A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 27. szám - Az ügyvédi és biró kar közötti viszonyról

Hetedik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1888. július 1. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. xz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. K éziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások c> kiadóhivatalhoz intézendők A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Szamos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiad DP. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 0 fri — kr. fél » 3 » - >< negyed » 1 » 50 » Az előfizetési pénzek liéi•mentesen legcélszerűbben postautalványra} a] küldendők. TARIALQM: AZ ügyvédi és birúi kar közötti viszonyról. Irta: N e m o. — Árvaszéki határozatok az örökösödési eljárás köréből. írta : Kovaliczky Klek, kassai kir. közjegyzöhelyettes. - - Sajtó utján elkövetett rágalmazás esetében a viszonvád meddig terjeszthető elő? Irta: dr. Dauer József, szombathelyi ügyvéd. — A hitfelekezet megváltoztatása, mint a tulajdon, szerzés egy uj módja. Irta: Préda János, nagyszebeni ügyvéd. — Ausztria és külföld. (Külföldi lapszemle. Irta: Vargha Ferenc, b.-gyulai kir. alügyész ) — Nyik kérdések és feleletel:. (I. A végrehajtási törvény 14 és 15. §§-hoz. Irta: Dölöni László, bánffy-hunyadi ügyvéd. II. A bagatellbirósági eljárás köréből. Irta: dr. Neumann Mór, ügyvéd GaJanthán.) — Sérelmek. (Tandem aliquando ! Irta : V e r i t a s.) — Irodalom. (Az osztrák nyelvvita. Irta : dr. F ischhof Adolf) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. Mi'.t i.í.Ki.ET : Jogesetek tára. Felsőbiiósági határozatok és döntvények Kivonat a »Dudapesti Közlöny -bői. (Csődök. — Pályázatok.) A „*Jo(j Tövvéliytúvu" t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó éui törvények 8. ős g. ívét (i 11 — 142. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. Július hó 1-töl új előfizetést nyitunk lapunkra. Tisztelettel kérjük azon t. vidéki előfizetőinket, a kiknek előfizetésük e hó végével lejár, szíveskedjenek az előfizetést mielőbb meghosszabbítani. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 írt 50 kr. Félévre 3 írt Egész évre 6 frt. Az előfizetések legjobban postautalványnyal lapunk kiadóhivatalához, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. \/ Az ügyvédi és birói kar közötti viszonyról, t E lapok közelmúlt számai egyikében ily című közlemény keltvén fel figyelmemet, elolvastam. Elolvasván, mondhatom nem csekély örömet éreztem, nem ugyan a jól sikerült cikk felett, hanem inkább azon, hogy a közlemény szeizöje Bartha Iván ur szilágysomlyói kartársam szerint az általa tárgyalt merev elkülönzés a birói és ügyvédi kar között 1-ször csak most kezdődik, 2-szor ennek okát az ügyvédi o k 1 e v é 1 helyébe tett birói oklevél idézi elő. Őszintén örültem ezen indokolásnak már azért is, mert én természetemnél fogva irigy nem lévén, jól esett értesülnöm ama közleményről, hogy Erdélyben kartársaink még amaz irigylésre méltó helyzetben vannak, hogy 1-ször a birói és ügyvé i kar közötti merev elkülönzés még csak most veszi kezdetét, 2 szor, hogy ennek oka tisztán és egyedül az ügyvédi és birói oklevél. A cikk elolvasása után aztán önkénytelen igy sóhajték fel, hogy: boldog emberek. Nálunk, fájdalom az anyaországban az másként van. Nálunk az a merev elkülönzés, fájdalom nem új a birói és ügyvédi karban és nem is a birói vagy ügyvédi oklevél az oka. Mert, ha tisztán a qualifikáció közötti különbség volna a baj oka, akkor nem az ügyvéd függne a bírótól, hanem megfordítva, miután a nagyobb képzettség bizonyos fölényt kell, hogy biztosítson a kisebb képzettséggel birói felett. És e helyett mit tapasztaltunk a múltban és tapasztalunk még ina is a gyakorlati életben ? Ep ellenkezőjét annak a mit a qualifikáció közötti különbségnek szülni kellene. Az ügyvéd függő viszonyát a bírótól. Es ha kutatjuk, hogy mit eredményez ez, nem nehéz felfedeznünk, hogy a 1 e g co r r u m p á 1 tab b viszonyokat. Mert a biró kezében lévén letéve, úgyszólván teljesen az ügyvéd megélhetése, az önfentartás ösztöne által hajtva, annak kegyét kénytelen vadászni és annak hibái, baklövései, vagv munkátlanságával szemben elnézönek lenni. Hogy is ne! Hisz a biró állapítja meg az ügyvéd költségeit saját »bölcs« belátása szerint, a biró részesiti az egyes kegyelteket a gondnokságok élvezetében. Ezt tutivá és érezve, vájjon rosz néven vehetö-e, ha ilyen körülmények között a nagymérvű konkurrencia és a megélhetés ösztöne a kegyvadászat különböző kigondolható nemeire (ízi az ügyvédet ? Bizonyára nem. Szerény felfogásom szerint tehát nem a qualifikáció különbségében, hanem ott van elhintve az elkülönzés nek igazságszolgáltatásunkra rothasztólag ható magva, a hol az ügyvéd a bírónak nem c 00 r d i n á 1 t, d e subordináltna k érzi magát. IMI csak azon területről merítem ugyan tapasztalataimat, melyen évek során keresztül gyakorlatilag működtem. Azt azonban még is merem állítani, hogy az általam ecsetelt állapot nagyon csekély kivétellel mindenütt egyforma s csak fehér hollóként tűnik fel egy-egy kivétel a- magyar igazságszolgáltatás terén. Nem kell nagyon messze mennünk a fővárostól — pedig ott is, jól tudom, aligha van másként — csak a szolnoki kir. törvényszék területén kell széttekintenünk s az általam most emiitett korrumpált viszonyok rothasztó hatását lehetetlen nem érez nüuk A törvényhozás intézkédése folytán 1885. évben Szolnokon mint a megye központjáu törvényszék állíttatván fel, a kilátásba helyezett ügyforgalom növekvése nem csekély számban hódította oda a megye területén és azon kívül lakó ügyvédeket. Alig nyíltak meg az újonnan alkotott törvényszék kapui, a volt karcagi és jászberényi törvényszék biráiból összeállított törvényszék első gondja az volt, hogy a velük ide költözött ügyvédek mindenike csődtömeg gondnoksághoz jusson. S ugy is történt. A bírák kegyeltjei alig félévi itt tartózkodás után egyenként egy-egy többé-kevésbé jövedelmező gondnokság birtokában voltak. Rendes viszonyok között és az általánosan elfogadott o-va. korlat szerint az egy helyen több évi gyakorlattal biró ügyvéd nek kell, előnynyel birni az ugyanott lakó másik ifjabb társa felett. Es mégis mint tapasztaltuk, az másként történik nemcsak, sőt a protekció és kegyvadászat ma már annyira megy, hogy addig, míg egy 13—45 évi gyakorlattal biró ügyvéd °az egész idő alatt hiába várt egy ily már őt joggal megillető bármily csekély jövedelmet biztosító gondnokságra, az alig 2—3 évi gyakorlattal biró 2, sőt 3 tömegdondnokságnak is birtokába jut. Ugy, hogy az egyik csőd még befejezést sem nyert, már a másik ismét az ölébe hull. Az ily eljárás, azt hiszem méltán elkeserítheti a méltatlanul háttérbe szoritottakat. s egyáltalában nem csudálhatjuk, ha v. különben is mostoha viszonyok szülte tengődő állapot elkeseredést, elkülönzést szül nemcsak biró és ügyvéd között, de ügyvéd és ügyvéd között is. Hasonló ehhez az is, mit a költségek megállapítása terén tapasztalunk. Nem is szólva azon sok apró előny, kedvezés vagy