A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 15. szám - A csődtörvény alaki hiányai. Harmadik közlemény

fl JOG. 129 z é s e által m egy át a biztosítási szerződés az új t u 1 a j donosr a, úgy, hogy a ker. tv. 295. §-ában foglalt kelléknek meg sem felel, miután a tüzkárbiztositási kötvény rendszerint nincs is rendeletre kiállítva, a biztosítási kötvények pedig csak az esetben ruházhatók át hátirattal, ha rendeletre kiállítva vanaak. Ezek szerint dr. Kohn collegámnak feltett kérdéseire válaszom ez: Ad 1. A hitelező nem tartozik a biztosítási kötvényt a bíróságnál bemutatni, mert itt a vhtsi tv. 80. §-a nem is alkalmazandó. Ad 2. A biztosítási intézetnél pedig, ha a kötvény meg nem kerülne, elegendő a megsemmisítési végzés felmutatása a pénz felvehetéséhez, mi által elég tétetik a ker. törv. 4S2. §-ainak s eleje vétetik a vhtsi törvény kellő intézkedése által, a hitelezők kijátszásának, a mennyiben a megsemmisítési eljárás ideje alatt f> követelés 1 év alatti elévülésének kikerülése céljából a vhtsi tv. 82, §-a értelmében a pénz feltételesen birói kézbe tétethető. Dr. Sc/nvarcz Jósscf. miskolci ügyvéd. v/ A csődtörvény alaki hiányai. Irta: ONACIU SÁNDOR, kir. törvényszéki biró Brassóban.* X (Harmadik közlemény.) A csödnyitási határozat ellen a 8ti. § szerint a Curiához is lehet felfolyamodni és a biztosítási intézkedések addig hatályban maradnak. — A Curiához is felvitt csődnyitási határozat a kérés beadásától, illetve az elsőfokú bíróság határozata kiadásától szá mitva 0 hónapra érkezik le. Hogy ez mily zavarólag hat a csődeljárásra, mily káros a tömegre s általában mily kedvezőtlen bírálatot szül törvénykezésünkre, nem szükség bizonyítani, tudják azt mindazok, kik az ügymenetet éber figyelemmel kisérik. Az ily esetek kikerülése végett, továbbá elrendelendő volna, hogy a másodbirósági végzés ellen beadott további felfolyamodás a Curiához közvetlenül küldessék fel s ott 3 — 8 nap alatt elintéztetvén újból közvetlenül küldessék le az elsőfokú bírósághoz, miáltal eléretnék az, hogy, — 25—30 nap alatt a csődnyitási határozat első fokbani meghozatala után, tehát a felszámolási határnap előtt jóval végérvényes lenne s igy a csőd lebonyolítása a rendes kerékvágásban menne a befejezésig. Már előbb kimutattuk, hogy a csödnyitási kérdés nem bonyolult jogi kérdés, s igy az ajánlott ujitás ellen alaposan nem hozható fel. hogy a másodbiróság utján azért terjesztendő fel, hogy az ottani tanácskozási jegyzőkönyv mellékeltessék, mert bizony a harmadbiróság egész megnyugvással dönthet ez ügyben, ha nem is tudja, hogy a másodbiróságnál a végzés egyhangulag-e vagy szavazattöbbséggel lett meghozva. S mivel a Curia most is, ha valamely kiegészítést rendel el, egy perben például valamely okmány csatolását rendeli, közvetlenül kéri fel az elsőbiróságtól, — nem mondható egészen újnak az általunk javasolt ügyviteli módosítás. A határozat kiadása alkalmával elrendelheti a Curia, hogy abból egy kiadvány a másodbirósághoz is leküldessék és ez által a bíróságok közötti összefüggés meg lenne; azon kiadvány a másodbiróságnál az ügyiratokhoz csatoltatván, nyoma lenre amuik, hogy azon végzés meg volt felebbezve és hogy tovább mily elintézést nyert. De a jogi gyakorlat nem fogadta el, másod bíróságaink, ha ők mondják is ki a csődöt, a végzést foganatosítás végett lékül dik az illetékes törvényszékhez, mely az érdekelteknek kiadja, a csődhirdetményt kibocsátja. S igy a joghatály csakis a törvényszéknél történt kifüggesztés által kezdődik. Ezen elfogadott gyakorlat a törvényen és birói szervezetünkön alapulván, fentartandó, habár bevalljuk, hogy concret esetekben meggyőződtünk róla, hogy inconvenienciákra vezet és zilált jogi állapotokat eredményez. — Törvényen alapulónak tartjuk, mivel a másodbiróság nem csődbíróság, hanem felsőbb bíróság; (törv. rendt. 3. §. csődtörvény 86. és 103. §-ai) már pedig a törvény első szakasza határozottan azt rendeli, hogy a csődbíróságnál függesztendő ki a határozat, t. i. azon bíróságnál, mely hivatva van és illetékes az egész csőd lebonyolítására. De azért sem függeszthető ki a határozat a másodbiróságnál mivel ezt a birói ügyviteli szabályok nem engedik meg. — * Előbbi közlemények a »Jogi 9. és 13. számaiban. A másodbiróság hozott határozatát leküldi az első folyamodásé bírósághoz és az adja ki a feleknek; már pedig a kifüggesztés egyértelmű lenne a kézbesítéssel a csődtörvény 76. §-a szerint. Es azon további kérdés merül fel, hogy az első folyamodásé bíróság is kifüggesztené még egyszer? — Ezen nézet gyakorlati alkalmazása tehát lehetetlen. A csődtörvény alapelve, a csődnyitási eljárásban a gyorsaság. Ezt kivánja a hitelezők összérdeke, hogy ne legyen ideje és alkalma egyeseknek a többiek rovására anyagi előnyben részesülni foglalás által vagy más módon. Ezen elvböi kiindulva rendeli a tárgyalást harmadnapra és a hozott határozat elleni felfolyamodási időt szintén 3 napban állapítja meg (86. §.), míg a többi jogorvoslatuk határideje 8 nap. Ezt megköveteli az adós érdeke is, mivel ő reá nézve is a hosszú ideig tartó bizonytalanság hátrányos. — A törvény ezen rendelkezései szerint az adós ellen a hónap 2-ik napján beadott csődnyitási kérésre 5-ikére tárgyalás tűzetik ki, az napon vagy <>-án végzés hozitik, az az ellen beadott felfolyamodás 10-én a másodbirósághoz már felterjesztetik, tehát 10 nap múlva az ügy a másodbiróság előtt van, — a hol aztán megfeneklik .. ..! Mondjuk megfeneklik, mert a budapesti kir. itélő táblánál 3—4 hónapra, a m.-vásárhelyinél pedig 1—2 hónapra kerül előadásra. A végzés meghozatalától pedig, a mig leérkezik az elsőfokú bírósághoz, eltelik 2—3 hét. Addig pedig a közadós meg van fosztva vagyona kezelésé tői; a tömeggondnok sem tehet érdemleges intézkedéseket — s igy a tö^neg értéke csökken. Hogy a másodbirósági ügymenet lassúsága mily hátrányos a csödnyitási eljárásra, érzékenyen érzik az első folyamodásé bíróságnál mindazok, a kik tisztöknél fogva abban működnek. A magánérdekek sértéséről ezúttal nem is szólunk. Íme egy concret csődnyitási eset. Az elsőfokú biróság a hitelezők kérelme folytán elrendeli a csődöt. Az adós felfolyamodást ád be, mely jogorvoslat a biztosítási intézkedésekre halasztó hatálylyal nincs. Zárlat rendeltetik a vagyonra, azt sem az adós, sem a tömeg gondnok nem gondozza a kellő szorgalommal, — tehát pusztul. Az ügy ott hever a másodbiróságnál két hónapig, addig lejár a bejelentésekre kitűzött határidő, a felszámolási nap bekövetkezik, az igények be vannak jelentve. A csődbiztos a leltározást elrendeli, mert az a felszámolási határnapra készen kell, hogy legyen, hogy a hitelezők rendelkezésére álljon, ezek mind költséges eljárások — s végül a másodbiróság megváltoztatja az elsőbirósági végzést és a csődnyitásnak nem ád helyt, — ezt megerősíti a Curia is. Kit terhel most az a sok költség? Az adós és a csődöt kért hitelezők közt nemcsak a tett költségek ki általi viselése, de kártérítés iránt is perek tétetnek folyamatba. Előfordult azon eset is, hogy mire a másodbirósági az adósra nézve kedvező végzés leérkezett, a zárlat alkalmazása által, — mely két hónapig tartott, — már tönkre volt téve és akkor már ö maga kérte a csődöt. Törvénykezésünkre nézve szomorú állapot — de tapasztalati tény. Sérelmek.* Az igazság érdekében. I. Ezen becses lap f. é. február 26-án megjelent 9. számában »Birósági viszonyok« cím alatt dr. Görgey Sándor pancsovai kir. aljárásbiró ur tollából egy irány cikk közöltetett, melynek utolsó előtti bekezdése igen alkalmas arra, hogy a jogászvilág előtt az itteni kir. járásbíróságnál uralkodó törvénykezési állapotokat a lehető íegziláltabbaknak és különösen az itteni járásbirót olyannak tüntesse fel, mintha ő ugy szakértelmi, mint főleg jellembeli fogyatkozásai miatt egy járásbíróság vezetésére képtelen volna. Nehogy addig is, mig a fentérintett cikk utolsó előtti bekezdésében foglalt vádak folytáu bizonyára megindítandó hivatalos vizsgálat befejeztetnék, a jogászközönség — épen a jelzett vádak hatása alatt — az itteni kir. járásbíróságnál uralkodó törvényke* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.