A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 17. szám - Még egyszer a szélenjegyzetekről

60 kötelezhető a hiányos munka helyreállítása előtt egyáltalán fizetésre, de másrészt határozottsággal meg sem állapitható, vájjon a szakértük véleményében előadott javítási költségek a tényleg beállandó kiadásokat a munka teljesítése esetén fedezendik-e ? de különben is a tapasztalt hiányok első sorban a szavatossággal tartozó vállalkozó által igazitandók helyre és alperes nem szorítható arra, hogy a hiányos munkának előleges kifizetése mellett a hiányokat új vállalkozóval felperes helyett teljesíttesse. Mindezeknél fogva felperes a munkának, megállapított hiányainak helyreállítása előtt díját igényelni jogosítva nem lévén, őt kereseti követelésével ez idő szerint elutasítani kellett. Alperes viszonkövetelésének elutasítása tekintetében a neheztelt ítélet azért hagyatott helyben, mert egyrészt felperes követelése nem véglegesen, hanem csak a vállalt munka helyreigazításával beállandó esedékessé váltáig utasíttatván el, a viszonkövetelés kérdése is csak a kereseti követeléssel egyidejűleg oldandó meg. A m. kir. Curia (1888. márc. 8-án, 6,757/87. p. sz. a.): A másodbiróság neheztelt ítélete indokolása alapiján helybenbagyatik. A Könyvkiadó által hiányosan kiadott könyvekért a könyvkereskedő szavatolni tartozik. A budapesti T. ker. kir. járásbíróság- (188G. nov. 11-én 80,432/p.86. sz. a.) Láng Gyula ügyvéd által képviselt V. Ferencz felperesnek Blaskovics Gyula ügyvéd által védett B. Zsigmond alperes elleni 16 frt tőke s jár. iránti perében ítélt: Felperes keresetével elutasittatik. Alperes köteles »Grosse Geschichce Griechenlands« cimíí mü 4-ik kötetében hiányzó térrajzot 8 nap alatt végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok : A szakértő véleményével igazolva van, hogy a kereseti mű a keresetben felsorolt külső kellékeknek megfelel, csupán azt constatálja, hogy a 4-ik kötetből egy térrajz hiányzik, tekintve, hogy a szakértő véleménye szerint a könyvkereskedő ugyan szavatossággal tartozik, mindazáltal a netáni hiány a könyvkiadó által pótlandó ; tekintve, hogy alperes a hiányok közül egyiket a kiadó által pótoltatta, a másik hiányt is pótolni tartozik. Mindazonáltal, a mennyiben felperes az alkalommal, midőn a könyveket alperes másodízben elküldötte azokat meg sem nézve, egyszerűen visszautasította és így ezen egy térrajz hiányáról tudomással sem bírhatott, nem volt jogosítva a könyvet egyszerűen visszautasítani. Azon indok, hogy alperes a hiányt elkésve pótolta, figyelembe nem vehető, mert a hiány beszerzésére az elfolyt idő nem oly túlságosnak jelezhető. Tekintve azonban, hogy a munka most sem egészen teljes és igy felperes nem tekinthető olyannak, a ki egyedül okot szolgáltatott a perre, a perköltség kölcsönösen megszüntetendő volt. A generál register pótlására alperes marasztalandó nem volt, mert felperes nem igazolta, hogy az egyes könyvben hivatkozott register tényleg meg is jelent, ugy azt sem igazolta, hogy az a mű árába benfoglaltatik s nem képezi külön díjazás tárgyát. A budapesti kir. itélő tábla (1887. jun. 23-án 7,526/p. 1887. szám alatt) az első bíróság ítéletét megváltoztatja s alperest a 16 frt töke s jár. megfizetésére kötelezi. Indokok: Alperes a tárgyalás során maga beismerte, hogy felperes nála a »Grosse Geschichte Griechenlands« című második kiadást s jó állapotban rendelte meg, beismerte továbbá, hogy az általa küldött mű nem volt teljes, mert abból egy térkép hiányzott, a szakértői birói szemle alkalmával pedig szintén megállapittatott, hogy miután alperes a művet már előzőleg egy hiányzó térképpel pótolta, az még a per alatt is hiányos volt, mennyiben ebből még mindig egyes térkép hiányzott, kétségtelen tehát, hogy alperes felperes részére a fentebb emiitett s nála megrendelt művet nem a szerződés szerinti minőségben küldte meg, melyek miatt azt felperes alperes rendelkezésére bocsátani, illetőleg a szerződéstől a k. t. 348. §-a szerint elállani jogosítva volt, minthogy pedig alperes a könyv árát, mint utánvételi összeget kifizette, alperestől a vételár visszafizetését is követelni jogosított; ezekhez képest az első birói Ítélet megváltoztatásával alperes a felvett és jogosulatlanul visszatartott 16 frt összeg mint vételár megfizetésére kötelezendő volt. A m. k. Curia (1887-decz. 31-én 967/p.l887. sz. a.): A másod bíróságnak fentebbi számú és keletű itéle annyival inkább helybenhagyatik, mert a meghallgatott közös szakértőnek véleménye, de a törvény szerint is, a könyvkiadó által hiányosan kiszolgáltatott könyvekért a könyvkereskedő szavatolni tartozik, ebből kifolyólag tekintve, hogy felperes B. alatti levelével alperest a hiányokról még 1886. évi május hó 6. napján értesítette, ennek dacára alperes a hiányokat a kereset beadásáig sem pótolta, ennélfogva felperesnek kétségtelenül jogában állott az ügylettől elállani, az utánvét mellett kifizetett vételárt alperestől visszakövetelni. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Oly esetben, midőn a váltó-birtokos a kitöltésnél tévedett, pl. az első forgató neve helyett, a kibocsátóit irta a rendelvénybe, azt utólag kijavíthatja. Ilyenkor azonban változik a bizonyítási teher. Mert mi? az eredeti kitöltés jogellenességét a kifogásoló tartozik kimutatni, addig, ha a váltón javitás észlelhető, felperesre hámi a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy a váltót kitöltetlenül kapta, és hogy a kitöltés megváltoztatása által a j megállapodástól el nem tért. (1876 : XXVII. 93. §.) Az eperjesi kir. törvényszék: Az 1886. évi július hó 26-án 6,098. szám alatt hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartoznak alperesek az Eperjesen 1885. évi január hó 15-ik napján 1,350 frtról kiállított váltó alapján, mint elfogadó, kibocsátó, forgató a kereseti 1,350 frt váltóösszeget, ennek 1886. évi július hó 15-ik napjától járó 6% kamatát, 4 frt 5 kr. óvási, 1/3 % váltó! díjat és összesen 104 frt 60 krban megállapított perköltséget fel; peresnek három nap alatt, végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: A kérdés alatt levő fizetési meghagyást tartalmazó sommás végzésnek érvénye fentartatik, mert az annak alapul szolgáló és eredetben előmutatott váltó az 1876- évi XXVII. t.-c. 3- §-ában kitett kellékeknek megfelel, és felperes mint annak tulajdonosa, jogainak fentartása tekintetéből, az említett törvény 41 — 43. §-aiban körülirt feltételeknek meg is felelt. Alperesek részéről, úgy a váltónak megóvása körüli eljárás, valamint annak alakja s illetőleg szövege ellen beadott kifogásaikj nak törvényes alapja nem lévén, azok ezen esetben egyszerűen mellőztetnek, mert ez által, hogy az óvás felvételekor a váltó az intézvényezettnek, nem annak lakásán, de hivatali helyiségeiben bemutattatott, tekintve azon körülményt, hogy ezen bemutatás az 1876. évi XXVII. t.-c. 43. §-a rendelte telep helyén foganatosíttatott, jogsérelem egyáltalában, annálkevésbé pedig az itteni alperesek ellenében, el nem követtetett, minthogy ezek részéről nem is állíttatott, hogy a kereseti váltónak fedezetére, netáni fedezetet bárhol is nyújtottak volna. A kifogásoknak ez iránybani alaptalanságánál fogva, az ez 1 irányban tervezett tanúkihallgatás egyszerűen mellőzendő volt. Úgyszintén birói figyelmet nem érdemel alpereseknek a váltó rendeletnek törvényellenes állítólagos kitöltésére vonatkozó kifogásuk sem, már csak azért sem, mert azon korlátok és feltételek, melyek a kereseti váltónak kitöltésekor az illető tulajdonos részéről megtartandók voltak, a per folyama alatt elősorolva nem lettek; azoknak elősorolása nélkül azonban az e tekintetbeni korlátoknak törvényességét megbírálni nem lehetett. Ilyen körülmények közt a jogvélelem felperesnek mint váltótulajdonosnak azon állítása mellett szól, miszerint az illető váltó a rendelvény helyének a felperes és váltótulajdonos által leendő üres hely kitöltésére hagyatott és ezen körülmény támo^attatik még az ez irányban hit alatt kihallgatott tanuknak vallomása által is, kik közül R. Kálmán a rendelvény helyének kitöltési módját részletesen előadta és aunak az itteni felperes s illetőleg megbízottja általi eszközlését állítja; G. Gyula és H. Ferenc azonban megerősíti, miszerint G. Ábrahám forgatónak bemondása szerint az illető váltó az itteni felperesnek tulajdonába az általa leirt i alakban jutott; és végre H. Ferenc tanú által megerősíttetik, miszerint dr. E. Simon egyik alperes a váltónak rendezését s illetőleg fizetését, már a váltónak történt megóvása után is megígérte, s akkép annak minden tekintetbeni érvényét megerősítette. Minthogy mindezeken felül az itteni felperes, mint az illető váltó tulajdonosának jóhiszeműsége, vagy a váltónak valódisága ellen, az alperesek legkisebb kifogást felhozni képesek nem voltak, ez oknál fogva, az illető alpereseket alaptalan kifogásaikkal elutasítani kellett. (1886. december 9-én 8,871. sz.)] ,!f-!|jf| A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, az 1886. évi július hó 26-án 6,098. ' szám alatt hozott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperest keresetjog hiánya miatt keresetével elutasítja. Indokok: A kereseti váltó tartalmából kitűnik, hogy az eredetileg saját rendeletre szólott és hogy a rendelvénybe az eredetileg létezett »meiner eigenen« szavak keresztülhuzás által I törülve vannak és a törült szavak helyébe »des G. Abraliám« i kifejezés van irva, úgy hogy a váltó jelenlegi tartalmához képest most nevezett G. Ábrahám rendeletére kibocsátottnak tűnik elő. Alperesek a kifogásokban és viszonválaszban határozottan I állították, hogy midőn a kereseti váltót névaláírásukkal ellátták,