A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 23. szám - Mikor tartozik kiküldött végrehajtási iratokat a birósághoz visszaterjeszteni? - A csődtörvény alaki hiányai. 5. r.

02 szegve, jogtalan éltül aj doni tási célzattal elvette és azt saját céljaira felhasználta, nem a másodbirósági ítéletben benfoglalt, a btkv. 367. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségét, hanem a tárgy értékére való tekintettel, a btkv. 333. §-ba ütköző és 334. §. .szerint minősülő lopás bűntettét képezi. Mindezeknél fogva a másodbirói ítélet megváltoztatásával, a fel hozottaknak megfelelő elsőbbirói ítélet hagyatik helyben, mindazonáltal azon részbeni megváltoztatással, bog)- a vádlottra kimért két évi börtön egy (1) évre leszállittatik, mely az elsőbirói ítélet keltétől veszi kezdetét. (1888. ápr. hó 24-én.) A fedezeti váltó jogtalan bepcrlésc büntetendő cselekményt nem képez. A magyar kir. Curia (1888. ápr. 17. 9,568.): Miután az, hogy a fedezeti váltó bármiként meghamisittatott, avagy megállapodás ellenére kitöltetett volna, a feljelentés tárgyát nem képezte, sőt arról a vizsgálat folyamán említés sem rétetett, az a cselekménye vádlottnak, hogy a jelen alakban kitöltött és neki átadott fedezeti váltót illetőleg jogtalanul beperesitette, büntetendő cselekményt nem képez, a budapesti kir. ítélőtábla megszüntető végzése, mivel a vizsgálat elöfokozataiban perre utasításnak helye nincs, sértett félnek a polgári perutra való utasításának mellőzésével indokainál fogva helybenhagyatik. A sértett fél elhalálozása nem ok a bűnvádi eljárás megszüntetésére. D. János több büncselekménynyel vádoltatott s ezek közt azzal is. hogy H. jános községi bíró ellen rágalmazást s becsületsértést követett el. Az eljárt szegszárdi törvényszék felmentette ez alól, mert a panasz tárgya csak a btk. 258. s t2< • 1. §-aiban körülírt rágalmazás s becsületsértés vétségének tényálladékát képezvén, csakis a sértett fél indítványára üldözhető; a hivatalos jelentés szerint pedig H. János már elhalt s örökösei ezen bűnügy folytatása iránt indítványt nem tettek. A kir. tábla végzésében ezen nézetet nem tette magáévá, miért a törvényszéket újabb eljárásra s érdeinbeni Ítélet hozatalára utasította; mert a törvényszék által felhozott alapon az eljárás nem volt beszüntethető; mert H. jános sértett fél indítványát kellő időben megtette s ahhoz a vizsgálat során történt kihallgatása alkalmával is ragaszkodott; indítványa tehát mind ez ideig vissza nem vonatott. (1K88 március 20. 30,818. sz. a) Az uzsoratörvény attól tételezi fel az előbb keletkezett igényekre alkalmazhatóságát, hogy az előbb kikötött uzsora-követelés a törvény életbe lépte utáu érvényesíttetett legyen. Nem a — habár egyébként uzsora-kamatnak — az adós általi önkéntes megfizetését, nem is a túlságos kamatnak a hitelező általi egyszerű követelését: hanem annak „érvényesítését«, tehát az adós által megtagadott uzsora-kamatnak az elleni követelését és kényszerítő, azaz bírósági uton való érvényesítését állapítja meg alkalmazhatóságának elhatározó feltételéül. A m. kir. Curia (1887. ápr. 12-én 6,766. sz. a.) uzsoravétséggel vádolt St. Zsigmond elleni bűnügyben itélt: Mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával St. Zsigmond vádlott az 1883: XXV. t.-c. 1. §-ába ütköző uzsoravétség alól felmentetik. Indokok : Fel volt mentendő vádlott azért: mert a bebizonyított tényállás szerint panaszló több évvel az 1883: XXV. t.-c. életbelépte előtt tartozásait összeszámolván vádlottal, ennek panaszló elleni követelése 90 frtban állapíttatott meg; mely tőke után panaszló kötelezvényt állítván ki, évi kamat fejében 10 véka búzát kötelezett fizetni vádlottnak, a mi évenként 20 frt értéket képvisel, a 30 frt tőkének tehát 22 száztóliját képezte. Eltekintve attól, vájjon a kamat ezen magassága egymagában megállapitaná-e az 1883: XXV. t.-c. 1. §-ának alkalmazhatóságát : a jelen esetben nem a kamat kikötése, nem is annak panaszló által az idézett törvény életbeléptéig való megfizetése, hanem azon kérdés az elhatározó : vájjon a törvény életbelépte utáni időből forog-e fenn vádlottnak oly cselekménye, mely által az a törvény életbelépte előtt kikötött, de annak életbelépte után követelt túlságos kamatok miatt az 1883. XXV. t. c. büntető rendelkezése alá esik? Az idézett t.-c. 5 a szerint ugyanis az azelőtt keletkezett, de a törvény életbelépte után érvényesített uzsora követelés eseteiben is az 1S83 : XXV. t.-c. megfelelő rendelkezései I alkalmazandók. Ezen §., eltekintve az abban idézett 1—2. §. tar! talmától, attól tételezi fel rendelkezésének az előbb keletkezett j igényekre alkalmazhatóságát, hogy az előbb kikötött uzsoraköveI telés, a törvény életbe lépte után érvényesíttetett legyen. Nem a - habár egyébként uzsora-kamatnak — az adós általi önkéntes megfizetését, nem is a túlságos kamatnak a hitelező általi egyszerű követelését, hanem annak »érvényesitését«, tehát az adós által megtagadott uzsora-kamatnak az elleni követelései és kényszerítő, azaz bírósági uton való érvényesítését állapítván meg alkalmazhatóságának elhatározó feltételéül, a törvénynek 5-ik § a e határozott rendelkezésnél fogva csupán az esetben lenne vádlott ellen az uzsora-vétség kimondható, ha az az 1883: XXV. t.-c. életbelépte után nem csupán elfogadta volna a panaszló által önként fizetett uzsora-kamatot, hanem azt a megtagadó panaszló ellen követelte, illetőleg ebbeli követelésének érvényt szerzett, vagy e célra érvényesítési lépéseket tett volna. Tekintve azonban, hogy a bebizonyitottnak vett adatok szerint, a többször id. törvény életbelépése után panaszló önszántából adta meg vádlottnak az 1882. évi aug. 15-től bezárólag, az 1883. évi aug. l5-ig terjedi") évre a L0 véka búzát, az 1883. évi aug. 15-től az 1884. aug. 15-ig terjedő évre pedig szintén minden kényszer nélkül 6 véka búzát s egy hectoliter bort fizetett, míg az 1884. évi aug. lő-től 1885. aug. 15-ig mi kamatot sem fizetvén, ennek fejében 10 frtos váltót állíttatott ki s így csak ezen 10 frt az, mely mint részben uzsora-kamat, beszámítás alá jöhet, minthogy vádlott az 1885. szept. 22-én panaszló ellen beadott somtu. váltókereset által csak a 90 frt töke s 10 frt tőkésített kamatot s jár érvényesítette az eljáró kir. törvényszéknek 1885. dec. 10-én 4,956. sz. a. hozott ítélete által; ezen 10 frt kamatból azonban a megengedett 8 százalék kamatot, mely 90 frt után 6 frt 20 krt teszen, levonva 3 frt 80 kr. marad fen mint oly összeg, mely a 4. §. korlátain túl érvényesítettnek mutatkozik, ámde ezen 2 százalék kamattöbblet a tőkéhez viszonyítva távolról sem képez oly aránytalanságot, minőnek a törvény 1. §-a szerint fenn kellene forogni. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. A helyi érdekű vasutak és a postakincstár között a postaszál lit ásva vonatkozólag létrejött szerződések akkor is illetékmentesek, ha meg az 1888. évi IV. t.-e. hatályba lépte előtt lettek megkötve. (1888. évi márczius hó 5-én, 2,jj^l8y. sz.) Azok az adózók, a kik a I88J. évi XLIV t.-c. 24. $-a. alapján az adókivető bizottság határozatáról Írásban értesítve lettek, az említett határozat ellen annak kézbesítését követő naptól számított íj nap alatt élhetnek fe/ebbezéssel. (188S. évi március hó i-én, 2,4Jj. sz.) A vagyonbukott által a csődbírósághoz a végett intézttt kérvények: hogy a csődtömeghez tartozó tárgyak — megromlás veszélyének elkerülése miatt - mielőbb árvereltessenek el, mint a csődtömeg kezelésérc vonatkozó beadványok, bélyegmentesek. ?. évi febr. hó y-éu, 4,641. sz.) Nyomatott a „Pesti künvvnYcmda-n'sr. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Fried Lebi e., szatmár-németi tszék, bej. jun. 25, félsz, jul. 9, csb Viski Károly, tmg. Vargha Gyula. — lilumenfeld László e., lőcsei tvszék, bej jun. 25, félsz. jul. 25, csb. Putz Mátyás, tmg Varga Ferenc. — Neuman Géza e, gyulafehérvári tszék, bej. jul. 26, félsz. aug. 8f csb. Kain Hugó, tmg. Müller Mihály. — Prankovszky Józsefe., 111.-vásárhelyi tszék, bej. jul. 16, félsz. aug. 16, csb. Birthler, tmg. Biás István. — Kégl István e., székesfehérvári tszék, bej aug 6. félsz. aug. 31, csb. Kökk Gyula, tmg. Nagy Ignácz. Pályázatok: A kassai tvszéknél dijjas j o g g y a k o r n o k i áll. jun. 23-ig. — A marosvásárhelyi tvszéknél bírói áll. jun. 9-ig. — Az ó-becsei jrbságnál dijjas joggyakornoki áll. jun. 23-ig. — A sátoraija-ujhelyi tszéknél dijjas joggyakornoki áll. jun. 10-ig. — A pécsi jrbságnál díijas joggyakornoki áll. jun. 10-ig. vény-társaság"-ná). (Hold-utcza 7. szám.)