A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 14. szám - A végrehajtási eljárásról szóló törvény 37. §-ához

A JOG. 119 tulajdonos helyébe lép, a midőn tehát az elidegenítést tiltó szerződési kikötés arra van rendelve, hogy akár a jogosított félnek valamely általános jogi érdekét (pl. valamely személyes követelési jogát) biztosítsa, akár pedig valamely, búr magára az illető dologra irányzott, de lényegét tekintve: csak relatív jellegű s tartalmát tekintve: a tulajdonnal kapcsolatos uralmi viszonyra csak részlegesen kiható jogosítvány (p. o. jus in re aliena) gyakorlását megkönnyítse ; akkor a jogi érdek, melyet a jogosított fél az elidegenítés tilalmazása által megvalósítani óhajt, csak közvetettnek lévén tekinthető, a szerződő feleket illetőleg joghatálvlyal biró egyezmény a jogosított félnek csak személyes igényt nyújt arra, hogy a negatív tartalmú kötelem teljesítését a másik szerződő féllel szemben követelje, esetleg a teljesítés elmulasztása miatt ellene a kártérítési igényt érvényesítse. Ily megállapodás azonban semmi esetben sem szolgálhat alapul a tulajdonjognak tárgyi korlátozására, nem vonhatja maga után az elidegenítési illetve terhelési tilalomnak egyik fogalmi ismérvül felállított rendszerinti eredményét: a tilalomellenes elidegenítés érvénytelenségét,125 és igy az, a tulajdonképeni elidegenítési, illetve terhelési tilalom esetei közé nem is sorozható.121' Az a b s o 1 u t joghatályra való emelkedhetés jellegével az elidegenítést tilalmazó szerződési kikötés csak akkor bírhat, ha maga a jog, mely az elvállalt kötelezettséggel szemben áll, a jogi forgalmára nézve korlátozni szándékolt dolog feletti uralmi viszonynem csupán egy bizonos részére, hanem annak egész teljére irányul, ha a kötelezett félnek tulajdonjogával szemben a jogosított fél oly jogszerzésre vagy jogfentartásra képes hivatkozni, melynek bizonyos eshetőségre nézve beálló jogi hatása a korlátozott tulajdonost a dolog felett megillető absolut uralmi jognak megszűntét eredményezni s e helyett a szerződés szerint jogosított fél hasontartalmú jogát feléleszteni képes; ha tehát a jogosított közvetlenül a dologra irányzott esetleges igénye oly természetű, hogy annak az anyagi jog által megengedett módoni speciális érvényesítése az elidegenítés esetében vagy épen nem, vagy nem ugy lenne eszközölhető, a mint azt a felek szerződésileg megállapították. Tárgy ilag ható szerződési tilalom e szerint, csak akkor keletkezhetik, ha azon fél, a kinek javára a tilalom kiköttetett, a korlátozott dologra nézve, valamely feltételtől vagy időponttól függő tulajdonjogi igénynyel bír, vagy bizonyos eshetőségre ilyet támasztani jogosítva van.127 Az ily igény jogi természete, különösen pedig a kötelezett fél tulajdonjogának aboleálására is alkalmas esetleges hatálya, kétségkívül eléggé nyomatékos ok arra nézve, hogy a felek abban, ha az ily természetű eventualis jog hatályos megóvásáról az elidegenítési jogosultság objectiv elvonása által gondoskodni kívánnak, ne korlátoztassanak, másrészt azonban az ily módon biztositható jogosultság körének szűkebbre szorítása mindenesetre 1J5 Das Yerausserungs- und Belastungs-Vcrbot begründet kein Hinderniss einer gültigen Veráusserung, auch wenn es zu Gunsten Dritter z. B. eines Pfandgláubigers, Servituts- und Realberechtigten verabredet wurde. Randa i. m. 203. 1. A római jog szerint a pactum de non alienanda re nemcsak akkor vonta maga után a tiblomellenes elidegenítés semmiségét, ha a tulajdon átruházása alkalmával a dolog elidegenítése felbontó feltétel gyanánt állapíttatott meg, hanem akkor is, ha az el nem idegenités feltételét a zálogkötelező kötötte ki. L. 7. §. 2. D. de distr. pign XX. 5. — V. ö. . B o z ó k y i. m. 221. 1. Randa i. m. 200. 1. 45. j. 126 Ez okból az ilyen tilalomnak telekkönyvi feljegyzése sem foghat helyt. Xem eléggé praecis erre nézve R a n d á n a k (i. m. 200- 1.) azon kijelentése, hogy általában véve a kötelmi természetű tilalmak nem bírnak dologi hatálylyal s igy telekkönyvileg fel nem jegyezhetők; mert hiszen azon tilalmak is, melyeket a szövegben körvonalozott álláspontunk!,;! 1 egyezően ő is a tárgyilag ható tilalmak közzé soroz, szerződési viszonyból erednek s igy alapjukban véve kötelmi természetüeknek tekintendők A mi felfogásunkkal ellenkezik a Porosz Landrecht (19. §. I. 4.) rendelkezése, mely szerint olyan szerződési tilalom feljegyzése is meg van engedve, mely csupán dologhozi jogok megvédését célozza A szász polg. törvénykönyv 223. §-a csak a felbontó feltétel alakjában rendelt szerződési tilalomnak tulajdonit dologi hatályt. "'Randa i. m. 201. 1.: »Ein absolut wirksames VeráusserungsVerbot kann durch Eintrag in die öffentlichen Bücher nur dann begründet werden, wenn dasselbe in Form einer Resolutivbedingung beigefügt, oder wenn zugleich einer dritten Person ein bedingtes oder betagtes Eigenthums recht an der Sache eingeráumt wird, so dass sich das V.-Verbot lediglich als eine Consequenz des eventuellen Eigenthumsrechtes Dritter darstellt.« — Szerintünk azonban lehetnek oly jogok is, melyek magukban véve nem eredményezik az elidegenithetlenséget, de melyek az elidegenítési tilalommal egybekapcsolhatók a végből, hogy a fentartott jog folyományaként jelenkező esetleges tulajdoni igény közvetlen érvényesítése lehetővé tétessék vagy megkönnyítessék. Ilyen p. o. az elővásárlási és visszavásárlási jog. ellensúlyát képezendi a felek azon törekvésének, mely a szerződési szabadság örve alatt, a tulajdon szabadságának elvén — szükség nélkül — csorbát ejteni hajlandó. Másnemű jogok megóvására rendelt szerződési tilalom által a tulajdon csak akkor válik tárgyilag is elidegenithetlenné, ha a dolog átruházása alkalmával a kötelezett félnek tulajdonjoga k ifejezetten attól tétetett függővé, hogy a dolgot elidegeníteni nem fogja, ha tehát a tulajdonjognak a tilalom által terhelt szeraélyrei átruházása az elidegenítés felbontó feltétele alatt — s ehhez képest már eredetileg a rendelkezési jogosultság tárgyi korlátozásával — történt. A fennebbiekben meghatározott kellékek fenforgása esetén irreleváns, vájjon azon szerződésben, mely az elidegenítés tilalmazására vonatkozó kikötést tartalmazza, a kifejtett értelembeni jogosítottként maga az egyik szerződő fél (igéretvevő) vagy a [ szerződés megkötéséhez közvetlenül be nem folyt harmadik személy jelentkezik-e? mert a hazai judicaturánk által is elfogadott általános jogelvek szerint a harmadik javára szóló szerződés hatálya kétségbe nem vonható.128 Másrészt az sem kívántatik meg feltétlenül, hogy a tilalom ugyanazon dologra vonatkozzék, mely a kötelezettre annak a félnek cselekménye által ruháztatott át, a ki a maga, vagy egy harmadik javára az elidegenithetlenséget kikötötte, mert habár az oly eventualis jogok és igények, melyek imént körvonalozott álláspontunk szerint a kötelezettre átruházott jog további elidegenítésének tilalmazása által is biztosithatók, a legtöbb esetben a tulajdonjog átruházása alkalmával, az elidegenítő fél által szoktak fentartatni; mindamellett nem ütközik törvényes akadályba, hogy az, a kinek javára a tilalom szolgál, oly dolgokra is szerezhessen hasonló feltételes jogokat és igényeket, melyek annak előtte tulajdonához nem tartoztak. A szerződési tilalom helytfoghatósága tehát főleg az elidegenítési tilalom által megóvandó eventualis jog minőségétől függ s ez a főszempont, mely a szerződési tilalom lényegét a végrendeleti tilalomtól megkülönbözteti.129 Alakját tekintve, a szerződési tilalom vagy hallgatólagos, vagy kifejezetten rendelt, a szerint, a mint vagy a jogosított fél által szerzett, vagy fentartott esetleges igény szükségképeni folyományát képezi, vagy az általa biztosítandó igénynyel, mint külön szerződési intézkedés, egybekapcsoltatik. Ezek előrebocsátása után megkíséreljük a szerződésen alapuló elidegenítési, illetve terhelési tilalom lehető eseteinek exemplificativ felsorolását. végrehajtási eljárásról szóló törvény 37. §-ához. Irta: LÁZÁR ZOARD, kisjenői kir. albiró. A »Jog« f. évi 8-ik számában dr. A1 b u Mózes ügyvéd úrtól a végr. törvény 37. §-ára való hivatkozással egy cikk jelent meg, a melyre nézve észrevételeimet a következőkben vagyok bátor megtenni. Igaz, hogy a végrehajtási eljárásról szóló törvény is nélkülözi a tökéletességet és hogy az a legtöbb esetben a végrehajtást szenvedő előnyére magyarázható, de a törvény hézagosságán kell, hogy segítsen a bírói belátás és tapasztalat, ilyen közé tartozik a 37. §. is, a mely kimondja a többek között, hogy a bírósági végzések elleni felfolyamodásnak az ingatlan árverés foganatosítására is halasztó hatálya van s ha az annak dacára is foganatosittatik. az idézett törvény 179. §. c) pontjában foglalt semmiségi eset áll be; arról azonban a törvény nem intézkedik, hogy az esetben, ha az elsőbiróság által elrendelt árverés másodbiróságilag is jóváhagyatik, minő eljárás lesz" követendő ? — újabb árverési hirdetmény lese-e kibocsátandó, mivel a már kibocsátott árverési hirdetményben foglalt határidő elmúlt, avagy pedig az első izben 128 L. ezen kérdésre nézve a jelen dolgozat szerzőjének a •Büntető Jog Tára« XII. kötetének 10. melléklapján foglalt értekezését. Egyébiránt a harmadik javára szóló szerződés hatálya mellett szól az 1882. évi magyar jogászgyülésnek enuntiáturna is. (1882. évi jogászgyülési évkönyv I. 26—128. és II. 35—52. 1.) 129 S c h n i e r e r (A jelzálogi és telekkönyvi rendszer elmélete 84 1.) csak az átruházó által kikötött elidegenítési és terhelési tilalmat mondja telekkönyvileg feljegyzendönek. Az ily megszorítást azonban, mely a végrendeleti jogutódlás minőségének igenis megfelel, a szerződési tilalomnál szükségtelennek kell tartanunk épugy, a mint a -személyes hatályt már az á 11 a 1 á n o s jogi érdeket szolgáló szerződési kikötéstől sem tagadhatjuk meg, holott a dologra való különös vonatkozással biró jogos érdek fenforgása nélkül végrendeletileg rendelt tilalmat olyannak kellett kijelentenünk, mely az örököst személyesen sem kötelezi.