felismerhetők nem voltak, ennélfogva felperes a keresk. törv. 348. §-ában a vevő javára biztosított azon joggal, hogy az árú kikötött vagy törvényi kellékek hiányai miatt az ügylettől elállhasson, nem élhet. Felperes az 1884. évi augusztus 14-én a vásárolt gépet alperesnek rendelkezésére bocsátotta és ezen rendelkezésre bocsá­tás alperes tagadása ellenében igazoltnak tekintendő, mert alperes a neki ezen körülményre kínált esküt sem el nem fogadta, sem vissza nem kínálta. Azonban ezen rendelkezésre bocsátás mint elkésett, alperes szerzett jogait többé nem érintheti; de nem érintheti azon körülmény sem, hogy műhelyvezetőjét ezen idő után a gép helyes felállítása és működésbe hozatala végett felperes­hez elküldötte, mert alperesnek ezen kifejezett kötelezettség el­vállalása nélkül eszközölt ténye felperesnek már elényészett jogait fel nem élesztheti. Felperes állította ugyan, hogy alperes arra kérte, miszerint a géppel még egy próbát tegyen, ezen állítását azonban alperes­nek idevonatkozó tagadása dacára mivel sem bizonyította. Ezek folytán tekintet nélkül arra, hogy a vásárolt gép a kikötött és törvényi kellékekkel bir-e vagy nem, miután felperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom