A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 15. szám - A kárbiztositási összeg lefoglalásáról

128 R. JOG pontjából közömbös, hogy vájjon a vevő kereskedö-e (kereskedelmi törv. 264. §.) s hogy vájjon a vétel a vevő vagy pusztán az eladórészéről képez-e kereskedelmi ügyletet?1*) Végül felemiitjük, hogy az is közömbös, vájjon az eladónak a priori volt-e tudomása az általa küldött árú hiányos minőségéről, avagy nem ? 11 I A kárbizíositási összeg lefoglalásáról. Dr. K o h n Károly újvidéki ügyvéd ur a »Jog« f. évi 9-ik számában fenti cím alatt értekezvén, kérdi: 1. »Köteles-e a foglaltató hitelező a (kár) biztosítási kötvényt a biróságnál bemutatni és hatálylyal bir-c azon körülmény a végrehajtásra, hogy a kötvény a biróságnál nem produkáltatván, a foglalási záradékkal ellátva nem lőn? Avagy elegendő-e, ha a biztositási kötvény a biztosító intézetnél produkáltatik ?« 2. »Köteles-e a végrehajtató a biztositási kötvényt megszerezni, vagy elegendő-e, ha a kötvény birtokosa — végrehajtást szenvedő vagy jogutóda — ezt a biztosító intézetnek bemutatja ?« Az első kérdésre a kérdést feltevő ügyvéd ur azt válaszolja, hogy a foglaltató nem tartozik a biztositási kötvényt a biróságnál bemutatni s a végrehajtás e nélkül is feltétlen hatálylyal bir. A második kérdésre pedig a válasza az, hogy a biztositási kötvényt sem köteles foglaltató utólag beszerezni, hanem bárki által is egyenesen a biztosító-intézetnek mutathatja be s ez erre fizetni, tesetleg az Összeget birói letétbe helyezni tartozik. Én részemről ezen válaszokat helyesnek nem tartom, mert a törvénynyel ellenkezik és e szerint az ekként keresztül sem vihető. A tűzkár elleni biztositási kötvénynek a foglalás alkalmával kivánt beszerzése a többi értékpapírok módjára a törvény rendelete értelmében nem csupán azon okból követeltetik, mert a biztosítóintézet a keresk. törvény 482. §-a értelmében a teljes kárösszeget rendszerint csak a kötvény visszaadása mellett fizeti ki (mert hisz a törvény »már megállapodásit is megenged), hanem más okból is, melyet a végrehajtási törvény 66. §-a meg is jelöl. T. i. azért, hogy egyrészről a jelzálogos hitelezők, kik a tűzkárt megelőző időben nyertek zálogjogot, másrészről pedig — ha csupán ingóságokért fizetendő kártérítési összeg biztosításáról van szó — azok, kik a biztosított ingóságokra szereztek zálogjogot, értesíttessenek elsőbbségi jogaik érvényesítése végett. Tehát nemcsak a biztosító-intézetet, hanem az elsőbségi jogokat szerzett hitelezőket is kívánta a törvény a joghátránytól megoltalmazni. Ezek szerint a felvetett első kérdésre az én feleletem az, hogy a foglaltató igenis tartozik a biztositási kötvényt a biróságnál bemutatni, mert e nélkül a történt lefoglalás csak ideiglenes jellegű s hatálya az okirat beszerzésétől függ. Itt mindjárt meg is jegyzem, hogy a kérdező ur helytelenül hivatkozik a végrh. törvény 66. §-ára, ezen §. pedig egyátalán nem hivatkozik a 88. §. szerint való eljárásra. A 66. §. csupán azt mondja, hogy életbiztosítási összeg végrehajtás alá nem vonható, ellenben tűzkár elleni biztositási összeg a már fentebb jelzett elsőbbségek mellett lefoglalható. Hogy miként és minő hatálylyal foglalható le, ezt a végrh. törvény 80. §-a oly világosan adja elő, hogy ahoz kétely nem férhet. Ezen szakasz első bekezdése rendeli, hogy váltóbeli követelések, kereskedelmi utalványok és a többi, továbbá »más értékpapíroké »rendszerint csak azon esetben foglaltathatnak le, ha az okirat a foglalás alkalmával megtaláltatik.« Ha nem találtatik meg, ez esetre ezen szakasz ekként intézkedik : »Ha a fentebb emiitett okiratok a végrehajtás foganatosítása alkalmával meg nem találhatók, de a végrehajtást szenvedő előadásából, vagy a végrehajtató által előterjesztett bizonyítékokból az mutatkozik valószínűnek, hogy a követelés fenáll és a végrehajtást szenvedőt illeti: a lefoglalás a követelés szabatos körülírása mellett teljesíthető ugyan, de hatálya 10 A keresk. törv. 2' 4 §-a ugyanis következőkép intézkedik : »A jelen törvény JI. részében foglalt határozatok azon ügyleteknél, melyek az egyik szerződő fél részéről keresk. ügyleteket képeznek: mindkét félre nézve egyaránt alkalmaztatnak. Kivételnek e tekintetben csak akkor van helye, ha magukból e határozatokból kitűnik, hogy azok a felek közül csak azt kötelezik, kire nézve az ügylet kereskedelmi ügyletet képez. 11 »Der Verkaufer h a f t e t (fűr die Beschaffenheit der Waare) gleichwohl, ob er den Fehler kannte oder nicht.« (L, dr. Heinr. Thöl »Das Handelsrecht* 311. 1. Leipzig 1876.) attól függ, hogy a követelés érvényesítéséhez szükséges okirat utólag megszereztetik, avagy az a végrehajtást szenvedő által, vagy annak költségére a végrehajtató által meginditandó szabályszerű eljárás során megsemmisítteti k.« Azt hiszem tehát, hogy ehez semmiféle comrnentár nem szükséges és igy ez első kérdésre a kérdező ur által adott felelet nem helyes, mert minden körülmény között az okirat beszerzendő és ha nem lehetséges, az okirat megsemmisítendő, hogy a biztositó-intézet a másodszori fizetés veszélyének kitéve ne legyen. Érdekesebb kérdés az, a melylyel érdemes foglalkozni, hogy mi történjék akkor, ha a mint a kérdező ur megemlíti, a végrehajtást szenvedő malitiából — hogy 3e ő, se hitelezői ne kapjanak semmit — a kötvényt ki nem adja ? Felelet helyett ide igtatom dr. I m 1 i n g Konrád kir. táblai bíró urnák a »Végrehajtási törvény magyarázata« című művéből ezen 80. §-ra vonatkozó helyes megfejtését. (141. 1.) »Ha valószínűvé tétetik, hogy a követelés fenáll és a végrehajtást szenvedőt illeti és ha ennek folytán a lefoglalás az okirat meg nem találásának dacára megtörténik, a végrehajtató ez által feltételes zálogjogot nyer, mely feltétlenné s hatályossá csak akkor lesz, ha az okirat utólag előszereztetik, vagy az 1876 : XXVII. t.-c. 77-80. §-ai, illetőleg az 1881 : XXXIII. t.-c. értelmében megsemmisíttetik. Az 1876 : XXVII. t.-c. 77. §-a szerint a váltó megsemmisítése iránti kérvény beadására csak az elveszett váltó tulajdonosa s előbbi birlalója van jogosítva és hasonló értelemben intézkedik a közforgalom tárgyát képező értékpapírok birói megsemmisítése tekintetében az 1881 : XXXIII. t.-c. 2. §-a. A végrehajtató tehát annak igazolása végett, hogy a megsemmisítés kérelmezésére jogosultsággal bir, köteles a végrehajtási jegyzőkönyvnek hiteles másolatát a megsemmisítés iránti kérvényhez mellékelni.* Tartozik tehát a végrehajtást szenvedő a kötvényt a végrehajtónak kiadni ; ha nem tudja előteremteni, ezen nyilatkozata alapján végrehajtató a megsemmisítési eljárást megindíthatja. Hogy a kárbiztositási kötvény a 80-ik §-ban emiitett »más értékpapírok« neméhez tartozik, azt hiszem, kétség tárgyát nem képezi, a mint ezt dr. Imling Károly ur is kimutatja. A fentebbiekkel tehát megfeleltem a kérdező ügyvéd ur ezen második kérdésére is: •>Köteles-e a foglaltató a biztositási kötvényt beszerezni s mi történjék akkor, ha annak kiadását a végrehajtást szenvedő megtagadja? Serly Antal budapesti kir. aljiirasbiro II. A »Jog« 9-ik számában dr. K o h n Károly újvidéki ügyvédnek »a kárbiztositási összeg lefoglalásáról szóló cikkéhez a következőkben kívánok hozzászólani: Nem találom azt, hogy a vhtsi trv. 66., illetve 80. §-a nem kellőleg intézkednék a kárbiztositási összegek lefoglalásáról, s hogy a kárbiztositási kötvények a ker. törv. 295. §-ában emiitett átruházható értékpapirosok közé feltétlenül sorozhatok volnának. Ugyanis a vhtsi tv. 66. §-a szerint a kárbiztositási összeg, a netán előbb szerzett jogok hátránya nélkül, feltétlenül lefoglalható, a nélkül, hogy a végrehajtató a kötvény birtokában lenne; — igaz ugyan, hogy a vhtsi törv. 80. §-a megkívánja az átruházható értékpapíroknál az okmány megtalálását, de annak meg nem kerülése nem zárja ki a végrehajtás joghatályát, s nem teszi egészben függővé azt az okmány előteremtésétől, a mennyiben ezen §. végsorai ez esetre megadják a hitelezőnek a jogot az okmány megsemmisítésére, s igy kikerűltetik a hitelezőnek az adós általi kijátszása a kötvény eltitkolása által és elég tétethetik dr. Kohn szerint a keresk. trv. 482. §-ának is, mely szerint a kárösszeg egyedül a kötvény visszaadása mellett fizettetik ki, illetve a megsemmisítési végzés felmutatása mellett. De nézetem szerint egyáltalán nem szükséges, hogy a kárbiztositási kötvényre a végrehajtási záradék reávezettessék és a foglalás okmány nélkül is feltétlenül teljesíthető, mert a tűzkárbiztositási kötvény nem is tartozik a végrehajtási tv. 80. §-á ban körülirt átruházható értékpapírok közé, a mennyiben a ker. tv. 484. §-a szerint a kötvény, illetve a kárbiztositási szerződés, mint olyan, másra át sem ruházható egymagában, hanem csakis az azáltal biztosított tárgy tulajdonának vétel vagy más uton történt megszer-