A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 15. szám - A csődtörvény alaki hiányai. Harmadik közlemény

60 a JOG. hogy neki pénzt adjon, vele egyezzen ki, ellenkezőleg az esztergomi érsekhez fog ellenében feljelentést tenni s a kir. járásbíróságnál panaszt fog ellenében emelni, ez által, egybefoglalva e levél tartalmát a szombathelyi püspökhöz már előbb beadott jelentésében foglaltakkal, a plébánost a botrány előidézésével való fenyegetés által kétségkivül arra akarta kényszeríteni, hogy neki fizetést teljesítsen. A mennyiben pedig vádlott tudatában volt annak, hogy követelése jogtalan s mégis vagyoni hasznot akart maga s illetve gyermeke részére szerezni; a mennviben továbbá az érsekhez beadandó feljelentés a nevére, hivatalos állásának tisztességére féltékeny plébánossal szemben, a törvény által előirt fenyegetésnek elfogadandó; a mennyiben végre K. Janka vallomása szerint is vádlott szándéka egyedül jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányult s a szándékolt vétség véghezvitelét a hivatkozott levél elküldése által már megkezdte s ennek bevégzésében csak a panaszos erélyes fellépése által akadályoztatott meg; bűnösségét a btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének kísérlete miatt is meg kellett állapítani. A büntetésnél figyelembe vétetett vádlott büntetlen előélete, alacsony műveltsége s ezek oly nyomatékos enyhitő körülményeknek fogadtattak el, hogy a ftnforgó halmazat mellett is a btk. 92. §-ának alkalmazása szükségesnek találtatott s büntetése a törvény által engedett legkisebb mértékben volt megállapítandó. (1887. május 13. 7,115/B. 1887.) A in. kir Curia (1888. márc. hó 16-án 5,856/87 b. sz. a.): A kir. itélö tábla Ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben és pedig a vádlott által a szombathelyi megyés püspökhöz benyújtott folyamodás alapján emelt vád alól való felmentésre nézve azért, mert a kérdéses folyamodásban foglalt azon állítás, miszerint magánvádló vádlottal férjhezmenetele után szerelmi viszonyt folytatott — nem az állított cselekmény megbüntetésére irányzott vádként hozatott fel és nem is állapitható meg, hogy az emiitett állítás valótlan, tehát a vád tárgyává tett cselekményben a hamis vád alkat elemei nem találhatók fel és mert a kérdéses állítás inkább magára a vádlottra lévén meggyalázó — vádlott ellenében a magánvádló rágalmazására, vagy meggyalázására irányzott szándék sem állapitható meg; a zsarolás miatt emelt vád alól való felmentésre nézve pedig az ott felhozott indokoknál fogva. A felbujtó kifejezés egymagában uem elegendő a felbujtási szándék bizonyítására. A temesvári kir. törvényszék (1887. ápril 23-án 4,624/B. 1887.): Hatóság elleni erőszak bűntette könnyű és súlyos testi sértés vétsége miatt vádolt R. Nicolae és Júlia ellen folyamatba tett bűnügyben ítélt: R. Júlia bűnös a btk. 165. §-ába ütköző s büntettet képező, azonban a btk. 91. §-ának alkalmazásával vétséggé minősülő, hatóság elleni erőszak bűncselekményében mint bűnsegéd mondatik ki bűnösnek s ezért egy havi fogházra és 60 frt pénzbüntetésre Ítéltetik, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1887. június 22-én 20,247/B. 87.) : A sértettet kárkövetelésével polgári perutra utasítja, egyebekben az elsőbiróság ítéletét helvbenhagyja stb. A in. kir. Curia (1888. február 8-án 8,132/B. 87.): Mindkét alsóbirósági ítélet részbeni megváltoztatásával R. Júlia vádlott a btk. 165. §-ába és a btk. 92. §-a alkalmazásával vétséggé minősített hatóság elleni erőszak bűncselekményének vádja és következni' meinek terhe alól a btk. 75. §-a alapján felmentetik, mert nevezett vádlottnak azon tényében, hogy ő látva fiának I. r. — vádlottnak, táncmulatság között történt lefogatását és bántalmaztatását, azon szavakra fakadt: fiam ne hagyd magad, nem a hatóság elleni erőszak bűntettében való bűnsegédsége, hanem tekintettel arra, hogy ő a községi birónak rendőri szempontból történt abbeli intézkedéséről s annak okáról tudomással nem birt, csak az anyai sziv feljajdulása megállapítható. Szándékból elkövetett súlyos testi sértés büntette és gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége közti különbségnek a cselekedet eredményének előre látható valószínűsége alapján való megállapítása. A beregszászi kir. törvényszék (1886. május 27-én 4,837/B. 1886. sz. a.) : Súlyos testi sértés bűntette miatt vádolt M. András elleni bűnügyben itélt: Vádlott a btk. 301—302. §-aiba ütköző súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondatik ki és ezért hat havi börtönre Ítéltetik stb. Indokolás: T.-Ujlakon 1885. március hó vége felé M. András V. István csizmadiánál csizmáját foldatta s mig a műhelyben ült, az ablakon beszólott O. József s F. Károlytól kérdezve, hogy mit csinál, mire M. András felelte, hogy mi köze hozzá; ekkor O. vádlotthoz intézte kérdését hát te is itt vagy m. pofájú ? Mire vádlott azt felelte, itt vagyok te nyújtott O. Ezeken a kifejezéseken szórói-szóra összekaptak s vádlott azon fenyegetéssel távozott el, hogy majd megtanítalak én te nyújtott 0.! Pár nap múlva, március 28-án panaszos Sz. Ferenccel a t.-újlaki füzesbe fáért ment, útközben utolérte őket az O. Antal trágyát vivő szekere, melyen vádlott volt a kocsis, mellette pedig A. Lajos ült. Sz. Ferenc hátulról felkapaszkodott a szekérre panaszos pedig az első ferhércre ugrott fel; vádlott ekkor megragadta panaszos mellén a ruhát, mellbe lökte s aztán, hogy lábával a földre esett, j nyakánál ragadta meg ruháját, a lovakra rácsapdosott s a gyeplőt azon kiáltással dobta A.-nak: hajts az Istenedet s panaszost húzta a szekér mellett mintegy 200 — 250 ölnyire; mikor a füzes felé vezető úthoz értek, ott a jajgató panaszost kissé megcsavarta, meglökte, ugy, hogy hanyatt esett s bal lábán a hátulsó kerék átment. I E miatt panaszos a törvényszéki orvos felülvéleménye szerint is 25—30 nap alatt gyógyulható sérülést kapott, melyen felül még munkaképtelensége 10—12 napra terjedett. Ezek alapján vádlott ellen Sz. Ferenc és A. Lajos tanúvallomásaival a tényállás begyőzetvén, a súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek volt kimondandó s tekintetbe véve, mint enyhitő körülményeket, büntetlen előéletét j és hogy tettét legénykedésből követte el, másrészt pedig, hogy ezen tette előtt pár nappal használt fenyegetése rossz szándékát bizonyítja, a fent kitett mértékben kellett sújtani. A budapesti kir. itélö tábla (1886. évi október 18-án 22,247/B. 1886.): Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokainál fogva. A m. kir. Curia (1888. március hó 22-én 3,150/B. 1887. sz. a.): Mindkét alsóbb bíróság ítélete részben megváltoztattatik; vádlott a btk. 301. §. szerint minősülő s a 302. §. szerint büntetendő súlyos testi sértés bűntette helyett a btk. 31(). §. szerint minősülő és büntetendő gondatlanság által elkövetett súlyos testi sértés vétségében mondatik bűnösnek és e miatt tiz heti fogházra s 50 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok: A vizsgálat és tárgyalás adatai szerint M. Andiás vádlott ellen bizonyittatott, hogy a kocsijára kapaszkodott O. József sértett felet mellénél, majd nyakánál megragadva a tovább hajtott kocsi mellett húzta ; azután azt megcsavarintva, meglökte. Az így elbukott sértett fél a kocsi kereke alá jutván lábával, súlyos testi sérülést szenvedett; tekintve, hogy vádlott ellen annak tényleg fenforgott előrelátása, hogy az ellene intézendő meglöketés következtében a kocsi alá kerülhet, egyáltalán nem bizonyittatott be; tekintve mindazonáltal, hogy ezen előrelátás hiánya vádlott gondatlanságának volt eredménye, mert ha a kocsi közelségét és az ennek közelében levő egyén meglökése által előállhatott esélyek lehetőségét meggondolja : beláthatta volna, hogy a meglökendő 0. a lökés következtében igen könnyen eshetik a haladó kocsi alá; tekintve, hogy a cselekedet eredménye szándékoltnak csak az esetben állapitható meg, ha annak e cselekedetből való valószinií bekövetkezése előrelátható, ha tehát maga az eredmény, mint a cselekedet okozata előrelátott volt; ellenben, ha az eredmény nem volt előrelátott, de az előrelátás hiányának okát gondatlanság képezi: ez esetben gondatlanság culpa van megállapítva: mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatásával vádlott a súlyos testi sértés bűntette helyett gondatlanság áttal elkövetett súlyos testi sértés vétségében mondatott bűnösnek s a nagyfokú gondatlarságra figyelemmel, a bűnösség fokának megfelelő fogházra és mellékbüntetésre Ítélni kellett. Kivonat a „Budapesti Közlöiiy"-böl. Csődök : ,5J. Schwarz" e., budapesti ker. és váltótszék, bej. máj. 18, félsz. jun. 15, csb. Istvánffy József, tmg. Farkas György. — Gold" berger Adolf e., balassagyarmati tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 19, csb. dr. Imrik Péter, tmg. Farkas Ferencz. — Renkó József e., fiumei tszék, bej. máj. 1, félsz. máj. 14, csb Tolnai Antal, tmg. dr. Dall'Asta Szaniszló. — Licíltensteín Adolf e., nagyváradi tszék, bej. máj. 2'2, félsz. jun. 7, csb. Jelencsik István, tmg. dr. Farkas Imre. — Perl József e., szombathelyi tszék, bej. máj. 7, félsz. máj. 22, csb. Tura József, tmg. dr. Schleifer Ede. — Engel János e., petrinjai tszék, bej. ápr. 10, id. tmg. <1 r. Crnadak V. sziszeki ügyvéd, perügyelö dr. Ivandija József petrinjai ügyvéd. Pályázatok: A dunaszerdahelyi jbságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. ápr. 14-ig. — A szombathelyi tszékhez német to lm ácsi áll. ápr. 10-ig. — A szatmárnémeti tszékhez román és ruthén tolmácsi áll. ápr. 29-ig. — A zentai jbságnál albirói áll. ápr. 15-ig. — A vaáli jbságnál díjas j o gg y a k o rn o k i áll. ápr. 17-ig. — A gyulafehérvári tszéknél birói áll. ápr. 18-ig. — A nagyváradi tszék területére román tolmácsi áll. máj. 2-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)