A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 27. szám - A hitfelekezet megváltoztatása mint a tulajdonszerzés egy új módja
JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a -Jog« 27. számához. Budapest, 1888. július 1-én. Köztörvényi ügyekben. Gyermekekről való intézkedés válóperben. A budapesti Uir. tszék : Horváth Mihály ügyvéd által képviselt V Jozefa felperesnek, Sebők Béla ügyvéd által védeti B. Béla alperes elleni házassági kötelék felbontása iránti perében itélt : Felperes B. Béláné, szül. V. Jozefa és alperes B. Béla között N.-Perkátán 1880. évi okt. 9-én a róm. kath. vallás szertartásai között létrejött házassági kötelék mindkét félre nézve kölcsönös engesztelhetleu gyűlölet alapján feloldatik és azoknak az új házasságra léphetés megengedtetik. A házasságból származó és N.-Perkátán 1881. évi okt. 2-án szül. B. Olga Mária Bona tartása és neveltetése felperes köteles ségévé tétetik azzal, miszerint felperes köteles időközönként ezen gvermeket alperesnek megmutatni, stb. (1888. február 14-én, 3,097. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az clsöbiróság Ítéletét azon kiegészítéssel helybenhagyja, hogy a felperes az 1877 : XX. t.-c. 14. §-ának következményei terhe alatt köteles tűrni, hogy alperes az atyai hatalomból való felügyeleti jogát az »01ga Mária Ilona« nevü kiskorú gyermek felett gyakorolhassa ; ehezképest azt rá és a gvermekekre nézve alkalmas helyen megtekinthesse és vele érin'tkezhessék, stb. (1888. ápr. 10. í 1,896. sz. a.) A in. kir. Curia : A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1888. máj. 30. 4,316. sz. a.) A katonai kincstár nincs jogosítva valamely tiszt ellen annak fizetésére vezetett végrehajtás esetében az illető tisztnek ellátása (1875:1.1. t.-c. 115. §.) céljából a fizetés egy részét visszatartani és ezen ellátásra fordítani, ha mégis tette, végrehajtatónak szavatol. Habár S7o-os kamatnál magasabb lett valami követelés után megítélve, sőt annak erejéig a végrehajtás is elrendelve, „uzsoratermészetű" kamat Iránt a végrehajtás még se foganatosítható. A nagyszebeni kir. törvényszék: Frühbeck F. ügyvéd által képviselt K. Terézia felperesnek, D. Bruckner Vilmos által védett cs. kir. kat. kincstár elleni 1,351 frt 68 kr. s j. iránti perében stb. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla (1887. január 28-án 1,440/p. 1887.): Az elsőbiróság Ítélete megváltoztatik s alperes csak a kereseti követelésből 417 frt 4l2/s krt köteles felperesnek megfizetni, felperes pedig az azon felüli követelésével elutasittatik. Indokok: A keresethez mellékelt bírósági végzések és katonai hatósági értesítésekkel bizonyítva van, hogy a végrehajtást szenvedett T. János számvevő kapitány nyugdíjának egyharmadára a keresetben részletesen előadott felperesi követelés erejéig a kielégítési végrehajtás elrendeltetett s annak foganatosítására, illetőleg a végrehajtás alá vont nyugdíj részletek levonására s a levont összegeknek felperes jogelődje s a követelésnek felperesre lett átruházása után felperesnek leendő kiszolgáltatására az illető katonai hatóság felkéretett s az az emiitett megkeresvénynek lf-80. évi szeptember l-ig eleget is tett, azon időn túl azonban a lefoglalt nyugdíj-összegnek kiszolgáltatását megtagadta, mit a cs. és kir. közös hadügyminisztérium jóváhagyott s felperest a miatti sérelmei orvoslása végett a törvény rendes útjára utasította, alperes pedig a katonai hatóságnak eme eljárását igazolni nem tudta, minthogy annak igazolására csakis az 1875. évi LI. t.-c. Il5. §-ára hivatkozott, mely szerint az időközben elmebeteggé lett végrehajtást szenvedett ápolási költségei nyugdíjából fedezendők, de ezen rendelkezésből nem következik, hogy végrehajtási szenvedett nyugdíjának végrehajtásilag korábban lefoglalt része is ama célra fordítható. Jóllehet ezek szerint alperes felelős a miatt, hogy hatóságai végrehajtást szenvedett lefoglalt nyugdíjának kiszolgáltatását törvényes alap nélkül megtagadták s jóllehet alperes nem vonta kétségbe, hogy ama nyugdíjösszeg 1,351 frt 68 krt tesz, alperes azért marasztaltatott el csak 417 frt 4 L2/rs ki", megfizetésében s felperes azon felüli követelésével azért utasíttatott el, mivel tökes költségkövetelése a tőke után járó 8y„ kamattal 651 frt 942/:i krt tesz, melyből levonva a jogelődje által már átvett 234 frt 53 krt, fennmarad még 417 frt 41%, kr., 8% kamatnál nagyobb kamat érvényesítésére pedig birói segély nem nyújtható, mivel az 1883. évi XXV. t.-c. 21. §. absolut rendelkezése szerint, ha magasabb kamat behajtása végett el is rendeltetett a végrehajtás, az nem foganatosítható, miből köveikezik, hogy 8%-nál magasabb kamat bírói segélylyel per utján nem érvényesíthető s ezen mitsera változtat az, hogy felperes részére 60% kamat már megítéltetett, minthogy annak érvényesítésére a jelen per folyamatba tétele által a birói segélyt újból igénybe vette, birói segély pedig 8%-nál magasabb kamat iránti követelés érvényesítésére nem nyújtható. A ni. kir. Curia (1888. június hó 5-én 4,603/p. 1888.) : Tekintve, hogy a kereset tárgyát a felperes, illetve jogelőde részére J. János számvevő százados lefoglalt nyugdijának csak azon része képezi, mely egyáltalában a jelenleg is érvényben levő végrehajtási törvényes szabályok szerint végrehajtás alá vonható ; tekiDtve, hogy az 1875: LI. t.-c, illetve annak 115. §-a a már keletkezése előtt szerzett jogokra befolyással nem birhat, különben is ezen körülmény a közös hadsereg és a m. kir. honvédség egyéneinek katonai ellátásáról 115. §-ában különösen tisztek és egyéb havidíjas egyének ellátása módjairól a tébolydában szól, oly intézkedést azonban, melynél fogva a végrehajtási általános jogszabályok változás alá, a szerzett törvényes zálogjogok hatályon kívül esnének s a birói végrehajtás utján elrendelt levonások egyoldalúlag megszüntethetők volnának, nem tartalmaz ; hogy az id. t.-c. csak az illető tisztnek járó szabad rendelkezésére fenmaradt nyugdíjrész hovafordításáról intézkedett, miért is katonai kincstár, a mennyiben a hitelezőt szerzett törvényes zálogjogánál fogva megillető levonásokat is oly költségek pótlására fordította, a melyeket a most idézett törvény értelmében sajátjából kellett fizetni, azokat visszatéríteni tartozik, s tekintve másrészt azt is, hogy uzsorás jellegű kamatok iránti végrehajtás az 1883 : 25. t.-c. rendelkezése szerint egyáltalán nem foganatosítható: ezen okoknál fogva a másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A kezesség váltójog szerint is accessorins természetű lévén, alakilag érvényes váltónyilatkozatot tételez fel azon személy részéről, kiért a kezesség elvállaltatott. A kezes tehát kötelezve nincs, ha a föadós (elfogadó) a váltótörvény 104. § a ellenére névaláírás helyett kézvonással eszközölte váltónyilatkozatát. (1876 : XVII. t.-c. 67. és 104. §-ai.) A tordai kir. törvényszék: Alperes U. József által 1,695. szám alatt beadott kifogásoknak hely adatván, felperes H. János 1,540/87 szám alatti váltókeresetével elutasittatik. Indokok: Habár alperes azon kifogása, hogy az írni nem tudó szenvedő váltóképességgel nem bír, figyelembe nem vehető, mert míg az 1840-iki váltótörvény az írni nem tudóktól egyenesen a váltóképességet tagadja meg, addig az 1876-iki váltótörvény csak az írni nem tudók kézjegyét tekinti hatálytalannak, tehát az új törvény szerint tisztán csak a forma irányadó, t. i. az, vájjon a váltó aláírást vagy kézjegyet tartalmaz-e, hogy pedig az irni nem tudók szenvedő váltóképességgel birnak, kitűnik a vt. 1. és 105. §-ából, mely utóbb idézett szakasz értelmében meghatalmazásból is lehet váltót aláírni; mindazonáltal tekintve, hogy a kereset alapjául szolgáló váltón levő elfogadói nyilatkozat keresztvonással eszközöltetvén, az váltójogi hatálylyal nem bir (vt. 104. §.); tekintve, hogy a váltón levő elfogadói nyilatkozat tételénél nem tűnik ki, hogy L. János meghatalmazásból irta volna alá az irni nem tudó elfogadó nevét, mert a képviseletre vonatkozó valamely kifejezés a váltón nincsen kitüntetve, mindezeknél fogva a váltón levő elfogadói nyilatkozat hatálytalan. Tekintve már most azt, hogy habár a vt. 67. §-a értelmében a váltókezesség akkor is érvényes, ha az, kiért a kezesség elvállaltatott, szenvedő váltóképességgel nem bir s habár a \t. 2. §-a szerint: ha a váltón oly személyek nyi atkozatai fordulnak elő, kik szenvedő váltóképességgel nem birnak, e körülmény a