A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 13. szám - A zálogjogi elsőbbség kérdéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a »Jog« 13. számához. Budapest, 1888. március 25-én. Köztörvényi ügyekben. A visszahelyezési kereset a tényleges birtokállapot védelmére szolgálván, helye Tan annak mindaddig, mig a tényleges birtokviszonyoknak alánul szolgáló jogok végleg nem szabályoztatnak, Tagyis igénybe vehető nemesak a birtokjog iránti per megindítása előtt, hanem annak folyama alatt is. A zsombolyai kir. járásbíróság (1887. július 13-áu 2,722/p. 87. sz.) : Grubits Tivadar ügyvéd által képviselt R. Miklós és neje R. Anna felpereseknek, dr. Ruzsits György ügyvéd által védett B. János és neje B. Erzsébet elleni visszahelyezési perében itélt: Felperesek keresetükkel elutasittatnak stb. Indokok : leien perhez bekapcsolt 1.379/p. 87. sz. alatti törvényszéki Ítélet szerint felperesek a kereseti grabáezi 269. sz. alatti ház és btltelek iránt indított birtokperben keresetükkel elutasítva lévén, ugyanezen ítélet ellen felperesek a 2. /. alatti 3,005/p. 87. sz. a. felebbezéssel éltek, mely birtokper mai napig jogérvényes Ítélettel eldöntve nincsen. Minthogy pedig sommás visszahelyezési keresetnek csak az esetben vau helye, ha valaki beigazolja azt, hogy valamely ingatlan békés és háboritlan birtokában egy harmadik személy által megháborittatott; felperesek különben keresetükben nem i.s állítják, annál kevésbé bizonyítják azt, hogy ök a kereseti ingatlannak egy évi és egy napi békés birtokában voltak, és hogy alperesek őket ebbeli birtokban megháborították volna ; továbbá a mennyiben felperesek azon indokból, hogy a C. alatt bekapcsolt halotti bizonyítvány szerint a jogosított B. Margit szül. G. 1887. évi január 8-án elhalt, a kereseti ház, birtok és beltelekhez mint ingatlanhoz joguk volna, ebbeli jogukat említett B. Margitnak elhunytával jelenleg csakis birtokbér utján érvényesíthetik; mindezen okoknál fogva felpereseket ezúttal keresetükkel el-, illetve az illetékes kir. törvényszékhez utasítani kellett. A budapesti kir. ítélő tábla (1887. nov. 22-én 41,020. p. 87. sz ): Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok : A tárgyalási jegyzőkönyvhöz 2. •/., 3. •/• és D. alatt csatolt okiratok szerint felperesek a kereseti ingatlan birtoka iránt 1885. évi július hó 4-én 5,478. sz. a. már keresetet indítottak s ez a per jogérvényes ítélettel még befejezve nincs, ugyanegy tárgyat pedig két per utján követelni nem lehet. A m. kir Curia (1888. márczius 1-én 902/p. 88. sz. a.): A másodbiróság ítélete megváltoztatásával a per érdemileg elbirálhatónak kimondatván, az eljáró másodbiróság a per érdemleges felülvizsgálatára utasittatik. Indokok : A visszahelyezési kereset a tényleges birtokállapot védelmére szolgálván, helye van annak mindaddig, míg a tényleges birtokviszonyoknak alapul szolgáló jogok végleg nem szabályoztatnak, vagyis a tényleges állapot megzavarása ellen védelmül vehető igénybe nemcsak a jog iránti per megindítása előtt, hanem annak folyama alatt is, magától értetvén, hogy a visszahelyezési kérdésben hozott ítélet hatálya csakis addig tart, a míg a jogok szabályozása iránti perben a birtoknak alapul szolgáló jogok végleg nem rendeztetnek. Jelen esetben a per adatai szerint a kereseti ingatlanra vonatkozó jogok végleg és bíróilag rendezve nincsenek, a pernek 2. •/. szerinti függőben léte pedig a jelen visszahelyezési kérdés eldöntésének akadályul nem szolgálhat. A birósági végrehajtatónak az árverés meg nem tnrtása esetében magáért az árverési hirdetmény kibocsátásáért külön díj nem jár. K. Istvánnak, T. Ferencz és társai ellen folytatott kielégítés1 végrehajtási ügyében az árverésre határidő tüzetett ki, de az meg nem tartatott; a jbiróság azonban (Szegeden) a birósági végrehajtó részére 1 frt 50 kr. díjt állapított meg az elrendelt árverés kitűzése körül felmerült költségek fejében. Ezen végzés ellen végrehajtató felfolyamodással élt. A kir. tábla az első fok végzését megváltoztatván, a fentebbi díjmegállapítás iránti kérelemnek helyt nem adott; mert a birósági végrehajtót eljárási díj az 1881 : LI. t-cikk 21. §. a) pontja s a 24. §. c) pontja értelmében csak teljesített foglalásért, illetve árverésárt illeti; mir.thogy pedig fenforgó esetben az árverés meg nem tartatott s az árverési hirdetmény kibocsátásáért külön díj sem a fentebb felhívott §., sem az 1885. évi IX. t.-c. értelmében nem jár s minthogy a bír. végrehajtó nem igazolta, hogy az árverési hirdetmény kibocsátása körül költség merült fel, becsüs pedig az árverésnél nem alkalmazható; a bír. végrehajtó a felszámított 1 frt 5(> kr. követeléséhez törvényes igénynyel nem bir. (1888. febr. 15. 23,829. sz. a.) Erkölcstelen életű nők jogosulatlansága gyermektartási költség követelhetéséhez. A kir, tábla a M. — S. ügyben azon fontos elvi enuntiatiót tette, miszerint ha a nő, ki teherbe ejtetett s az állítólagos apától gyermektartást követel, a gyermek fogamzásának idejében erkölcstelen életet folytatott : meg nem állapitható, hogy az emez időszakban fogamzott gyermeknek apja a perrel megtámadott egyén lenne és az ily nő gyermektartási külön díjazást nem követelhet. Fenforgó esetben bebizonyult, hogy M. S.-nél szolgálván, többekkel közösült, sőt fürdőbe is járt, hogy ott mint maga mondá, az urakkal »geschafteket« csináljon. (1888. febr. 8. 43,249. sz.) Azon kifogása alperesnek, hogy ö felperesnek az íítátjárasra szolgáló ajtót csak szívességből engedte és igy azt bármikor beszüntetheti, figyelembe nem jöhet a sommás visszahelyezési perben, hol csak a birtok megzavarása kérdés tárgya. Midőn felperes sommás visszahelyezési keresetét nem pusztán tényleges birtoklásra, hanem az alperes kifejezett akaratán nyugvó jogosultságra alapítja, a sommás visszahelyezési kereset megindithatására, az egy évi békés birtoklás kimutatása nem okvetlen szükséges. A soproni kir. járásbíróság (1887. évi július 5-én 6,282/p. 87. sz.): Hof József ügyvéd által védett R. N. János felperesnek, Kund Frigyes ügyvéd által képviselt Ts. Lajos alperes elleni átjáró ajtó használatába visszahelyezési perében itélt: Alperes végrehajtás terhe mellett köteles fenti rajzon F, B. betűvel jelelt kerítésen L. betűnél vágott és eddig felperes és hozzátartozói által a szomszédos kertből a fel- és alperes által közösen bírt F. B., C. G. kertbe átjáróul használt ajtót 8 nap alatt ismételten felnyitni stb. Indokok: A kihallgatott és ki nem fogásolt tanuk által kétségtelenné tétetett, hogy alperes felperest nemcsak feljogosította, miszerint ez a saját, ugy az alperessel közösen birt kertet határoló kerítésen egy átjárót készíthessen és azt hozzátartozóival együtt használhassa, hanem akkor a helyet is egyenesen kijelölte, valamint kifogás nélkül tűrte, miszerint felperes ezen átjárót tényleg használatba vegye és az ily módon szerzett jogot több ideig gyakorolja. És a mennyiben e szerint felperesnek a kérdéses átjárás birtoklásához való jogosultsága kétségtelen, viszont alperes azt, hogy felperest ezen jog gyakorlatában megháborította, beismerte : alperest a kereset értelméijen átlag marasztalni és ennek folytán kötelezni kellett, hogy a kérdéses és általa eldeszkázott ajtót felnyissa stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1887. dec. 14-en 35,050/p. 87.) : Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja stb. Indokok : Felperes keresetlevelében maga sem állítja, hogy a kérdéses ajtónak egy évi és egy napi békés használatában lett volna, sőt ezen körülményt a felhívott tanuk sem igazolták vallomásaikkal; ha pedig felperesnek az ajtó megnyitására és használatára nézve egyéb jogosultsága lenne, ezt nem sommás visszahelyezés utján, hanem más uton érvényesítheti. A m. kir. Curia (1888. március 1-én 952/p. 88.): A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja, mindazonáltal ama rendelkezés elhagyásával, mely szerint alperest kötelezte, hogy az ajtó előtt elterülő és az alperes kizárólagos használatában levő 2-40 négyszögméter nagyságú térséget szabadon hagyja és azt felperes és háznépeinek átjárás céljából használatúi továbbra is átengedje. Okok : Felperes a per során felhívott és kihallgatott tanuk által bebizonyította, hogy alperes