A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 1. szám - Az alaptalan bélyegleletek

A -IOCÍ. v3. tétele a) pontja .értelmében csak azok a birói határozatok, i mint hivatalos kiadványok, esnek mellékleti bélyeg alá, ha mel- ' lékletnek használtatnak, melyek a szabályok szerint illetékmentesek. 2. Ha számlák, könyvkivonatok csatoltatnak periratokhoz, azokra okmánybélyeg nem, hanem csakis mellékleti bélyeg követelhető az ill. díjj. 84. tétel B) 2. pontja alapján, mert az ily könyvkivonatok és számlák a kereskedők és iparíizők által nem a megrendelő személyek részére állíttatnak ki. 3. Midőn magánlevél borítékjával együtt csatoltatik a beadvány vagy perirathoz, az bélyegezés szempontjából csak egy mellékletet képez; mert a levélboriték a levélnek kiegészitő része. 4. Ha füzetek vagy könyvek leleteztetnek meg mint mellékletek, azok ívei számának megjelelése mellett a leletben nincs kitüntetve, hogy a leletezett füzetek irottak-e, vagy nyomtatva vannak, már pedig könyvek és nyomtatott füzetek s általában kinyomtatásra szánt kéziratok az ill. díjj. 74. tétele a) pontja értelmében bélyegmentesek. 5. A leletező nem tesz különbséget a beadványoknál, hogy a mellékleteket a fél adta-e be, vagy ügy vagy per elintézéséhez bizonyos iratok hivatalból szereztettek be, hanem sokszor az itteni tárgyalásból kitűnik, hogy a megleletezett mellékletek tulajdonkép hivatalból beszerzett iratokat képeznek; minthogy pedig a hivatalból beszerzett iratok nem a fél beadványának mellékletei: azokra mellékleti bélyeg nem követelhető. 6. Hivatalos bélyegleletek vétetnek fel az egyszerű »j e g y z ők ö n y v« megjeleléssel anélkül, hogy a jegyzőkönyv természete, tárgyalási, tanuzási, észrevételezési, végrehajtási, eskületételi, Ítélet kihirdetési vagy végrendelet kihirdetési, stb. minősége kitüntetve lenne; már pedig a minőség kitüntetése felette fontos, annak elbírálására jár-e és mennyi bélyegilleték és az a fél vagy képv. ügyvédje, s általában kitől követeltessék. 7. Tanuhallgatási jegyzökönyveknél nem fordittatik kellő figyelem annak határozott megjelelésére : peres-felek közül, melyik a tanú állitó fél; sőt nagyon gyakori az eset, hogy nem a tanú- | állító fél, vagy épen maga a tanú jelel te tik a leletben j bélyegcsonkitó s igy fizetéskötelezettnek. 8. Midőn más helyen lakó tanúnak kihallgatására idegen biróság kerestetik meg, s az a felvett tanuhallgatási jegyzökönyvet hivatalból felvéve bélyegtelenül a megkereső bírósághoz megküldi, vagy midőn a bizonyító fél közbenjötte nélkül tartatik birói szemle, tanuk vagy sza kértők kihallgatása, a bélyegtelenül megküldött, vagy felvett jegyzőkönyv vagy jegyzőkönyvek a biróság segédszemélyzete által tévesen azonnal megleleteztetnek, holott a fél vagy ügyvédje a jegyzőkönyvi bélyeget a bély. és ill. szabályok 27. §-a értelmében, midőn a felek részéről észrevételezésnek van helye, az észrevételezésre kitűzött határnapon, vagy a tanúkihallgatás, illetve birói szemle után hozott határozat kihirdetése alkalmával, avagy ha az kézbesittetik, ennek kézbesítése után három náp alatt tartozik leróni. A leletező egyáltalán nincs figyelemmel arra sem, hogy ha az ily jegyzőkönyvi bélyeg a vidéken lakó fél vagy ügyvédje által posta utján küldetik meg, mikor adatott a bélyeg postára, j már pedig ha a bélyeg három nap alatt a fenti határozat kézbe- , sitése után postára adatott: bélyegleletezésnek egyátalán helye nincs. 9. Birói szemle felett, tanuk vagy szakértők kihallgatása alkalmával felvett jegyzökönyvekről hiányzó bélyegek miatt történt megleletezéseknél, a leletben soha sincs kitüntetve az a sarkalatos körülmény, hogy a tanuállitó jelen volt-e a jegyzőkönyv felvételénél, megjelent-e az észrevételezésre vagy a határozat kihirdetésére, avagy a határozat kézbesítése után három nap letelt-e? ezeket a körülményeket a felek felebbezései folytán mindig u'ólag kell a biróságoktól megkérdezni, s a legtöbb esetben, mint a tapasztalat mutatja, a felek panaszai jogosultak. A fenti körülményeknek a hivatalos leletekbe ni határozott megjegyzése mulhatlanul szükséges. 10. Végrehajtási jegyzőkönyvek bélyegtelensége miatt felvett leletekben nincs kitüntetve, hivatalból foganatosittatott-e a végrehajtás? jelen volt-e a végrehajtató fél vagy képv. ügyvédje vagy nem ? s utóbbi esetben a végrehajtás foganatosításáról nyert értesítéstől, s illetve ezt tudató birói végzés kézbesítésétől számított 3 nap eltelt-e? Mert az 1881. évi LX. t.-c. értelmében hivatalból foganato- j sitandó végrehajtásoknál is alkalmazást r.yer a bély. és ill. szab. i 27. íjának a fenti 8 pontban körülirt célzata lm. kir. p. ü." közigazg. biróság 6. sz. döntvénye). 11. Végrehajtás folyamán birtokarány megállapítása iránti tárgyalásnál a jegyzőkönyv bélyegét végrehajtató vagy üg) védje tartozik fedezni s ha ez a határozat kihúdetésekor sem volna jelen, a bélyegkötelezettség s illetve leletezés szempontjából itt is I a fenti 8 pont alatt mondottak irányadók (m. kir. pénzügyi közig, biróság 3,711/885. sz. Ítélete.) 1L'. Számtalanszor megtörténik, hogy a bírósági végrehajtó veszi fel a végrehajtási stb. jegyzőkönyvről s egyéb általa felvett hivatalos iratról hiányzó bélyeg iránt — és pedig sokszor idő előtt — a hivatalos leletet, vagy felveszi azt más bírósági kezelési közeg s a fizetésre kötelezett fél vagy ügyvéd a bélyegilleték és | bírság elleni felebbezésénél beigazolja, hogy a kellő bélyeget, j illetve annak árát, esetleg a leletfelvétel után, de kellő időben, sőt néha a lelet felvétele előtt is, a végrehajtónak lefizette. 13. Nem ritka az eset, hogy a telekkönyv vezető által a tárgyalás megkezdése előtt több tiszta ív papiros varratik egybe, de a tárgyalás folyamán az összevarrott ív mind fel nem használtatik, mégis mivel az ívek összes első levele felhasználva lett, az összes ívekre követeltetik a bélyeg s annak hiánya miatt lelet vétetik fel. Ez eljárás nem helyes, inert csak a felhasznált papiros mennyiség esik bélyegkötelezettség alá, négy lapot véve egy ívnek s a nem teljes négy lap is egész ívnek tekintendő (pénzügyi közig, biróság 8,168;88ó. sz. Ítélete.) 14. Rendes vagy telekkönyvi perekben jegyzőkönyvi tárgyalásnál a jegyzőkönyvről hiányos bélyeg iránt a hivatalos lelet mindig fel per e s ellen vétetik fel, a nélkül, hogy megjegyeztetnék, kinek p e r b e s z é d é t tartalmazza a megleletezett jegyzőkönyvi ív; holott a jegyzőkönyvi bélyeget az tartozik fedezni, kinek perbeszédét a megleletezett ív tartalmazza; ha az mindkét fél perbeszédét foglalja magában, a fizetéskötelezettség egyetemleges (pénzügyi közig, biróság 5,79.S/884. sz. Ítélete.) 15. Nagy tévedés követtetik el leletezők által ott is, hol a per tárgya, illetve értéke tárgyalás folyamán felperes által leszállittatik; mert jegyzőkönyv, Ítélet és felebbezésekre mindig a megindított kereset értéke után vétetik fel ,i hivatalos lelet, holott a pertárgynak már leszállított értéke irányadó. 16. Midőn a pernek mindkét peres fél megjelenésével történt érdemleges letárgyalása után birói szemle, tanú vagy szakértő kihallgatás történik s ezek eszközlése után az esetleges észrevételezésre kitűzött határidőben egyik peres fél meg nem jelenik s ha a megjelenő fél az Ítéleti bélyeg ötet terhelő felét kellő időben beadta: a lelet az Ítéleti bélyeg másik felének hiánya miatt, mégis a megjelenő fél ellen vétetik fel, mert a lelet az ily Íteletet makacssági ítéletnek jelzi, holott az bélyegkötelezettség szempontjából nem makácsségi ítélet. Sőt a most jelzett eljárásnál oly eset is számtalan, hogy valamelyik peres fél az őt terhelő bélyegilletékrészt a per érdemleges tárgyalásakor és pedig az illetéki díjj. 48. tétele jegyzetek 1. pontja értelmében már a tárgyalás befejeztekor jegyzőkönyvön lerótta, de mert leletező magán a kihirdetett Ítéleten nem látja íelragasztva a bélyeget, az Ítéletet a kötelezettségének már eleget tett iél ellen megleletezi, az ily zaklatást előidéző eljárást nem lehet eléggé kárhoztatni. 17. Igen gyakori az az eset is, hogy leletező a per tárgyának értékével nincs tisztában s a hivatalos leletbe nem kellő, sőt tévútra vezető adatokat vesz fel ; midőn tehát a per tá'rgvát szerződéseken alapuló jogok, szolgálmányok s általában szerződésre alapított több rendbeli követelések avagy kereskedelmi levelek képezik, szükséges, hogy ily esetekben a per alapját képező szerződések hitelesített másolatai is közültessenek a hivatalos lelettel, ennek szükségessége mutatkozik különösen ott, midőn ítéletek vagy felebbezések képezik a bélyeglelet tárgyát, hogy a pertárgy értéke a bélyegilleték kiszabása előtt hivatalból megállapítható legyen. 18. Nagyon gyakori az alaptalan és téves leletezés, a leletező előtt az első és másodbiróság két egyenlőnek látszó Ítélete ellen beadott felebbezések felett, pedig nem tekintendő egyenlő két Ítéletnek, ha a per érdemére a másodbirói ítélet egyenlő is az elsőbirói Ítélettel, a kamatok vagy perköltségekre nézve változtatás tétetik (ill. díjj. 13. tétel IV. \i. pont 1. jegyzete és pénzügyi közig, biróság f>,773/884. sz. ítélete.)