A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 10. szám - Az állított rágalmazó tény valódiságának bebizonyítása - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Befejező közlemény
JOGESETEK TARA FELSÖBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog« 10. számához. Budapest, 1888. március 4-én. Köztörvényi ügyekben. Első sorban az apa és csak ennek fizetésképtelensége esetén tartozik az anya a Tele egy háztartásban élő kískorn gyermekének ellátásáról gondoskodni, minélfogva a kiskorú gyermek részére készített ruhanemüek vételárában is első sorban az apa, ős csak ennek fizetésképtelensége esetére marasztalandó az anya. A budapesti kir. itélö tábla: Az eljáró kir. törvényszék ítéletét ama részében, mely szerint felperes B. A. mint kiskorú M. fia t. és t. gyámja e. keresetével elutasittatett, ide vonatkozó indoka alapján helybenhagyja, többi részében azonban megváltoztatja, alperes B. A.-t első sorban és annak fizetésképtelensége esetén B. A-nét arra kötelezi, hogy 82 frt 80 krt mint tökét s annak 1884. július 25-től járó kamatait felperesnek feltétlenül megfizessen. Indokok: A per során kihallgatott tanuknak egymást kiegészítő vallomása által egyrészt, másrészt a pernek egyéb adatai által minden kétséget kizáró módon meg van állapítva ama ténykörülmény, hogy alpereseknek M, nevű kiskorú fia felperesnél a kereseti követelés alapjául szolgáló B. a. számlában kitüntetett ruhanemüeket megrendelte, hogy azokat felperes a B. a. számlában kitüntetett mennyiségben és árban elkészítve alperesnek lakására elküldte, II. r. alperes kifogás nélkül átvette, továbbá, hogy ezen ruhákat II. r. alperes fia viselte ; tekintettel arra a ténykörülményre, hogy alperesek nem kifogásolták azt, mintha a felperes által alperesek fia részére készített ruhadarabok céljuk és rendeltetésüknek meg nem feleltek volnar avagy hogy azok hiányosak volnának, minthogy az apa, illetőleg családfő első sorban és csak e:mek fizetésképtelensége esetén az anya fennálló törvényeink szerint a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermekének ellátásáról gondoskodni tartozik ; minthogy II. r. alperesnek ama ténye, mely szerint M. fia részére felperes által elkészített ruhát átvette, felperesnek vissza nem küldte, a családi élet szoros viszonyára való tekintetből a vele egy háztartásban élő férje I. r. alperesre nézve feltétlenül kötelezőnek tekintendő, minthogy alperesek a B. alatti számlában kitüntetett egyes tételek mennyiségére kifogást nem tettek, alpereseket a kereseti tőke és kamataiban marasztalni kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1887. dec. 9-én, 3,971. sz. a.) A bírósági iktató nincs jogosítva veszélybizonyitványt kiállítani. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja s folyamodó céget biztosítási végrehajtás iránti kérelmével elutasítja s a 8,824. számú végzés folytán foganatosított végrehajtási eljárást következményeivel együtt hatályon kivüí helyezi. Indokok: A bírósági iktatók hivatalos hatásköre arra, hogy a bíróságoknál folyamatban levő végrehajtási ügyekről, illetve arról, hogy valamely elrendelt végrehajtás még folyamatban van-e, hivatalos bizonyítványokat állítsanak ki, ki nem terjedvén, a 8,824. sz. biztosítási végrehajtási kérvényhez A) alatt csatolt iktatói bizonyítvány arra nézve, hogy Cz. V. ellen a dettai kir. járásbíróságnál valamely kielégítési végrehajtás van folyamatban, bizonyítékul el nem fogadható és miután folyamodó a veszély valószínűségének kimutatására az A) alattin kívül más bizonyítékot fel nem hozott, őt biztosítási végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelmével elutasítani kellett. (1887. szeptember 14-én, 5,811. sz.) Ha felperesnek kielégítési végrehajtáshoz van joga, a bíróság annak elrendelését nem tagadhatja meg az alapon, hogy a marasztalt összeg letétbe helyeztetett s a kiutalványozás iránt már intézkedés történt. A budapesti kir. itélö tábla: Tekintve, hogy felperesnek a végrehajtási kérvényéhez mellékelt s végrehajtható ítéletek szerint ahhoz van joga, hogy alperes a marasztalási összeget a teljesítési határidő alatt felperesnek közvetlenül fizesse; tekintve, hogy felperes a részére letétbe helyezett összeg utalványozása által követeléséhez a teljesítési határidő alatt nem juthat, de kénytelen egyúttal a pénz felvétele céljából reá nézve költséges utánjárást is teljesíteni; tekintve, hogy így felperes követelésének letétből kiutalványozása által alperes a fizetést ugy, mint arra a végrehajtható Ítélet s a törvény által kötelezve van, nem teljesítette ; tekintve továbbá, hogy a 60,362/87. sz. utalványozó végzéssel felperes részére a kamat csak a végzés kelte napjáig lett utalványozva, holott felperesnek igénye a tőkeösszeg kifizetéséig tolyó kamatra terjed ki: a kir. Ítélőtábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, az 1881. évi LX. t.-c. 1. §. b) pontja s a kir. ítélő táblának 1887. évi október 25-én 2,143/v. sz. a. kelt Ítélete alapján a kielégítési végrehajtást dr. Sz. S. felperes részére 54 frt 43 kr. tőke, ennek 1886. évi szeptember hó 1-től folyó 6% kamatja, 22 frt 40 kr. perbeli, 7 frt 95 kr. végrehajtás kérvényezési s az ezentúl felmerülő végrehajtási költség erejéig D. O. alperes ellen ennek Budapesten és Ráckevén levő ingó vagyonára elrendeli s a végrehajtás foganatosítása céljából a szükséges további intézkedések megtételére az elsőbiróságot utasítja. (1888. január 12., 8,448.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A közadós ellen vezetett végrehajtás hatályon kivül helyezésének a csődtörvény 27. §-ának 2-ik pontja alapján csak az esetben lehet helye, ha a végrehajtás mint önálló jogcselekvény külön megtámadtutik. A székesfehérvári kir. törvényszék : Felperes tömeggondQok keresetével elutasittatik és köteles a tömeggondnok az általa képviselt tömegből K. E.-nek 92 frt 83 kr. perköltséget 15 nap végrehajtás terha alatt lefizetni. Indokok stb. A budapesti kir. itélö tábla; Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A csődtörvény másodrendű VI. fejezetéből kitűnik, hogy a csödtömeggondnok minden bejelentett követelésre határozottan nyilatkozni tartozik (139. §.) s a mely bejelentett követelés kifogásolva nem lett, végrehajtó egyezség erejével bir. (141. §.) De felperes tömeggondnok maga is beismeri, hogy alperesnek a jelen perrel megtámadott A) alatti kötelezvényen alapuló, a csődtömeg ellen bejelentett követelését a felszámolási tárgyaláson nem kifogásolta, azt tehát elismerte, minélfogva az a kérdés, hogy van-e alperesnek az A) alatti kötelezvény alapján a csődtömeg ellen 2,000 frt követelése ? ítélt dolognak tekintendő, minélfogva közadósnak az a jogcselekvénye, mely szerint az itélt dolog alapjául szolgáló kötelezvényt kiállították, megtámadási per utján sem helyezhető a csődhitelezők irányában hatályon kivül. Mit sem változtat a dolog állásán az a körülmény, hogy állítása szerint felperes a felszámolási tárgyalás megtartása előtt jelen pert már megindította, mert miután ugyanazon egy követelést a felszámolási eljárás utján elismerni, de megtámadási per utján kifogásolni nem lehet, a dolog természetéből következik, hogy a felszámolásnál tett beismerés hatálya a megtámadási perre is kiterjed. De nem lehetett hatályon kivül helyezni azon végrehajtási eljárást sem, melynek alapján alperes a csődnyitást megelőzőleg zálogjogot szerzett, mert felperes a végrehajtásnak, mint csak az A) alatti kiállítása által létrejött jogcselekvény folyományának a csődtörvény 31. §. alapján való hatályon kivül helyezését kérte, de a végrehajtásnak, mint önálló jogcselekvénynek a csődtörvény 27. §-a alapján való hatályon kivül helyezése iránt külön kérelmet elő nem terjesztett, maga a végrehajtás tehát mint önálló jogcselekvény külön megtámadva nem lett. A m. kir. Curia: A kir. itélö tábla Ítélete helybenhagyatik. A csődtömeggondnok felebbezési költsége és munkadíja 28 frt 65 krban állapittatik meg a csődtömeg irányában. Indokok: Felperes az A) illetve 6. sz. alatti kötelezvény valódiságát nem, hanem tartalmát vagyis azt vette tagadásba,