A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 18. szám - Egy nő hajának eltulajdonitási célzattal történt levágása minő büntetendő cselekményt állapit meg ?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 18. számához. Budapest, 1888. április 29-én. Köztörvényi ügyekben. Az adóstársak egyike ré>zéröl teljesített fizetés esetén a hitelező nincs jogosítva követelését reá átruházni és az által az adósok egymás közötti jogviszonyát megváltoztatni. A szolnoki kir. törvényszék : Szélessy Pál ügyvéd által képv:'selt Sz. Endre és társa felpereseknek Kovács Lajos ügyvéd által védett B. István, mint a mezőtúri népbank igazgatója, alperes elleni zálogjogtörlés iránti perében itélt: Felperesek keresetükkel elutasittatnak, stb. Indokok: A keresetlevélhez A. a. egyszeríí másolatban csatolt okirat által felperesek határozott váltóbeli követelés megjelölése nélkül adtak alperesnek l)ekeblezési engedélyt az alperes részvénytársaságtól felkölcsönzendö 1,600 frt váltóösszeg biztosítására, s ezen okiratban nem lett azon időpont megjelölve, a meddig felperesek a biztosítéki zálogjog fennállását kiterjeszteni netalán akarták. Ezen korlátozás hiányában s a zálogjog teljes érvényébeni fennállása mellett tehát alperes a felpereseknek nyújtott 1,000 frtos váltóbeli kötelezés kiegyenlítése után, a B. alatti váltóra teljes jóhiszeműséggel s jogszerüleg nyújthatott újbóli kölcsönt 1882. nov. 21-én s a mennyiben ezen váltóbeli követelés felperesek által ki nem egyenlittetett, a C. a. okirat szerint jogszerüleg kérhette s nyerhette meg a jelzálogból leendő kielégítésének megrendelését és a C. a. alapján nyert végrehajtási jogát s így a jelzálogból leendő kielégittetéshez való jogosultságát is jogszerüleg ruházhatta át az egyik váltókötelezett Cs. Lajosra. Alperes e tényei által felperesek kötelezettségén mi változást sem eszközölhetett, minthogy a Cs. Lajos által tett fizetés folytán csakis a jogviszonyok estek változás alá, a menynyiben felperesek többé nem az alperes részvénytársaság, hanem Cs. Lajosnak lettek adósai, a kire azonban a 2. sz. a. csatolt okirat szerint az alperest illető biztosítéki zálogjog is átruházva lett. Ezen tény mellett tehát felperesek azon érvelése, hogy az .4. a. okirat a B. a. váltó kelte előtt már kiegyenlített váltóbeli követelésre vonatkozott s hogy a Cs. Lajos által teljesitett fizetés folytán alperesnek a zálogjoghoz való jogosultsága megszűnt, bírói figvelemre méltatható annál kevésbé volt, mivel felperesek egyáltalán nem igazolták, hogy a fi. a váltó értékét alperestől Cs. Lajos vette volna fel. Ezen körülményeknél fogva tehát felperesek keresetükkel elutasitandók voltak. (1885. november 5-én 393. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első bíróság ítélete helybenhagyatik, stb. Indokok: A bánrévei 7. számú tjkönyvben C. 16. sorsz. a. bekeblezve levő 1,600 frt zálogra nézve az első bíróság ítélete helvbenhagvandó volt, mert a felperesek részére C. 37. sz. a. eszközölt perfeljegyzés erre nem vonatkozik és mert a 2 •/. a. csatolt engedmény szerint ezen zálogjog engedmény utján Cs. Lajosra átruháztatott s ezen átruházás C. 39. sz. a. nevezeit engedményes javára telekkönyvileg bekebeleztetett; minthogy azonban nevezett Cs. Lajos jelen perben nem áll, ezen zálogjogra nézve felperesek keresete el nem bírálható. A jelzett tjkönyvben alperes népbank javára végrehajtás utján C. 31. sorsz. a. bekeblezett l,MO0 frt s jár. iránti zálogjogra vonatkozólag pedig az első bíróság ítélete azért volt helybenhagyandó, mert felperesek nem igazolták, hogy a fizetést ők teljesítették volna, vagy hogy a fizetés oly harmadik személy által eszközöltetett, kinek fizetési ténye által felperesek tartozása végkép megszűnt. (1887. évi márcz. 10. 7,228. sz. a.) A in. kir. Curia: Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztattatik s alperes népbank annak tűrésére, hogy felperesek a bánrévei 7. számú tjkönyvben C. 16. és 31. sz. a. bekeblezett zálogjogok törlését kérhessék, végrehajtás terhe alatt köteleztetik, stb. Indokok: A bánrévei 7. számú tjkönyvben C. 16. sz. a. biztosítási zálogjog csak addig állhat fenn, míg felperesek az alperesi népbankkal a hitelezési viszonyt folytatni kívánják s míg az alperesi népbanknak ezen hitelezési viszonyból felperesek ellen fennálló követelése van. Ebből kifolyólag a népbank jogosítva volt ugyan a részére adott biztosítási zálogjogra az elsőrendű felperes által elfogadott s másodrendű felperes forgatmányával ellátott 1,000 frtról szóló váltóbeli követelésre a kielégítési végrehajtást vezetni, de mihelyt ezen követelése kifizetés folytán megszűnt, s felperesek a hitelezési viszonyt folytatni nem akarták, mindkét rendbeli zálogjog törlésére alkalmas nyilatkozatot azonnal tartozott kiállítani, mert azt, hogy felperesek ellen a már kifizetett 1,000 frton felül még más oly követelése lenne, melyre nézve a C- 16 zálogjogot igénybe vehetné, nem bizonyította. A kereset elutasítására azon körülmény, hogy az 1,000 frt váltókövetelést és jár. nem felperesek, hanem Cs. Lajos a váltó kibocsátója fizette ki s hogy ennek folytán a követelés és a zálogjog reá engedményezve lett, azért nem szolgálhat indokul, mert a C' a. szerint Cs Lajos az alperesi népbank részére felperesekkel együtt az 1,000 frt s jár. megfizetésében egyetemlegesen lett elmarasztalva, a fizetés által tehát ő csak jogérvényes marasztaláson alapuló kötelezettségét teljesíttette, az alperes ennélfogva, mivel a fizetés nem egy harmadik személy, hanem az adóstársak egyike által teljesíttetett, nem lehetett jogosítva követelését reá átruházni s az által az adósok egymás közötti jogviszonyát megváltoztatni, mert továbbá a jelen per a Cs. Lajos engedményét előzőleg lett kitüntetve és pedig az 1883. decz. 24. 2,024. sz. végzés szerint a C. 16- tétel a. zálogjog tekintetében is, a kereset tehát Cs. Lajos perbevonása nélkül is elbírálható. (1888. jan. 10. 5,771. sz.) A házasságkötés közvetítése, törvényes gyakorlat szerint, nem képezhet oly jogügyletet, melyre nézve alku>zdíj kikötésének helye lenne; ily című keresetek tekintetében tehát a követelési jog meg nem állapitható.* A mezőtúri kir. járásbíróság-: Ha alperes a főesküt arra, hogy az ő leánya nem felperes közvetítése folytán ment férjhez, hogy felperesnek ezért nem ígért közbenjárási díjat, hogy a díj nem a hozomány 2%-a s hogy a hozomány nem 4,000 frt volt, leteszi, az esetben felperes keresetével elutasittatik stb. I ndoko k: Felperes semmivel igazolni nem tudta a tárgyalás során a kereseti tényállás valódiságát s a kereseti köve'.elés fennállását, miért is egyéb bizonyíték hiányában alperesnek a felperes által oda kínált s alperes által elfogadott főesküt megítélni s az ítéletet az eskü le vagy le nem tételétől feltételezni kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla a felebbezett ítéletet megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok: Felperes keresetének azon jogalapját, hogy ő az alperes leányának férjhez menetele körül közbenjárt, nemcsak nem bizonyította, de azon ténykedését, miből amaz állítólagos közbenjárás állott volna, elő sem adta, sőt az alperes által felhívott tanú felperes ezen állítását meg is cáfolja, a mennyiben e szerint a létesült házasság nem is felperes közreműködése folytán jött létre, miért is ezen körülményre nézve az általa ajánlatba hozott főeskü általi bizonyíték alkalmazható nem volt s ekkép azon tény, melyre a kereseti közbenjárási díjkövetelés alapítva van, be sem bizonyittatván, a közvetítési díj mennyiségére vonatkozólag ajánlatba hozott bizonyíték alkalmazásának szüksége elesik s felperes keresetével, a közbenjárás tényének be nem bizonyítása folytán, feltétlenül elmozdítandó és mint pervesztes a perköltség viselésére kötelezendő volt. A magy. kir. Curia: A másodb. ítélete helybenhagyatik. Indokok: A házasságkötés közvetitése, törvényes gyakorlat szerint, nem képezhet oly jogügyletet, melyre nézve alkuszdíj kikötésének helye lenne, ily című keresetek tekintetében tehát a követelési jog meg nem állapitható. (1888. márc. 16-án 7,850/87. p. sz.) Külön jogalanyt képező adósok ellen csödnyitás egy beadványban még az eselben sem kérhető, ha azok közös tartozásokkal bírnak. (A m. kir. Curia 188.8 márc. 20,238/88. v. sz. a.) * A Curia ezen nézete ezen kérdés felett nem állandó. Ellenkezőleg is határozott már. (Lásd a m. kir. Curiának 1886. ápr. 21-én 1,410. sz. a. hozott határozatát, mely lapunk 1886. évi folyamának 28. számában közölve volt.