A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 21. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenkettedik közlemény

176 R. JOQ. 3. elhalasztó feltételtől, vagy valamely kezdődési időponttól függő tulajdonszerzés esetében, a midőn a dolog a jogvevőnek a feltétel beállta, vagy az időpont bekövetkezése előtt adatott át, a mely esetben a tilalom célját az átruházó fél esetleges tulajdon­jogának védelme képezi; 4. ha az átruházás felfüggesztő feltét, vagy valamely kez­dődési időpont megállapítása mellett történt s a dolog át nem adatott, a felek addig is, mig a feltétel nem teljesül, avagy az időpont be nem következik, a szerződés által kötelezve vannak. Ebből folyólag a feltételesen jogosított (jogvevő) az átruházótól az elvállalt kötelezettség annak idején leendő teljesítését, illetőleg biztosítást követelhet, mihez képest a feltételtől, vagy az időponttól függővé tett jogának megóvása végett, az átruházóval szemben azt is kikötheti, hogy ez az átruházott dolgot időközben elidegení­teni, vagy terhelni nem fogja; 5. ha a telekkönyvi tulajdonosként bejegyzett házastárs a másik házastársnak közszerzeményi jogát elismeri, akkor kötelezett­séget vállalhat arra nézve is, hogy a házassági viszony megszűnte után érvényesíthető közszerzeményi tulajdon megóvása végett az illető telekkönyvi ingatlan felerészét elidegeníteni, avagy terhelni nem fogja; 6. az eladó által fentartott visszavásárlási- és elővásárlási jog nem akadályozza a további elidegenítést még akkor sem, ha az telekkönyvi bejegyzés által absolut hatályúvá vált.138 Azonban az, a ki a tulajdont a visszavásárlási, vagy elővásárlási jog fen­tartása mellett ruházta át, ebbeli jogának könnyebb érvényesit­hetése végett kikötheti, hogy a jogvevő tulajdonos a dolgot el ne idegenitse és ne terhelje; 7. hasonló kikötésnek van helye általában az adásvételi jogügylet mindazon mellékszerződéseinél, melyek szerint az eladó a vevő által elvállalt szerződési feltételek teljesítéséig a t u 1 a j­dont fentartotta (pactum reservati dominii), vagy a melyeknél fogva bizonyos eshetőségre nézve az átruházott tulajdont visszavonni vau jogosítva (pl. pactum commissorium eseté­ben.) Az első esetben a tilalom az átruházó ellen, az utóbbi esetben pedig a jogvevő ellen iráuyul; 8. az ajándékozó jogosítva van az ajándékozás visszavonására vonatkozó esetleges jogát139 elidegenítési tilalom kikötése által biztosítani. Csupán csak a megajándékozott érdekében rendelt ehdegenitési tilalom azonban joghatálylyal nem bír. Uu Mindezen esetekben tehát a tilalom célját oly jog oltalma képezi, melyre lényegileg a tulajdonhozi igény alapitható, vagy a mely bizonyos eshetőségre nézve tulajdoni igénynyé érlelődhetik; ugyanazért a dolog feletti uralmi jognak csak egy bizonyos irányára vonatkozó jogok, mint pl. a zálogjog, szolgalmi, használati és haszonélvezeti, valamint a haszonbérleti jog biztosi tása, vagy érvényesítésének megkönnyítése végett a dologilag ható elidegenítési, illetve terhelési tilalom kikötésének helye nincsen. 141 Ausztria és külföld. A bécsi legfőbb ítélőszék tevékenységi kimutatása 1887-ben. (Befejező közlemény.) A bécsi »Hofrath«-ok * közül van 3, ki 50-nél több és 20 bíró, ki40-néltöbb szolgálati évet töltött be. Schmerling elnök 58 évnél, Stremayr 41 évnél több szolgálati évvel * Ez a bécsi legfőbb ítélőszék bíráinak hivatalos cimök. 138 Az absolut joghatály csak arra jogosítja fel az eladót, hogy a visszavásárlás, illetve elővásárlás iránti igényét a bejegyzés utáni jogszerzők ellen érvényesíthesse s ily esetben az utóbbiaknak joga csak a vételárra s/ui ilkozhatik. V ö. Zlinszky: Telekkönyvi rendtariás 188. 1. Randa i. m. 207. 1. Unger I. 519. 1. 139 Itt azon jogot értjük, melynél fogva az ajándékozó a megajándé­kozott durva hálátlansága indokából az ez utóbbira átruházott dolgot visszakövetelheti. Unger i. m. II. 213. és köv. I.: Widerruf der Schenkung. O p trvkv. 948. és 94't. §-ai. Hogy ily esetben az ajándék visszavonását hazai jogunk is megengedi, erre nézve 1. Zlinszky: Magán­jogának 443. lapját és a legfőbb itélöszéknek 1878. évi 5,334. sz. a. kelt határozatát (Jogt. közlöny 1879. évi 5. sz.) "° L. a végrendeleti tilalomnál 2., b. alatt elmondottakat. 14 A szerződési tilalomra vonatkozólag előadottak szolgáljanak válaszul azon cikkekre, melyek a J o g 18 7. évi fi., 10. és 11. számaiban : » Adható-e bekebelezés nélkül jelzálogi elsőbbség* cím alatt dr. K 1 e c k n e r Alajos, dr. Issekutz Viktor és Bognár Mihály uraktól meg­jelentek. A mi felfogásunk nem találkozik dr. Kleckner tanár ur véleményé­vel, a ki nz oly szerződési megállapodás', melylyel az elidegenítési jogo­sultságnak mások érdekében való elvonása céloztatik, minden esetben bir. Lapenna szintén 40 évnél több Wierzbicki 37 évnél több szolgálati évet töltött. A birák közül Scholz 48, Napret 42, Khrfeld 54, Summer 47, Lassnigg 55, Rakovicz és Kleindl 46 év­nél többet töltöttek államszolgálatban stb. stb. — és még sem gondolnak felsőbb helyenazok nyugdíjazására! Talán nem ártana ezen körülményt igazságügyi kormányzatunknál is figyelembe venni és a nálunk némelykor megdöbbentő nyugdíja­zásoknál valamivel óvatosabb és tartózkodóbbnak lenni?! Nemcsak az elnökök és tanácselnökök (kik közül többen, így Schmerling, Stremayr, Habietinek mint ministerek is szolgáltak), hanem a birák nagy száma is magas rendjelekkel van kitüntetve — merev ellentétben a mi rendesen mellőzött curiai biráinkkal, kik c tekintetben is a hamupipőke szerepére vannak kárhoztatva és kény­telen kelletlen nyugdíjaztatásuk alkalmával is 40 évi hű, önfel­áldozó szolgálattétel után legfölebb »legfelsöbb elismerésben* ré­szesülnek. Bécsben számos biró birja a I.ipót- és koronarendet, többen mindkettőt együtt; a kisebb érdemjelekről hallgatunk. Mint nálunk, úgy Bécsben is van számos bizottság, melybe a legf. ítélőszék bírái közül többen be vannak választva. Ily bizott­ságok a földtehermentesitő és szabályozó bizottság, a hübér­allod bizottság, a bank választott bírósága, a legfőbb pénzügyi közigazg. bíróság, a birodalmi törvényszék sat. A bécsi legfőbb Ítélőszék és jsaát ügyforgalmunk alábbi összehasonlítását előzőleg nem lesz érdektelen a segédhivatalok személyzetét is röviden elősorolni, hogy evvel is az itt és ott fennforgó nagy és reánk nézve hátrányos különbséget kitüntessük, valamint a teljesített munkából önként folyó tanulságot vonhassuk. Bécsben van 1 elnöki titkár 2,400 írt fizetéssel, 700 frt mű­ködési pótlék és 300 frt elnöki pótlékkal (nálunk szintén 1 elnöki titkár 1800 frt fizetés és 400 frt lakpénzzel); 9 tanácsjegyző (Hof­secretaire) 2,000, 2,200 és 2,400 frt fizetés és 700 frt működési pót­lékkal és ezeken kívül 7 szolgálattételre kirendelt törvényszéki jegyző 1,300—1,200 frt fizetéssel és 500 frt működési pótlékkal (nálunk 6 tanácsjegyző 1,5('0 frt fizetés és 400 frt lakpénzzel; 6 segédtj. 1,200 frt fizetés és 3(»0 frt lakpénzzel); 1 segédhivatali főigazgató 2,000 frt fizetés és 700 frt működési pótlék (nálunk 1800 frt fizetés és 300 frt lakbér), 1 segédhivatali igazgató 1,800 frt fizetés és 600 frt működési pótlék és 4 igazgatósegéd 1,300 frt fizetéssel és 500 frt működési pótlékkal (nálunk 3 segédhivatali igazgató, egy 1,400 frt kettő 1,200 frt fizetéssel és mindenik 300 frt lakpénzzel) ; 9 irodatiszt, 1,300 frt fizetéssel és 500 frt műkö­dési pótlékkal (nálunk 12 irodatiszt, hat 900 frt fizetéssel és 200 frt lakpénzzel, hat 800 frt fizetéssel és 200 frt lakpénzzel \ 13 írnok (Kanzellisten) (.00—800 frt fizetéssel és 300 frt működési pótlék­kal (ezek helyét nálunk a díjnokok pótolják, kik részére az 1888. évre megszavazott állami költségvetésben 7,280 frt vau megsza­vazva. A bécsiek javára eső 12,500 frt után a különbözet ezen egy tételnél 5,220 frt. — 5 ajtónálló 60() frt fizetéssel és 250 frt működési pótlék és ruhailletménynyel, (nálunk 2 ajtónálló 500 frt fize­téssel, 60 frt lakpénzzel és 50 frt ruhailletménynyel), 20 I. oszt. szolga: nyolez 500 frt fizetéssel, 250 frt működési pótlék és ruha­illetménynyel, tizenkettő 400 frt fizetés, 200 frt működési pótlék és ruhailletménynyel,12 II. oszt. szolga 400 frt fizetés 200 frt műkö­dési pótlékkal (nálunk 18 szolga; négy 400 frt, kilencz 350 frt, öt 300 frt fizetés és 60 frt lakpénzzel és 50 frt ruhailletménynyel). Hogy ujjongnának szegény, a munkától görnyedő és a mellett ko >laló szolgáink, ha számban és fizetésben egyenlő rangúakká válhatná­nak bécsi collegáikkal! A legfőbb ítélőszék concretualstatusához tartozik még a fő­ügyész (General-Procurator, jelenleg lovag Cramer Lipót.) 7,000 frt fizetés és 3,000 frt működési pótlék (nálunk Kozma főügyész fizetése 6,000 frt és 1,000 frt lakpénzzel, a marosvásárhelyié 3.000 frt és 400 frt lakpénz), és a 3 főügyvéd (General-Advocaten ; a s így az eshetöleges zálogjoghozi igény biztosítására is megengedettnek s esetleg dologi hatások létrehozására alkalmasnak tartja. De nem osztjuk dr. Issekutz és Bognár urak véleményét sem, a kik az elidegenítési tilalom­nak szerződés általi kikötését elvileg is kizártnak tekintik. Mi e részben a középutat követjük s ez nézetünk szerint az egyedül helyes álláspont, mely a szerződési, valamint a vagyonforgalmi szabadság követelményeinek egyaránt megfelelni képes Érvelésünk eredményét nem alterálja az o. p. törvénykönyvnek különben is az id. törv. szabályok I. r. 21. §-ával össze­függésbe nem hozható s igy nálunk nem is érvényes azon intézkedése sem, mely szerint a zálogszerződés nem tartalmazhat oly feltételt, hogy az adós a jelzálogos ingatlant másnak le ne köthesse, mert a mint azt S t u b e n­rauch (i. m III. köt. 600. lap) helyesen megjegyzi, az ily kikötés azért tekintendő hatálytalannak, mert a későbbi terhelés a zálogjogositott hitelező­nek előnyt nem nyújt s igy annak a kötelem teljesítése jogi érdekében sem áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom