A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 16. szám - Néhány megjegyzés az egyes bíróságok miseriájáról
Hetedik évfolyam. 16. szám. Budapest, 1888. április 15. Szerkesztőség: V. sas-utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas - utca 14. szílm. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások .1 kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 írt — kr. fél » . 8 » — » negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Néhány megjegyzés az egyes bivóságok miseriájáról. Irta: X. Y. biró. — Kiskorú apa bir-e atyai hatalommal s hogyan gyakorolja azt ? Irta: dr. Grünwald Sándor, Pécsett. — Ausztria és külföld. (Az osztrák polgári perrendtartás reformja. Irta : dr-. F odor Ármin, ungvári ügyvéd.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Az örökösök szavatosságának kérdéséhez.) — Sérelmek (Mi hát az igazság a beregszászi és mezőkászonyi kir. járásbíróságok körül ? I. Irta : K a m é n y i K o n c z István, beregszászi ügyvéd. II. írták: Csatáry György és Tariska Endre, mezö-kászonyi ügyvédek.) — Irodalom. (Zlinszky Imre : »Magyar magánjog*. Dárdai Sándortól. — Vegyesek. (Dr. Neumann »Kereske<lelmi törvény* újabb kiadása. Dr. Rimanóczy Ferenc stb.) — Curiai és táblai értesilések. — Hirdetés. TÁRCA . Az erkölcsileg romlott gyermekek javitó intézetei. Irta : Krajcsik Soma, Zólyomban. MKLI.ÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonac a »Budapesti Közlönyo-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Néhány megjegyzés az egyes bíróságok miseriájáról. Irta X. Y. biró. A lapokban is emiitett reformtörekvések, szemben az érezhető bírósági miseriákkal, önkénytelenül az azt előidéző okok kutatását, az esetleges kisegítő eszközöket hozzák előtérbe és itt legalább olyanokat, melyek némi orvoslást nyújtanának. A jelenlegi állapotok, hogy teljes átalakulást igényelnek, az majdnem követelő szükség, hogy be is fog következni, az bizonyos, de hogy mikor?... A miseria oka — a jelenlegi állapotokat vizsgálva — általános felosztás mellett: a rendszer, tárgyalási mód, törvénykezésünk hiányossága, bírói fegyelem hézagossága és az előkészületben rejlenek. Tekintsük ezeket egyenként: /. A rendszer, mely az egyes bíróságok belszervezetére vonatkozólag kihat és visszahat a jogkeresők érdekeire, számos oly pontot érint, mely méltatást érdemel. 1. A bíróságok kiegészítésénél a kinevezések alkalmával sok munka és szorgalomban megőszült, képzett biró felsóhajt pragmatica hiányában. Az előléptetési rendszer kellő felügyelet, igazságos alkalmazás mellett lényeges átalakító hatással lesz a bírákra. Saját, tisztán egyéni képességére van igy utalva a nepotismus hátrányára 2. Az ügyvédi kar a kinevezéseknél a felső bíróságokhoz figyelembe lenne veendő. Ott a szabad látnézct, tudomány, tapasztalat méltó térre talál. Az e. f. bíróságoknál a gyakorlatba vett kinevezések sok, évekig kiérdemelt biró elöl zárják el az előmenetelt. Es a kinevezett egyén előnyei és reményei e. f. bíróságnál mily értékűek a jobb javadalmazott életpálya feladása után ? ? ? 3. Fizetésemelés. Az való, hogy indokolható Jelenleg és ezután : még mint pitim desiderium tárgyalandó. N'en parlons plus! 4. A z ügyvédi karral szervesebb összefüggés létrehozása. Kik tagadják az érdekközösséget, az egy téren működő bíróság és ügyvédi kar közt, kik ezen két szerves test rokonságát tagadják, tévednek. A szerves összefüggés csak a közönség hasznára van, 'emelkedik a bizalom és a tekintély irányukban és üdvös eredmény oka lenne á bensőbb kötelék. Nem vélek tévedni, hogy jó helye lenne s hiányt pótolna : közös tanácsok, esetleg a törvényszéknél, ha felebbviteli ügyben itél, bírók fegyelmi ügyében részvétel, egyes büntető biró előtt vádló stb. 5. Elég erővel felruházása a bíróságnak. Egy bíróság személyzete a szomszéd bíróságéhoz képest csekély. Az ügy pedig sok. Innen a sok kapkodás, felületesség. Itt csak említem az ügyek mellett az adminisztráció ezerlábú bogarait, a sok naplót, jelentést. Hát a szent statisztika megszületése, mennyi idő vajúdása ! Parturiunt judices, et nascuntur numeri-officiosi. Ilyenek egy bírót átlag évi egy hóval munkaképtelenné tesznek. Ügyei ideiglenesen nyugdíjba helyezvék. Végül: az irodai leirás, kiadás, irattározás stb. körüli ősi természetű állapotok sem mellőzhetők. II. Tárgyalási módunk. 1. Polgári ügyekben. a) A sommás eljárást értve, csak a közvetlen szóbeliség áldást hozó jövő reményére legyen szabad utalni, de tényleg véve helyzetünket, határozottan üdvös lenne. íj Az eskü eltörlése. Vívmány lenne jelenlegi állapotunkat figyelembe véve. Szól mellette számos jogi érv és gyakori hamis eskük elkerülése. Legalább az eskübizonyitás megszorítása lenne csak elérhető. c) A perbiz'tositék behozatala. Tényleg több államban az alaptalan, könnyelmű perek elkerülésére nézve jó szolgálatot tett. Esetleg az okiratok előtérbe helyezésénél. A szakemberek — ügyvédek' — által készített s e szerint biztosítékot nyújtó okiratok a sok- kétes perlekedésnek vennék elejét. A jogállapot teljesebb biztosítékot, biztosabb alapot nyújtana. E mellett lenne pénzügyi oldala, a mennyiben az okiratok a bíróságoknál láttamoztatnának. Mennyi nem várt bélyegtöbblet ! (A törvények jelenlegi intentiója). d) A tanúkkal bizonyítás korlátozása az okiratok előnyére. Francziaországban perek bizonyos összegben csak köz- s ismét esetleg csak magán-okiratok alapján indíthatók és ott a jogszolgáltatás is van oly jó és gyors, mint nálunk (? ! ?) é) A felebbezési rendszerben változtatás. A mai időben nem mindig a biró felületessége kívánja a jogorvoslatot. Ha a per »jó« — a vesztes próbál. Ha szegény az alperes, azért, hogy legyen ideje. Ujabb időkben nagy a panasz a felső bíróságoknál halmozott restanciák miatt. Vájjon, ha az egyes ügyek bizonyos nemeiben a törvényszék ítélne jól, esetleg az ügyvédi kamara által kijelölt s kiváló két tag, mint szavazók mellett, nem nyujtana-e elég biztosítékot, hogy alaposan megvitatott az ügy oly biróság által, melynél ügyforgalmánál fogva az inkább