A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 17. szám - Még egyszer a szélenjegyzetekről

68 ü JOG. vallomása által van megcáfolva, hogy a most nevezett azt állitja, miszerint ö a vádlottat arra utasította, hogy a sertést, melynek lopása felöl M. Pál káros cselédjei által már azelőtt lett értesítve, még mielőtt azt vádlott hozzá hajtotta, annak tulajdonosához hajtsa vissza, ehhez képest a kir. törvényszék Ítéletében enyhítőül felhozott azon ténykörülmény, hogy vádlott tettét anyagi haszon nélkül követte el, a kiderített tényállás szerint azért sem nyer megerősítést, mert a károsult fél képviseletében nyilatkozó gazdatiszt előadása szerint a iopott sertés a tulajdonos birtokába vissza nem került; ellenben az első bíróság ítéletében súlyosítóul felhozott azon ténykörülmény, hogy vádlott már büntetve volt, a jelen esetben azért nem fogadható el súlyosítóul, mert az már minősítő körülmény gyanánt figyelembe vétetett. A m. kir. Curia (1888. április 5-én 2,168/B. 88.): Tekintve, hogy vádlott azon lopást, mely miatt az 1881. január 19-én 210. szám alatt kelt ítélettel elitélve lett, 1880. augusztus 24-én, következőleg i az 1881. április 20-án 817. sz. kelt ujabb elitéltetése előtt követte el; tekintve, hogy ehhez képest irányában akár az utóbbi (április 20-iki) elitélése alkalmával, akár pedig utólag a btk. 99. §. és a | 104. §. második bekezdése lett volna alkalmazandó, s ezeknek I megfelelően mindkét büntette miatt egy közös összbüntetést meg- | állapító ítélet hozandó ; tekintve, hogy azon esetben, ha a törvény | által előszabott eljárás követtetik, a vádlott lopás bűntettei miatt csak egyszer és nem két ízben megbüntetettnek jelentkeznék; ennélfogva pedig terhére a jelen felülvizsgálat tárgyát képező ítéletekkel a btk. 338. ij. nem alkalmaztathatott volna; tekintve, hogy a fennebbiek szerint a vádlott emiitett korábbi bűntettei miatt nyilvánvalóan csak tévedés folytán szenvedett egy összbüntetés helyett két külön büntetést; tekintve, hogy a bírói tévedés hátrányos következményei a vádlott terhére fel nem rovhatók ; s tekintve, hogy az elbírálás alatt álló egyszerű lopás, az ellopott dolog 50 frton alóli értékénél fogva csak vétséggé minősül: vádlott a btk. 338. §. mellőzésével a lopás vétségégen mondatik ki vétkesnek és e miatt egy évi fogházra és három évi hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik. A btk. SOS. §-ában körülirt testi sértésben közreműködők nem nevezhetők .,tettestársak"-nak. A m. kir. Curia (1888. április 7-én 6,740/B. 87.): (súlyos testi sértés bűntettével vádolt N. Mihály s társai elleni bűnügyben) az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban használt azon kifejezés, hogy 1., 2., 3. vádlottak, »mint tettestársak* ítéltetnek el, mint nem heljes mellőztetik: mert cselekményük épen azért volt a btk. 308-ik §-a szerint minősítendő, mert a btk. | 70. §-ának alapfeltétele, hogy a cselekmény a közreműködők akaratának azonossága vagy — a mennyiben testi sértésről s ennek súlyosabb eredményéről van szó — á több személy által ejtett sértés »összhatása* által jöjjön létre — a fenforgó esetben egyáltalán nem állapitható meg. 3Iü fogász nincs jogosítva foghúzásra; ha teszi, a K. ]{. T. K 92. §-a alapján büntetendő. (K. B. T. K. 92. §.) A felső eöri kir. járásbíróság: P. Ignácz müfogász a K. B. T. K. 92. §-ába ütköző közegészség elleni kihágásban vétkesnek kimondatik s ezért a hivatkozott szakasz alapján az 1887. évi VIII. törvényczikkben meghatározott czélra 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő 30 forint pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetén három napi elzárásra Ítéltetik. Indokok: Mert vádlott maga beismerte, hogy folyó évi június havának elején Pinkafőn tartózkodása alatt több egyénnek, a nélkül, hogy arra szabályszerű jogosítványa volna, fogakat húzott; ! úgyszintén beismeri, de a kihallgatott L. Ágoston és L. Emilia kihallgatott tanuk vallomásával is igazolva van, hogy e műtétért jutalmat is fogadott el Vádlott ezen cselekménye által a K. B. T. K. 92. §-ába ütköző közegészség és testi épség elleni kihágást követett el, miért is őt abban vétkesnek kimondani s ezért az Ítéletben kitett büntetéssel fenyíteni, valamint a felmerült költségek viselésére is kötelezni kellett. (1887. június 15-én 1,144. szám.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. járásbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1887. szept. 28-án 25,408. sz.) A m. kir. Curia: Az 1883. évi VI. t.-cz. 7. §-ának egyik esete sem forogván fenn, a felebbezés visszautasittatik. (1888. február 29-én 455. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. J/a a malomtulajdonos saját őrleménye részére a telep székhelyén kivül eső helyen kit lón raktárral bir, a malom után kivetett keresetadón felül még külön a raktárból eredő jövedelem után is adót fizetni nem köteles. (i88j. évi <?j82. sz.) A bejegyzési kérvényen bélyeg/egyekben eleve lerótt bejegyzési illetek akkor is vizszatéritendő, ha a kérvény a bejegyzés elrendelése előtt visszavonatott, (i88j. évi yóg. sz.) 1. Kereskedők által vagy kereskedőkre kiállított látra szóló, utalványok, ha a szolgáltatás készpénzben teliesitendó, I. fok, szerinti bélyegí/leték alá esnek. 2. Ha a felülbélyegzésre hivatott közegek a hiányosan bélyegzett okiratot bemutató felet a bélyeghiány pótlására fel nem hívják, felemelt illeték elő nem irható. (i88j. évi l,2gb. sz.) Ha a kir. pénzügyigazgatóság egy már befizetett illeték teljes vagy részbeni leírását rendeli el, a visszautalványozás iránt azonban nem intézkedik, az érdekelt fél a visszatérítést a bélyeg és illetékszabályok i5?'. $-ában meghatározott j évi határidőn túl is követelheti. (i88y. évi 886. sz.) A községi (városi) közegek ellen, az I88J. évi XLIV. t.-e. 8i. §-ában körülirt felelősség alkalmazása folytán felmerült költségek megtérítése iránti ügyekben hozott másodfokú határozatok felülbírálására a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. {i88y. évi 12,34.2. sz.) A bírósági végrehajtóhoz a végrehajtásnak hivatalból leendő foganatosítása végett intézett írásbeli megkért sések bélyegkötelesek. {1887. éz* góg. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlön>"-böl. Csődök : Ureider Albert e., szatmárnémetii tszék, bej. április 25, félsz, május 15, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Nemestóthi Szabó Antal. — Fischcr Márkus e, szabadkai tszék, bej. május 19, félsz, május 30, csb. Olsavszky Jenő, tmg. Brestyánszky Kálmán. — Sternliersr Adolf e., nagykárolyi tszék, bej. máj. 1, félsz. máj. 28, csb Kölcsey Sándor, tmg. Kallós Pál. — Breitner Zsigmond e., o.-becskereki tszék, bej. máj. 24, félsz, jun. 4. csb. Jokovits Péter, tmg. dr. Mittelmann Nándor. — Reinerth Sámuel e., nagyszebeni tszék, bej. jun. 9, félsz. jun. 30, csb. Jáhn József, tmg. Klein Lajos. — Friedmatin & Würscllillg e., pozsonyi tszék. bej. jun. 8, félsz. jun. 20, csb. dr. Gráf Vilmos, tmg. Császár Lajos. — Helli? Zsigmond e., egri tszék, bej. máj. 24. félsz. jun. l3, csb. Farkas Pál, tmg. Borhy Ferenc. — Stern Sándor e.. kaposvári tszék, bej. máj. 25, félsz, jun. 18, csb. Kazinczy Gábor, tmg. dr. Weisz Mór. Pályázatok : A nagykikindai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. ápr. 27-ig. — A körösbányai jrbságnál a német és oláh, a szászvárosi jrbságnál az oláh tolmácsi áll. máj. 4-ig. — Az eperjesi kir. ügyészségnél alügyészi áll. ápr. 25-ig. — A ceglédi jrbságnál albirói áll. ápr. 27-ig. A lugosi tszéknél két jegyzői áll. ápr. 27-ig. — A sümegi jrbságnál segédtelekkönyvvezetői áll. ápr. 28-ig. — A miskolci tszéknél aljegyzői áll. ápr. 28-ig. — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. ápr. 28-ig. — A zilahi jrbságnál albirói áll. ápr. 28-ig. — A nagyváradi tszéknél aljegyzői áll. ápr. 28-ig, — A budapesti tszéknél aljegyzői áll. ápr. 2li-ig - A temesvári tszéknél II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. ápr. 28-ig. — A füleki jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 29-ig. — A szegedi jrbságnál aljegyzői áll. máj. l-ig. — A perlaki jrbságnál újonnan szervezett albirói áll máj. l-ig. — A szatmárnémetii tszéknél aljegyzői áll. máj. l-ig. — Az újonnan rendszeresített diezőszentmártoni kir. közjegyzői áll. máj. 15-ig. — A kecskeméti tszéknél aljegyzői áll máj. l-ig, — A pantsovai tszéknél egy román és egy tót tolmácsi áll. máj. 2H-ig. — A nyitrai tszéknél, valamint a privigyei és nagytapolcsányi jrbságnál egy-egy aljegyzői áll. máj. 2-ig. A szatmárnémetii tszéknél b i r ó i áll. máj. 2-ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. máj. 2-ig. A m.-szigeti tszéknél díjas joggyakornoki áll. máj. 2-ig. — A békési jrbságnál aljegyzői áll. máj. 2-ig. — A rózsahegyi tszéknél a 1jegyzői áll. máj. 3-ig. — A lugosi tszéknél ideigl. birói áll. máj. 4-ig. — A pancsovai tszéknél és jrbságnál egy-egy díjjas joggyakornoki áll. máj. 18-ig. — Az eperjesi jrbságnál járásbirói áll. máj. 4-ig. Az ungvári jrbságnál díjjas joggyakornoki áll. máj. 18-ig. Nyomi^H Ü „Pesti könvvnvomda-részvény-társasá(]"-nal. (Holtl-uteza 7. szám.)