A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 17. szám - Még egyszer a szélenjegyzetekről

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 17. számához. Budapest, 1888. április 22-én. Köztörvényi ügyekben. Hiányos munka szállítása esetén u hiány pótlásiiis: a munka dija nem követelhető ; de a munkadíj aránylagos leszállításának sincs helye mivel a munkaadó sem szorítható arra, hogy a hiányos munkának előleges kifizetése mellett a hiányokat rij vállalkozóval teljesíttesse. A budapesti kir. törvényszék (1886. évi szept. 21-én, 18,690/86. p. sz. a.): Dr. Neumann Rafael ügyvéd által képviselt V. Róbert felperesnek, dr. Hertzka Emil ügyvéd által védett B. Simon alperes elleni 1,193 frt 80 kr. töke s jár. iránti perében itélt: Alperes köteles a kereseti tőkét s járulékait megfizetni. Alperes az elleniratilag érvényesített 450 frt kár és 50O frt előleg meg-, illetve visszafizetése iránti ellenkövetelésével elutasittatik. Indokok: Alperes nem tagadja, hogy felperest a kereseti birtokán felperes által 2-/. szerint előterjesztett költségvetés és előirányzatban elősorolt cement és betonmunkákkal az abban kitüntetett méretek és árak szerint az abban felhozott anyagokból való elkészítésével, valamint a pusztáján levő istállókban és tejkamrában a vízvezeték bevezetésével megbízta. Tagadja azonban, hogy felperes a kérdéses munkálatokat szerződés szerint elkészítette s illetve azokat átadta volna. Nevezetesen a jászolok roszak, szétesnek és felokiódnak, a cementburkolat rosz és feloldódik, a vízvezetéknél használt zárcsapok roszak és használhatlanok, valamint a vízbevezetés is roszul van készítve, hogy a cementburkolat a szerződésileg kikötött méretnek meg nem felel és hogy a vízvezeték teljesen használhatatlan. Felperesnek tagadásba vett alperesi állítás ellenében a kihallgatott szakértők egybehangzó véleménye szerint igazoltatott, hogy a felperesileg teljesített munkálatok elrendezésük és szerkezetük tekintetében az épitészet követelményeinek és szabályainak megfelelően vannak szerkesztve és elhelyezve és ez irányban hiány nem észleltetett és a vállalt munka teljesen befejezve találtatott, hogy a munkák a számlákban kitüntetett árakhoz mérten jó anyagból állíttattak elő és hogy azok a célnak és rendeltetésnek, valamint a költségvetésben előlegesen megállapított méreteknek megfelelőnek találtattak. A mi magát a viz-, illetőleg a cement csővezetéket illeti, habár a kívánalomnak, vagyis rendeltetésének meg nem felel, ezen hiány magában a cementcsöben rejlik, miután a szakértők valószínűsítik, hogy a fenforgó hiány nem a munka közvetlen előállításában, hanem ezt követőleg a cementcsőnek teljes megkeményedése előtt, tehát idő előtti nyomásnak kitétele által tömegében, vagyis a cement kötésében történt megszakításában rejlik, nem zárván ki a szakértők, hogy a cementcső hiányossága még a homokos talaj lazás voltánál fogva előidézett ülepedési repedések által is fokoztatott. A tejkamarában elhelyezett vízmedencénél észlelt hiány pedig nem a munka előállításában rejlik, hanem a munka előállítása után bekövetkezett fal ülepedésben találja alapját. Az istálló cement burkolatának hiányossága, miután a burkolat anyaga és előállítása teljesen megfelelőnek találtatott és annak rosz minősége leginkább a célba vett használattól eltérő, használatban megpatkolt lovak és bivalyok beállításában rejlik. A cementből készült jászolok jelenlegi hiányos állapota nem az előállítás hiányosságában, hanem az eddigi használatban, különösen a használt kötőláncok folytonos súrlódásában rejlik. Miután tehát a szakértők egybehangzó véleménye szerint felperest a munka előállítása körül semmi mulasztás nem terheli és felperes vállalt kötelezettségéhez képest a munkálatokat ugy méretek, mint minőség tekintetében szerződés szerint teljesítette, alperest azok előlegesen megállapított értéke megfizetésében marasztalni kellett. Alperes elleniratilag érvényesített ellenkövetelésével pedig elutasítandó volt, mert alperes ellenkövetelését a felperes által hiányosan és szerződésellenesen teljesített munkálatokból származtatván, szakértők ebbeli állítását megcáfolták és igy ellenkövetelésének mi jogalapja sincs. A budapesti kir. itélő tábla (1887. június 15-én, 48,152/86. p. sz. a.): Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével ezúttal elutasítja, stb. Indokok: A persorán kifejlettekből, jelesen a birói szemle és a szakértői véleményből kitűnik, hogy a felperes által elvállalt munkában oly hiányok észleltettek, melyek az eszközölt munkálatokat jelenlegi állapotukban használhatlanokká teszik; jelesen a vízvezeték, a cementcsöveknek elrepedése folytán tényleg nem működik, a tejkamrában elhelyezett vízmedence jelenlegi repedezett állapotában, a célba vett használatra alkalmatlan és az istállóban ugy a cementburkolat, mint a jászolok, töredezve vannak. A tények bekövetkezte tekintetében, illetve az iránt, vájjon mi okozta ezen hiányokat, a peres felek előadása ellentétes, a mennyiben felperes azokat abból származtatja, hogy alperes a kérdéses munkálatok teljes kiszáradása előtt azokat önhatalmúlag használatba vette és ez által idézte elő a fent emiitett romlásokat, ellenben alperes azokat a hiányos elkészítés következményeképen tünteti fel és ugy azoknak idő előtti használatba vételét, mint célellenes kezelését tagadásba vette. A szakértők véleménye szerint a vízvezetéknek jelen állapotban való haszonvehetetlenségét, mely e csövek elrepedéséből ered, onnan származtatják, hogy ezt a csövek teljes megkövesedése előtt, tehát idő előtti nyomásnak kitétele okozta, ámde az alperesi tanuk igazolják, hogy felperes üzletvezetője a munkát befejezettnek jelentvén ki, a vízvezetékeket maga megpróbálta és a sikertelen kísérlet után felperes levelei szerint eszközölt kijavítás dacára is annak helyreállítása nem sikerült, tehát tényleg még alperes általi használatba vehetése előtt és pedig közvetlenül az elkészítés után már hibás volt s az eredettől fogva mutatkozott hiány folytán használatba sohasem vétetett. Minthogy pedig a szakértők véleménye szerint ezen vizvezeték csakis a csövek teljes megújítása esetére válhat használhatóvá, azonban az, hogy alperes okozta volna annak elromlását, a kihallgatott tanuk vallomásával szemben be nem bizonyittatott, azon szakértői vélemény pedig, hogy esetleg a talaj minősége is okozhatta a csövek elrepedését, szinte alperes terhére nem róható, a mennyiben felperes vállalkozó ezen talaj minőségére való tekintettel tartozott a munkát teljesíteni, ugy hogy az céljának megfeleljen, tényleg azonban a munka jelen állapotában csakugyan hasznavehetetlen, alperesnek erre vonatkozó védekezése alaposnak tekintendő. Minthogy továbbá a tejkamrában elhelyezett vízmedencének elrepedése szinte szakértőileg megállapittatott, azon körülmény pedig, hogy az a szakértők véleménye szerint a falak elrepedésének következménye volna, tekintetbe nem vehető, mert egyrészt az, hogy ezen falak a felperesileg teljesített munka után ülepedtek, csak feltevésképen hozatott fel, de bizonyítékot nem nyert, másrészt felperes vállalkozó a munka teljesítésekor ezen tényezővel is számolni tartozott; felperes tehát a vállalkozásból önkényt folyó, de levélileg is beismert szavatosságánál fogva a tényleg hasznavehetetlen munka helyreigazításával tartozik; végre az istállóban észlelt hiányok a szakértők véleménye szerint a cementburkolatban a beállított állatok patkói, a jászolokban pedig a kötöláncok alkalmazása által okoztattak és a folytonos használat által előidézett elkoptatásnak következményekép tüntettetnek fel, ezzel szemben azonban alperes tanúi vallomásával igazoltatott, hogy az említett hiányok rögtön a használatba vételt követőleg állottak be és akkép megcáfolják felperes azon állítását, hogy alperes ispánja az istállót a burkolat megkeményedése előtt idejekorán vette volna használatba és ez által idézte volna elő a romlást, a mennyiben ezen tanuk vallomása szerint felperes üzletvezetője a használatba vételt határozottan megengedte, sőt az tényleg még ennél jóval később vétetett használatba. Az ügy ily állásában alperes kifogása alaposnak bizonyulván be, a tényleg észlelt és jelenleg is fenforgó lényeges hiányokkal szemben, alperes ezen hiányos munka árának megfizetésére, azoknak helyreállítása előtt kötelezhető nem volt, de másrészt nem is lehetett felperes azon perbeli előadása folytán, hogy esetleg az észlelt hiányok javítására szükséges kiadások a kereseti összegből alperes javára levonásba hozassanak, a szakértők által e részben előterjesztett véleményük alapján az e címen ott kitüntetett összegnek levonása mellett alperest az ezen felül fenmaradt összegben elmarasztalni; mert egyrészről alperes nem