A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 14. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenegyedik közlemény

118 a JOG. rendreutasítja; de ez a rendreutasitás ugyan le nem mossa a megsértett becsületén ejtett szennyet. De megtörténik — mert hiszen a biró is gyarló ember — hogy ellenszenv, vagy más okból elfogult az egyik fél ellenében s ha ez lesz sértve, nem fog érezni oly fokú fölháborodást, mikép rendbüntetés alkalmazásának helyét lássa. Aztán a járásbirói hatáskörhez utalt bűnügyek fölött való eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 85. £-a nyilván ki is mondja, hogy a biró rendbüntetést csak ismételt sér­tésre mérhet ki; a mi más szóval azt jelenti, hogy a támadónak első atakja lehet, bármily súlyos, bármily meggyalázó, egy kis ártatlan rendreutasitásnál egyéb baj nem érheti. De mondjunk nagyot. Mondjuk, hogy 100 eset közül egy esetben a biró a sértő felet rendbüntetéssel sújtja, olyan sértő állításért például, a mi a legsúlyosabb rágalmazás tényálladékát képezi. Elitéli 10, vagy 100 írt pénzbirságra. Hát nem absurdum az, hogy oly tényért, melyre a btk. 6 havi fogházat és 500 frt pénzbüntetést szab elő, valaki csak egy pár forint pénzbirsággal büntettessék, csakis azért, mert véletlenül e sértést nem a korcsmában, hanem a biró előtt, az igazságszolgáltatás templomában követte el ? És nem még nagyobb absurdum-e az, hogy a biró e bír­ságot is csak akkor exequalja, ha az illetőnek vagyona van. Ha pedig nincs, ugy határozatát szépen irattárra teszi pihenni, mert a rendbüntetést szabadságbüntetésre átváltoztatni nem áll jogában ?! A rendbüntetés ma nem garantia tehát, hanem egyenlő a semmivel. Nem sok biró lesz széles e hazában, a kinek egyszer­másszor ne sajgott volna az a békó, a mit a btk. 266. §-a kezeire rakott, lllustratióképen egy pár esetet mondok el: A. asszony beperli B.-t becsületsértés miatt, mert ez őt roszfélének nevezte. Tárgyaláskor 13. tagadja a vádat, de kijelenti: »ne legyen A. oly kényes a hírnevére, mert tegnap este is látta őt a kapu alatt saját hetesével szerelmeskedni.« A. tisztességes, férjes nő; a teremben a birón kívül több tanú van jelen; az állítás koholt. B. szabadul egy rendreintéssel. C. nő perlekedik D. úrral pénzkölcsön miatt. Tárgyaláskor D. elismeri a kölcsönzést, de kifogásul veti, hogy: »C. nővel több ízben közösült s szóbeli egyezkedésük szerint ez által C. nőnél tartozását kiegyenlítette.« A legmeggyalázóbb vád ez C-vel szemben, a ki tisztességes, férjes uri nő. De azért D. ur, ki vagyontalan s így a biró által kiszabott 10 frt rendbírságot megfizetni nem képes, büntetlenül maradt. Íme, a gyakorlati élet példái kiáltó tanúságot tesznek arról, hogy a társadalmi jogérzet rovására mennyire elfajult s hová fajulhat még azon előjog, melyet a btk. 266. §-a szentesitett; tanúságot tesznek arról, hogy nagyon is elérkezett már az idő, mikép a föltevéseiben csalatkozott törvényhozó találjon immár utat és módot a társadalom érdekei s a legszentebb egyéni jogok megvédelmezésére. Ily értéktelen garantiák mellett c kivételes in­tézkedést tovább fentartani nem tanácsos. Nem tanácsos a biróság szentélyét oly asyllummá avatni, hol a gyalázattal büntetlenül lehet dobálódni. Radicalis cura csak az lehet, ha a btk. 266. §. hatálya alul a rágalmazás k i v o n a t i k. Nehéz lesz azonban odáig várni, mig a törvényhozás ráveszi magát a btk. revideálása és corrigálására. Addig is kellene és lehetne, annyira-mennyire segíteni a visszás állapoton. Az ügyvédek és közjegyzők ellenében talán fegyelmi szabályzataik szigorításával; a felekkel szemben pedig a rendbüntetés rendszeres szabályozása és szigorítása által, a mivel túlcsapon­gásaik némileg ellensúlyozhatok legyenek. x Az elidegenítési és terhelési tilalom * Irta : LÁNYI BERTALAN rimaszombati kir. törvényszéki biró. (Tizenegyedik közlemény.,** D) A szerződési tilalom. A szerződés újabbkori elmélete az egyéni akaratszabadság elvére van alapítva. A kötelmi jog egész területén a felek szabad * Előző közlemények a »Jog« mult évi 24., 25., 26., 29., 33., 37., 42., 45., 47. és f. évi 7. számában. ** Azon t. olvasóinkat, kik kitűnő munkatársunk ezen nagy gyakorlati fontosságú szép dolgozata iránt érdeklödnek, értesítjük, hogy az egész köz­lemény befejezése után külön lenyomatban is meg fog jelenni. A szerk. egyezkedés útján határozhatják meg vagyonjogi viszonyaikat; s ezen szabály alól csak a jognak egyes sarkalatos intézményeire, az általános érvényű jogi alapelvekre nézve van kivételnek helye.12" Ily sarkalatos jogintézmény is, melyen — úgyszólván — a jogrend­szer egész épülete nyugszik s mely hatályának egyes nyilvánulá­saiban többféle módosításnak lehet ugyan alávetve, de a melynek jogi lényege s közgazdasági jelentősége a szerződő felek akaratá­ból sem forgatható ki. A szerződési szabadság és a tulajdonjog elemi hatásai közötti egyensúly helyreállításában keresendő tehát azon határvonal megállapításának helyes módja, melyen belül a tulajtion korlátozása — a jog alapelveinek sérelme nélkül — helyt foghat, s ezen szem­! pont szolgál vezérfonálul azon, eddigelé még kevéssé tisztázott ; kérdés megoldásánál is: mikor és mily előfeltételek alatt követ­kezhetik be a tulajdonjogban inhaereáló elidegenítési jogosultság­nak szerződés általi jogérvényes elvonása ? vagyis : melyek a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom esetei? Az álláspont, melyet ezen kérdésre vonatkozólag elfoglalunk, megfelel annak az elvi felfogásnak, melyet fenébb, a végrendeleti tilalom tárgyalása alkalmával kifejtettünk, természetesen azon el­térésekkel, melyeket a szerződő felek közti viszonynak, a jogok és kötelezettségek kölcsönössége által jellegzett különös minősége szükségképen magával hoz. A szerződési tilalom lényegének kifejtésénél azon elvből indulunk ki, hogy valamely jog érvényes fennállása egyenesen a jogosított személynek j ogi érdekétől van feltételezve,121 s ugyan­' csak az obligato érvényes létrejöttéhez elengedhetlenül megkíván­tatik, hogy az, a ki a kötelmi viszonyban hitelező-(jogositott;-ként szerepel, az általa kikötött teljesítés által jogilag érdekelve legyen.122 Ebből következik, hogy abban az esetben, a midőn valaki az elidegenítési jogosultság gyakorlatának abbanhagyását köti ki a tulajdonossal szemben, a nélkül, hogy ezen kötelezettség telje­sítése vagy nem teljesítése valamely konkrét jogi érdekét érintené : a jelzett szerződési kikötés a másik szerződő felet, a kötelmi viszonyban adós-(kötelezett j-ként szereplő egyént, szemé­lyesen sem fogja kötelezni.123 Ehhez képest az oly szerződési megállapodás, melynél fogva I valamely dolog tulajdonosa arra nézve vállal kötelezettséget, hogy ! a tulajdonához tartozó dolgot elidegeniteni nem fogja, általa­| nosságban véve csak akkor tekintendő jogérvényesnek, ha az ily tartalmú kötelem teljesítése a jogosított félnek jogi, különö­! sen pedig vagyonjogi érdekében fekszik.121 Az ezen előfeltételnek megfelelő szerződési kikötésnek jogi i eredménye azonban különböző lesz a szerint, a mint az általa ' megóvandó jogi érdek az elidegeníthetőségre nézve megkötni j szándékolt dologgal közvetlen, avagy csak közvetett vo­natkozásban áll. Ha az elidegenítést tilalmazó megállapodás indokát csupán csak oly jog megóvása képezi, melynek fennállása esetleg érvé­nyesítése a tulajdonos és a tulajdonához tartozó dolog közti absolut uralmi viszony megszüntetése nélkül is képzelhető s mely­nek érvényesítése által a jogosított fél a tilalom által kötelezett '10 »Még a legkevésbé kifejlődött közönségek joga is mindinkább puszta felületté válik, a mely alatt a szerződési szabályoknak folytonosan változó tömege fekszik, a melyekbe ritkán avatkozik, kivévén midőn néhány alap­elvnek kész engedelmességet követel, vagy a midőn a rosszhiszeműség meg­büntetésére segédkezet nyujt«, Mai ne: A jog őskora. Ford. Pulszky Ágost, 247. 1. 121 »Jedes Recht setzt zu seiner Existenz und seinem Fortbestehen ein juiistisches Interessé auf Seite des Berechtigten voraus.« Unger: System I. 400. 1. — V. ö. B o z ó k y : Pandekták. 130. 1. 122 Ezt kívánják az újabb törvénykönyvek is ; igy a szász polg. tör­vénykönyv 622. §-a. — V. ö. Z 1 i n s z k y : Magánjog 363. 1. B o z ó k y : i. m. :i3«. 1. Vécsey i. m. 357. 1. Randa: Eigenthumsrecht. 199. 1. 123Unger is (System I. 490. 1. 5. jegyzet) azért mondja rendszerint semmisnek az oly szerződést, melyben valaki aria kötelezi magát, hogy tel­két a másik fél beleegyezése nélkül eladni nem fogja, mert az ily egyszerű kijelentésben a jogi érdek ismérvei nem foglaltatnak. Randa i. h. 44. j.: »Das Veiausserungs-Verbot oh ne alles rechtliche Interessé ware einc willkürliche, irrationelle, der ökonomischen Bestimmung des Eigenthums widersprechende Verkehrsbelastigung, und würde daher schon darum nicht we­niger ungültigsein, als etwa der Vertrag, die Sache überhaupt nicht zu benutzen.« "'Randa i. h. Steinbach (i. m. 16-2. 1.) szerint nem okvetlenül szükséges, hogy a jogi érdek vagyoni értékre visszavezethető legyen ; ez azonban a jogtudomány mai állásának megfelelően, általában a kötelem fennállásához sem kívántatik meg feltétlenül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom