A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 1. szám - Az alaptalan bélyegleletek

19. A bélyeg- és illetékszabályok díjjegyzékének 100. tétele határozottan megjelöli a végrehajtás folyamán hozott és nem illetékköteles birói határozatokat, ilyenek mégis gyakran megleleteztetnek. 20. Megleleteztetnek továbbá a kielégítési végrehajtási kérvénynyel beadott s azok mellékletét képező s 15 kros mellékleti bélyeggel ellátott árverési feltételek 50 kr erejéig, holott az árverési feltételek addig, míg a kielégítési végrehajtási kérvény mellékletét képezik, csak mellékleti bélyeggel látandók el s csak midőn azok az árverelö felek által aláíratnak s igy midőn az árverési jegyzőkönyv kiegészítő részévé válnak, egészitendők ki 50 kros bélyeg erejéig (ül. díjj. 7. tétele 133. lapon) tehát az ily leletezés is alaptalan. 21. Biztosítékok törlésére kiállított törlési engedélyek csak mint "törlési engedélyek« leleteztetnek meg a nélkül, hogy megemlítve volna a leletben, hogy a telekkönyvileg törölni engedett zálogjogi összeg biztosítékot (cautiót) képez; már pedig a biztosítékok törlését megengedő törlési engedélyek ívenként 50 kr. állandó bélyeg alá esnek (pénzügyi közig, bíróság 12. számú döntvénye.) 22. Szegénységi jogalapon perlekedők ellen, vagy midőn védő avagy ügygondnok hivatalból neveztetik ki, a védőügyvéd vagy ügygondnok ellen azok által bélyegtelenül beadott beadványokra stb. lelet vétetik fel; ez a leletezés helytelen, mert a bélyeg- és illetékszabályok 59. és 60. §-ai értelmében ily esetekben bélyegfeljegyzésnek van helye s a bélyegjegyzék csak a perben hozott ítélet jogerőre emelkedése után teendő át a bíróság részérói az illetékszabással megbízott hivatalhoz. 23. Bélyegnek ismételve történt használata miatt vajmi sok lelet vétetik fel, melyek az ismételve használtnak állított bélyegnek szakértői megvizsgáltatása után alaptalanoknak bizonyulnak; az ily természetű leleteknek pontosabb megvizsgálása kéretik, de miután ismételve használtnak állított bélyegjegy kell, hogy a m. kir. államnyomda részéről szakértői vizsgálat alá vétessék s igy a felvett lelettel együtt amegleletezett iratnak átküldése is mulhatlanul szükséges, az iránt intézett megkeresése, hogy az ismételve használt bélyegek miatt felvett leletet mindig a megleletezett okirattal vagy perirattal együtt szíveskedjék áttenni, addig tehát a lelet az illető bíróságnál visszatartandó volna, míg a megleletezett irat is át nem tehető. 24. Felette sok panasz tétetik a felek részéről, hogy midőn a beadványokat beadják s a kir. bíróságok iktatóhivatalában kérdést intéznek: vájjon kell-e és mily bélyeg a beadványra, felvilágosítást nem kapnak s eltávoztuk után a lelet azonnal felvétetik, sőt ügyvédek is emeltek panaszt a miatt, hogy annyi idő sem engedtetik nekik, míg az esetlegesen szükséges bélveget a bélyegárúdából meghozzák vagy meghozatják. Minthogy a törvény csak a roszhiszemüséget s a határozott mulasztást akarja sújtani, nem mulasz:hatom el ama kérésnek adni kifejezést, hogy a méltányosság oly körülményekért, melyek a törvénvek intézkedéseit egyátalán nem sértik, a kezelő- s leletezö személyzet által megtartatni szíveskedjék. Végre: 25. Fordulnak elő oly esetek is, a midőn a leletben foglalt állítás a periratok beszerzése és itteni betekintése után a valódi tényállással homlokegyenest ellenkezőnek bizonyul, stb. Ezek előadása után, a midőn még ama nézetnek adok kifejezést, hogy miután az 1873. évi IX. t.-c. 14. §-a a leletezö-, kezelő tisztviselőnek s általában a leletezönek a felemelt illeték s illetve birságból nem megvetendő jutalékot biztosit, a leletezőt — tisztelet és kivétel a kivételeknek — eme jutalék utáni vágy vezérli: hivatalos tisztelettel felkérem Címed, miszerint a fenti 1—25. pont alatt elősoroltakat méltó figyelembe véve, a leletezés körüli eljárást ellenőrizve, a hivatkozott 1873. évi IX. t.-c. 14. §-a alapján a lelet helyességét bizonyító felébb való tisztviselőt minden hivatalos lelet beható megvizsgálására utasítani s általában oda hatni szíveskedjék, hogy a leletezőket — ismét tisztelet a kivételeknek — a lelet felvételnél ne a leletjutalék iránti vágy, hanem az igazságszeretet, a hivatalos és törvényes kötelezettség teljesítése vezérelje. Egyúttal, miután mulhatlanul meg kell akadályozni az annyi meddő munkát s a közönségre nézve annyi kellemetlen utánjárással s felebbezéssel összekötött jogtalan eljárást okozó, de a pénzügyi közigazgatás rovására történő s a pénzügyi közigazgatás ellen a nagy közönség által annyiszor emelt panasz alapjául szolgáló helytelén és alaptalan leletezéseket: hivatalos tisztelettel ki kell nyilatkoztatnom, hogy a fenti 12., 16. és 25. pontokban felsorolt s előfordulható esetekben s mindazokban az esetekben, midőn a leletezö részéről megbocsáthatlan mulasztás állapitható meg, a leletezö s a lelet helyességét bizonyító felebbvaló tisztviselő ellen a fegyelmi vizsgálatot fogom kérni. Egyúttal utasítottam a m kir. központi díj- és illetékszabási hivatalt, hogy az elősorolt 1—24. ponthoz képest hiányosan felvettnek mutatkozó hivatalos bélyegleleteket még a bélyegilleték kiszabása előtt küldje kiegészítés végett az illetékes tek. kir. bírósághoz vissza. Csakis az itt kifejezett kérelem teljesítését s jelzett eljárást tartom alkalmasnak arra, hogy a már előidézett itteni nagy I muukahalmaz folytonos növekedésének és az újabb és újabban folyton felhangzó panaszoknak a törvény szigorú rendelkezéseinek pontos betartása mellett is eleje vétessék; kérem e részben tiszteletteljesen Címed — és pedig a közérdekből — szíves segédkezését. Budapest, 1887. évi november hó 30-án. Vöröss Sándor, királyi tanácsos és /'óvárosi m. kir. pénzügyigazgatö. * Midőn a fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóságnak ezt a hivatalos intézkedését közöljük, tesszük ezt azért, mert az csakis a Budapesten székelő kir. bíróságokhoz lett intézve, holott az abban leplezetlenül feltárt bajok — határozott tudomásunkkal az ország összes kir. bi r óságainak segédhivatalaiban terjesztik éltető gyökereiket; tesszük ezt különösen azzal, az ország 1 összes kir. bíróságaihoz intézett kérelemmel, hogy miután a baj, mely miatt a fővárosi m kir. pénzügyigazgatóság hivatalos alakban sikra szállott, meggyőződésünk szerint országos baj: eme átiratnak minden pontját méltó figyelemre méltatva a burjánzó alaptalan leletek kiirtására és a sok feljajdulás okának elhárítására nyújtsanak szintén segédkezet. Közöljük végre azt a hivatalos intézkedést azért is, hogy az ország többi kir. pénzügyigazgatóságai is magukévá tevén eme átiratban mondottakat, — az alaptalan leletek felvevői ellen az ügy fontossága követelte szigorral lépjenek fel. Mi az osztó igazságnak eltántorithatlan védői vagyunk, s habár bélyeg-törvényeink és szabályaink sok tekintetben túlszigorúak, még is legmelegebben óhajtjuk és követeljük azok pontos betartását, s meg vagyunk győződve, hogy a nagyközönség s az ügyvédi kar készséggel eltűri bár a nem rosszhiszemű és nagyon gyakran vétlen tévedésnek súlyos de törvényes következményeit de a leletezők kasztjának, a lelet-jutalék miatti s az alaptalan leletekben túlkapó visszaéléseit nem tűrhetvén el, kell, hogy az igazságnak megvédésére teremtett ügyvédi kar is nyújtson — saját és a közönség érdekében — a pénzügyi közigagatásnak segédkezet az átal, hogy mindazokban az esetekben, midőn a kir. pénzügyigazgatóságok — remélvén, hogy a vidékiek is ugy járandnak el — az előirt bélyegilletéket és bírságot a beadott felebbezések folytán a hivatalos bélyegleletek alaptalansága miatt törlésbe hozzák: a jogtalan zaklatásnak s az utánjárás és felebbezések szükségének okozói, az alaptalanul leletezö kezelő í tisztviselők ellen fegyelmi eljárás megindítását s a felebbezés körül felmerült költségeiknek megtérítését, az illetékes kir. bíróságnál kérjék és szorgalmazzák. Tiszta meggyőződésünk az, hogy miután megtaláltuk a tengeri kigyó megfojtására a kellő fonalat: Magyarország kir. bíróságai a segédhivatalaikból kiburjánzó s annyi elkeseredett felszólamlásra és a közölt hivatalos intézkedés szerint I a pénzügyi közigazgatás hátrányára szolgáló, s alapjukban csakugyan a kir. bíróságok segédhivatalaiból származó alaptalan leletek kérdését nem fogják többé háttérbe szorítandó, harmadrendű kérdésnek tekinteni. I