A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 21. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenkettedik közlemény

íl JOG. 177 3 sistemisált állás közül jelelenleg csak 2 van betöltve Sacher Josef és Schrott Ferdinánd által) 4,500, 5,500 és 6,000 írt fizetés és 1,000 frt működési pótlékkal. Ezen számok elég hangosan beszélnek; az anyagi oldaltól egészen eltekintve — noha az f, kérdés legfájósabb részét képezi — kitűnik, hogy aránytalanul kevesebb munka mellett a rendes személyzet száma majdnem kétakkora ! Az ily érzet pedig nem igen lelkesítő! Áttérünk immár az ügyforgalom és tevékenység kimutatására, magától értetődölcg itt is csak a főbb adatokra szorítkozhatunk. A bécsi legfőbb itélő- és semmitöszéknél 1887-ben beérkezett összesen 14,702 (nálunk 21,463) ügydarab ; hozzá az 1886-iki hátralék: 841 (nálunk 4,988), a főösszeg 15,543 ügydarab volt (nálunk 26,451). Ebből elintéztetett 14,757 (nálunk 20,082) és maradt 1887. év végével hátralékban 786 (nálunk 6,369). Összebasonlitva az 1886. évi ügyforgalommal, 693 ügydarabbal kevesebb érkezett be (nálunk 1,122-vel több). A polgári perek száma a mult évi hátralékkal együtt 1887ben 4,i33 volt (nálunk polgári 11,030, váltó 1,199, úrbéri 189, összesen tehát 12,418): ebből elintéztetett 3,814 (nálunk 9,836) és maradt hátralékban 319 (nálunk 2,916). Viszonyítva 1886-hoz a beérkezett ari ügyek száma, 1887-ben 99-el fogyott (nálunk 1,682-vel emelkedett). A polgári perek közül volt 2,461 rendes f c 1 ü 1 v i z s g á 1 a t i kérvény ;ezek közül helybenhagyatott 1817, megváltoztatott 587, feloldatott 42, rcndelvényuyel visszaküldetett 15. Rendkívüli felülvizsgálati kérvény volt 1,757, ezekből elutasittatott 1,635, megváltoztattatott 86, feloldatott 22, rendelvényuycl visszaküldetett 14. Viszonyítva 1886 hoz, 78-al kevese; b b felülvizsgálati kérvény lett elintézve. Peres ügyekbeni f e 1 f o 1 y a m od á s beérkezett 4,12*, ebből elintéztetett 4,026 ; hátralék 102 ; perenkivüli beérkezett 1,168, ebből elintéztetett 1,137, hátralék 31 ; birtokháboritási ügyben 1,599, ebből elintéztetett 1.520, hátralék 79. Itt is 1886-hoz viszonyítva, 81-cl kevesebb felfolyamodás érkezett be. A felfolyamodások közül a) p e r c s ü g y e k b e n rendes felfolyamodás helybenhagyatott 1,838, megváltoztattatott 514, feloldatott 147, rendelvénynyel 25; rendkívüli visszautasittatott 1.458, megváltoztatva 216, feloldatott 65, rendelvénynyel 12 ; b) p e r c n k i v ü 1 i ügy ékben rendes: helybenhagyó 372, megváltoztató 133, feloldó 23, rendelvény 5 ; rendkívüli visszautasító 528, megváltoztató 88, feloldó 66, rendelvény 9; c) birtokháboritási ügyben rendes helybenhagyó 527, megváltoztató 138, feloldó 31. rendelvény 5; rendkívüli visszautasító 838, megváltoztató 38, feloldó 35, rendelvény 9. Törvénykezési ügyekben két jogvél e m é n y lett felterjesztve (ilyesmire nem is gondolnak nálunk, jóllehet ezen fórum épen nálunk volna hivatva kritikát gyakorolni). Fegyelmi ügyvolt 55 (nálunk 730!!), syndikatusi panasz 12. Bűnügyekben 1887-ben 102 ülésnap volt, 10-el több, mint 188i-ban. Ezen 102 ülésnapon elintéztetett 373 bűnügy (nálunk a bűnügyek száma 1887-ben 12,848 volt és ebből elintéztetett 0,408). Mig tehát Bécsben egy ülésnapra átlag 32;V;n bűnügy elintézése esik, addig van nálunk némely curiai tanács, melyben m i nd e n ülésnapon 26—28 bűnügy lesz előadva és Ítélettel ellátva. Képzelhető, hogy mily alapossággal lesznek az afféle tanácsban az ügyek meghányva-vetve! Átlag egy ügy előadására 7—8 pere marad, és ez idő alatt előadandó a teljes tényállás, a végtárgyalás eredménye, az alsóbirósági ítéletek, a lelebbezések tartalma, a referens véleménye, megejtendő a tanácskozás és a szavazás. Kétségkívül ezen tanácsok oly titkos módszerrel bimak, mely a társtanácsok méltó irigységét kelthetné. Úgy vagyunk értesülve, hogy a többi tanácsok elnökei legközelebb ezen tanácsokban személyesen is megjelenni óhajtanak, hogy ezen bámulatos és kényelmüket annyira előmozdító előadási módszert alaposan megismerhessék és saját tanácsaikba átültethessék. Semmiségi panaszok feletti határozatok hozattak Bécsben: 1887. 1886. törvényszéki ítéletek ellen .... 264 331 — 67 esküdtszéki „ » ....... 83 98 — 15 a törvény oltalma érdekében 26 11 + 15 egyéb semmiségi panasz visszautas.. ... 567 617 — 50 » feloldó . . . . 75 66 + 9 elintézetlen maradt 158 149 + 9 I. b. a semmiségi p. visszaút, hat. elleni s. p. . 85 122 — 37 elintézetlen 3 2 -f- 1 Halálos ítélet a semmitőszék elé terjesztetett és elintéztcI tett 62 ; a halálbüntetés végrehajtatott 4 esetben. Kegyelmi indítvány a semmitőszék elé terjesztetett 11, j tehát 14-el kevesebb, mint 1886., ebből 1887. év végével elinté! zetlen volt 3. Delegatió és egyéb ügy darab volt 1837-ben 1,040, ebből hátralék 22. A mit a fenti kimutatásnál sajnálattal nélkülözünk, ez az egyes birák tevékenységének kimutatása, de már a fenti számadatok is azt tanúsítják, hogy aránylag nagyobb lévén a bécsi birák és sokkal kevesebb az elintézendő ügydarabok száma, szükségkép minden egyes bíró tevékenysége is sokkal szűkebb határok közt mozog, mint a m. k. Curia bíráinak tevékenysége. Nálunk a polgári tanácsokban működő 38 biró közül van egy Mersics Miklós, aki 1887-ben 859 ügydarabot intézett el; a legközelebb hozzá álló Kaszay Zsigmond már csak 422 ügyet volt képes elintézni; 12 biró 301 — 307 közt váltakozó számú pert intézett el, 16 biró 205—274 ügydarabot; a többiek, a kik 200-nál kevesebb ügydarabot intéztek el, hol nyugdíjba léptek, hol a büntető szakosztályba áthelyeztettek, hol csak az év elöhaladottabb stádiumában kezdték meg működésüket. A büntető tanácsok -12 birái közül a legtöbb ügyet, 446 S é 11 e y Sándor intézte el; kívüle még csak Andrásovics Béla, Baló Mihály és Keömley Pál intéztek el 400-náltöbb ügydarabot, 305-372 ügyet 10 biró intézett el; 200 — 263 ügyet 12 biró; a többiek szintén, mint fennebb, hol nyugdíjba léptek, hol csak későn neveztettek ki és azért kevesebb ügyet intézhettek cl. Midőn ezek szerint azt látjuk, hogy a bécsi legfőb ítélőszék összesen 373 bűnügyet intézett el, holott egy szorgalmas curiai biró 446 bűnügyben előadóképen szerepelt, és hogy ezen bíráink a hét többi részében még szavazó birákkép is szerepelnek, — valóban el kell szomorodnunk. Mert alaposság és érett megfontolás ily viszonyok között nem igényelhető és a Curia épülete felett díszlő »Justitia regnorum fundamentum* helyébe sokkal helyesebi) volna ezen felirat: »m. kir. Taposó-malom.« Dr. Révai Lajos. Nyilt kérdések és feleletek. Szabadság-büntetés átváltoztatása pénzbüntetésre kegyelem folytán. (Felelet.) Pongrácz Dezső ur kérdése az : vájjon bírói »itéletben« kimondható-e a pénzbüntetésnek megfelelő fogházbüntetésre leendő átváltoztatása akkor, midiin a fogházbüntetésre elitélt kegyelmi kérvényében maga »kérte« a pénzbüutetésrc való átváltoztatást s a kegyelmi határozat csak ennyiből áll: »E 1 engedem a fogház büntetést s elrendelem a pénzbüntetést. Vájjon ily esetben a törvény rendeletének megfelelő átváltoztatás nem jár-e a kegyelem intenciójának sérelmével? nem teuné-e azt illusoriussá? Véleményein szerint elitélt akkor, midőn nem teljes felmentését, hanem csupán a szabadságvesztés büntetésnek pénzbüntetésre leendő átváltoztatását kérelmezte, egyrészt önmaga ismerte be azt, hogy valamely büntetést tényleg megérdemel, másrészt pedig hallgatagon azt állitá, hogy rajta a pénzbüntetés végrehajtható is lesz. Ezek folytán nem vélelmezhető a kegyelem intenciójáról sem az, hogy kérvényezőt, saját petitumán túl, minden büntetés alól és feltétlenül feloldani szándékozta volna, sem az, hogy a pénzbüntetés kiszabásakor a behajthatlanságuak lehetőségét csak számba vette volna is, legkevésbé pedig a jelen cselben azon döntő célzat: hogy a fogházbüntetést még azon esetben is elengedni és vissza-átváltoztatását, a törvény világos rendelete dacára, még akkor is határozottan megtiltani szándékozott volna, ha az önmaga által kérelmezett pénzbüntetés foganatosítható nem lenne. Igaz ugyan, hogy a kegyelmi határozatnak szószerinti értelme szerint a fogházbüntetés »elengedve« lett, ámde logikai értelme szerint, az elitélt saját kérelmének megfelelően, az csakis pénzbüntetésre »á t v á 11 o z t a t o t t«-nak vélelmezhető, a mi a vitás kérdésnél lényeges különbség. Nézetem szerint az idézett lakonikus rövidségíi kegyelmi határozatban foglalt domináló, feltétlen és sarkalatos disposició annak világos és határozott »e 1 r e n d e 1 é s é«-ben áll, hogy kérvényező feltétlenül büntetéssel sujtassék s ezen határozott célzatú imperativ fő intézkedéssel szemben csupán másod, alárendelt és csak feltételes hatályú szerep jut azon enunciációuak, mely szerint kérvényezőnek a fogságbüntetés »elengedtetik«, he-